Ferenc pápa a mexikói fiatalokhoz: Értékesek vagytok, ti vagytok az ország kincsei
Mexikói apostoli útja negyedik napján, február 16-án Moreliában, a José María Morelos Stadionban több mint százezer fiatal gyűlt össze, hogy találkozzon a pápával.
Az
alábbiakban Ferenc pápa beszédének fordítását közöljük:
Kedves
fiatalok, jó estét!
Amikor megérkeztem erre a földre, és nagy szeretettel fogadtak, akkor megbizonyosodtam valamiről, amit már egy ideje sejtettem: a mexikói nép életerejéről, vidámságáról, ünnepi lelkületéről. Most, hogy meghallgattalak benneteket, és különösképpen azért, mert láttalak benneteket, ismét megerősödött bennem egy bizonyosság, amit elmondtam az államelnöknek is, amikor először üdvözöltem. A mexikói föld egyik legdrágább kincsének fiatal arca van: a fiataljai jelentik ezt a kincset. Igen, ti vagytok e föld gazdagsága. És nem azt mondtam, hogy e föld reménysége vagytok, hanem azt, hogy a gazdagsága.
Amikor megérkeztem erre a földre, és nagy szeretettel fogadtak, akkor megbizonyosodtam valamiről, amit már egy ideje sejtettem: a mexikói nép életerejéről, vidámságáról, ünnepi lelkületéről. Most, hogy meghallgattalak benneteket, és különösképpen azért, mert láttalak benneteket, ismét megerősödött bennem egy bizonyosság, amit elmondtam az államelnöknek is, amikor először üdvözöltem. A mexikói föld egyik legdrágább kincsének fiatal arca van: a fiataljai jelentik ezt a kincset. Igen, ti vagytok e föld gazdagsága. És nem azt mondtam, hogy e föld reménysége vagytok, hanem azt, hogy a gazdagsága.
Nem
lehet megélni a reményt, nem lehet érezni a holnapot, ha az ember nem becsüli
magát, nem tudja érezni, hogy az élete, a két keze, az élettörténete értékes. A
remény akkor születhet meg, amikor meg tudjuk tapasztalni, hogy nincs veszve
minden. Ennek gyakorlatát ezért „otthon”, saját magunkkal kell kezdeni. Nincs
veszve minden. Nem vagyok elveszve, értékes vagyok, sokat érek. A reményt azok
a szavak sodorják leginkább veszélybe, amelyek leértékelnek, azt éreztetik
veled, hogy másodosztályú vagy. A reményt az fenyegeti a legjobban, ha azt
érzed, senkinek nem vagy fontos, félrevetettek. A reményt az fenyegeti a
legjobban, amikor úgy érzed: mindegy, hogy létezel vagy nem létezel. Ez öl,
megsemmisít, megnyitja az ajtót sok fájdalom előtt. A reményt az fenyegeti a
legjobban, amikor elhitetik veled, hogy akkor kezdesz értékes lenni, ha márkás,
a legújabb divat szerinti ruhákba öltözöl, vagy ha híres, fontos leszel, mert
van pénzed, de valójában a szíved mélyén nem hiszed, hogy méltó vagy a
szeretetre. A legnagyobb veszély az, ha valaki úgy érzi, pénzre van szüksége,
hogy mindent megvehessen, beleértve mások szeretetét is. A legnagyobb veszély
az, ha azt hiszed, boldog vagy, mert van egy szép autód.
Ti
vagytok Mexikó gazdagsága, ti vagytok az egyház gazdagsága. Értem, hogy sokszor
nehéz érezni ezt a gazdagságot, amikor állandóan azt látjuk magunk körül, hogy
barátaink, családtagjaink áldozatul esnek a kábítószer-kereskedelemnek, a
drogoknak, a szervezett bűnözésnek, amely rettegést hint szét köztetek. Nehéz
megérezni egy nemzet gazdagságát, ha nincs meg a lehetőség arra, hogy
méltóságot adó munkát végezzetek, tanuljatok, szakmát tanuljatok, ha nem
ismerik el jogaitokat, és végül mindez peremhelyzetbe sodor benneteket. Nehéz
megérezni egy hely gazdagságát, amikor a fiatalokat éppen fiatalságuk miatt
mások alávaló céljaik érdekében kihasználják, rosszra csábítják őket olyan
ígéretekkel, amelyekről végül kiderül, hogy nem is vonzóak.
