Húsvéti idő, 1. hét Szerda

Húsvéti idő, 1. hét Szerda

ApCsel 3, 1-10 A Názáreti Jézus nevében kelj fel és járj!

Lk 24, 13-35 Felismerték őt a kenyértörésben.

Krisztus szenvedése és kereszthalála megtörte a bűn erejét, föltámadásából elnyerhetjük a teljes megtisztulást. Akik meg lettek keresztelve, már új teremtmények, és cselekedeteiken mutatkozik meg, hogy nem e világ vonzása és törvénye alatt élnek. A tökéletes szeretet, amely a felebaráti szeretet gyakorlásában mutatkozik meg, gyógyszere a világnak és az üdvösség forrása. A megkeresztelt ember a tettei alapján lesz alkalmas arra, hogy betöltse keresztény hivatását, és ez adja meg a jogot az élet föltámadására.

Az imádság idején Péter és János fölmennek a templomba. A kapuban egy béna fekszik, és alamizsnát kér. Péter mindazt neki adja, ami a legdrágább neki: a feltámadásba vetett hitét. A Jézusba vetett hit talpra állít, és Krisztus követésére sarkall. Nekünk is szól, hogy rázzuk le magunkról mindazt, ami Krisztus követésében megakadályoz.

„Maradj velünk Urunk!” – imádkozzuk mi is egyre gyakrabban és buzgóbban az emmauszi tanítványokkal és a Szentatyával együtt az Eucharisztia évében. És az Úr teljesíti kérésünket. Jelen van közöttünk, valahányszor az ő nevében összegyűlünk. Jelen van tanítása által, amikor közösségben vagy egyénileg olvassuk a Szentírást. Jelen van bennünk, amikor általa fohászkodunk az Atyához. Jelen van Lelke által az Egyházban és annak minden tagjában.  Valóságosan megjelenik a szentmisében a kenyér és a bor átváltoztatásakor, hogy testével és vérével tápláljon bennünket a szentáldozáskor. Már nem idegenként tekintünk tehát rá, akivel véletlenül találkoztunk, hanem elmondhatjuk, hogy láttuk és felismertük őt. Lángoló szívvel tanúskodjunk feltámadásáról!