A Harmadik Lelki Ábécéskönyv 15.

Ne foglalkozz a gondolatokkal

 
A gőgös Lucifert úgy is legyőzhetjük, ha megvetjük és semmibe vesszük az általa sugallt gondolatokat. Minél inkább lenézzük ezeket a gondolatokat, annál könnyebben tudunk róluk lemondani. Igazából ezek a gondolatok nem tesznek kárt bennünk, hanem segítenek megtisztítani lelkünket, ezért úgy kell tennünk, mint az az ember, aki ment az utcán és a szél egy hatalmas porfelhőt fújt az arcába, úgyhogy semmit se látott. Nem törődött vele, hanem csukott szemmel továbbment. Belső harcunkban nekünk is be kell hunynunk a szemünket, meg kell vetnünk az ördögöt és tovább kell mennünk, kitartva az imádságban és a jótettekben. Ahogy a szél elcsöndesedik, és a por leülepszik az ember körül, aki az utcán megy, úgy ülnek el az ördögtől felkorbácsolt szelek is, ha úgy teszel, ahogy tanácsoltam. Ne felejtsd, hogy ezek a gondolatok nem benned születtek, hanem az ördög ülteti el, hogy később kihajtsanak, és ha bízunk az Úrban, akkor ő ezt nem engedi meg. Ha különböző gondolatok gyötörnek, akkor az egyik egyszerű orvosság, ha nemet mondasz nekik az imádság alatt, mert ez az idő kizárólag Istené. Az okosság legyen az ajtód őre, aki minden látogatónak megmondja, hogy most senkit sem fogadsz. Némelyeket nem enged be, mert nincs rájuk szükség, sőt senki se hívta őket, és nincsenek a hasznodra sem, sőt, a jelen pillanatban ártalmadra vannak, tehát nem látjuk őket szívesen és tessék elmenniük. Ez a rövid szó mindenki előtt elreteszeli a kaput, és mindegyiktől megszabadulhatsz. Azt is tanácsolom, hogy ne bonyolódj hosszú belső beszélgetésekbe és ne folytass beható elemzéseket, míg az összeszedettséget gyakorlod, mert azzal ártasz az áhítatnak és megzavarod azt. Tudod jól, hogy az Úr akkor jön el és akkor lép be lelkedbe, ha érzékszerveid ajtajai jól be vannak csukva, kulcsra zárva, és senkit nem engednek be. Talán azt mondod erre, hogy Istennek nem lehet nemet mondani, de erre én azt mondom, hogy Isten máshogy jön, ahogy te nem is sejted, mert ő élteti a lelket, amelyre vágyakozik, és neked nem kell tudnod, honnan és hogyan jön vagy megy. (VIII. fejezet)