Mégis,
mindennek ellenére fáradhatatlanul azt mondom nektek: ti vagytok Mexikó
gazdagsága. Ne higgyétek, hogy azért mondom, mert jó vagyok, vagy mert a téma
szakértője vagyok, nem, kedves barátaim, nem így van. Azért mondom ezt nektek,
mert meg vagyok győződve róla. Tudjátok, miért? Mert ahogyan ti is, én is
hiszek Jézus Krisztusban. Ő az, aki mindig megújítja bennem a reményt, Ő az,
aki mindig megújítja a tekintetemet. Ő az, aki folyton hív, hogy térjen meg a
szívem. Igen, barátaim, azért mondom ezt nektek, mert Jézusban találkoztam
valakivel, aki képes lángra gyújtani bennem azt, ami a legjobb bennem. Neki
köszönhetően tudunk előre haladni, Neki köszönhetjük, hogy mindig
újrakezdhetjük, neki köszönhetően tudjuk bátran mondani: Nem igaz, hogy csakis
úgy lehet élni, úgy lehet fiatalnak lenni, hogy életünket a
kábítószer-kereskedők kezébe tesszük le, vagy azokéba, akik egyetlen dolgot
tesznek csupán, pusztulást és halált vetnek. Neki köszönhetően mondhatjuk, nem
igaz, hogy a fiatalok itt csakis szegényen és kirekesztetten élhetnek,
kirekesztve a lehetőségekből, kirekesztve a terekből, kirekesztve a képzésből,
az oktatásból, kirekesztve a reményből. Jézus Krisztus az, aki megcáfol minden
olyan törekvést, amely haszontalanná, mások érdekeinek bérencévé akar tenni
benneteket.
Azt
kértétek, reményt adó szavakat mondjak: amit adhatok nektek, azt Jézus
Krisztusnak hívják. Amikor minden nehéznek látszik, amikor úgy tűnik, kicsúszik
lábatok alól a talaj, öleljétek át a keresztjét, öleljétek Őt, kérlek
benneteket, soha ne szakadjatok ki a kezéből, kérlek, soha ne távolodjatok el
Tőle. Mert Vele együtt lehet teljes életet élni, Vele együtt lehetséges hinni,
hogy érdemes a legjobbat adni magunkból, hogy kovász legyünk, só és fény a
barátaink között, a városnegyedünkben, a közösségben. Kedves barátaim, ezért
Jézus nevében kérem, ne engedjétek, hogy kizárjanak, ne engedjétek, hogy
megvessenek benneteket, ne engedjétek, hogy áruként bánjanak veletek. Igaz,
valószínűleg nem lesz olyan autótok, ami a legújabb modell, nem lesz tele a
pénztárcátok, de lesz valamitek, amit senki nem vehet el tőletek: annak a
megtapasztalása, hogy szeretnek, átölelnek benneteket, mellettetek állnak. Ez a
család, a közösség érzésének tapasztalata.
Az Úr
ma is hív, egybehív benneteket, ahogyan az indián Juan Diegót hívta. Arra hív,
hogy építsetek szentélyt. Szentélyt, amely nem egy fizikai tér, hanem egy
közösség; szentélyt, amelyet plébániának hívnak; szentélyt, amelyet nemzetnek
hívnak. A közösség, a család, az érzés, hogy egy ország állampolgára vagy –
ezek a legfontosabb ellenszerek mindaz ellen, ami fenyeget bennünket, mert ezek
megéreztetik velünk, hogy Isten e nagy családja részei vagyunk. Nem azért, hogy
elmeneküljünk, bezárkózzunk, hanem éppen azért, hogy kilépjünk és hívjunk
másokat is, kilépjünk és hirdessük mindenkinek, hogy Mexikóban fiatalnak lenni
a legnagyobb gazdagság, és éppen ezért nem szabad feláldozni.
Isten soha nem hívna arra, hogy bérgyilkosok legyünk, tanítványoknak nevez minket. Ő soha nem küldene minket a halálba, Őbenne minden az életre hív. Családi életre, közösségi életre; a társadalom javára létező családba és közösségbe.
Isten soha nem hívna arra, hogy bérgyilkosok legyünk, tanítványoknak nevez minket. Ő soha nem küldene minket a halálba, Őbenne minden az életre hív. Családi életre, közösségi életre; a társadalom javára létező családba és közösségbe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése