Évközi harmadik hét hétfője
A ma
ünnepelt Szent Pál nem volt tagja a Jézus által választott, tizenkét személyből
álló testületnek, akiket apostoloknak nevezünk. Feltételezhetjük, hogy élete
során soha nem találkozott személyesen Jézussal, bár talán hallhatott
tevékenységéről. Ő először azokat ismeri meg, akik Krisztus követői voltak, s
mint buzgó zsidó ember, a keresztényeket a hagyományos vallásosság
felforgatóinak tartotta, ezért az általuk képviselt új hitet elutasította. A
születő Egyház ellen forduló és a keresztényeket üldöző Pál esetében akkor
történik nagy változás, amikor a damaszkuszi úton találkozik az új hit
elindítójával, Jézussal. Látomásban jelenik meg neki az Úr és ez a találkozás
alapvetően új irányba állítja Pál életét. Ettől kezdve nem csak Krisztus
követője lesz, hanem a krisztusi hit terjesztője is, főként a nem zsidó, pogány
népek körében. Emiatt nevezhetjük őt is joggal apostolnak, az Úr küldöttének.
Pál megtérése ünnepén arról olvasunk az evangéliumban, hogy a feltámadt Jézus mennybemenetele előtt a következő parancsot adja apostolainak: „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek.” Szent Pál ugyan nincs jelen ennél az eseménynél, de megtérése után ő is azt érzi küldetésének, hogy az evangélium hirdetője legyen. Leveleiben, amelyeket az általa alapított közösségeknek írt, a Jézus haláláról és feltámadásáról szóló tanítást nevezi evangéliumnak, azaz örömhírnek, és nem a négy evangélista írását, amelyek részben később keletkeztek. Egyik legfontosabb kijelentését a korintusiakhoz írt levelében olvashatjuk: „Az evangélium által elnyeritek az üdvösséget, ha megtartjátok úgy, ahogy hirdettem nektek” (1Kor 15,2). Minden keresztény ember számára életre szóló feladatot jelöl ki ez a kijelentés: hallgatni, megtartani és hirdetni az evangéliumot, ez vezet az üdvösségre.
© Horváth István Sándor
Imádság: Pál megtérése ünnepén arról olvasunk az evangéliumban, hogy a feltámadt Jézus mennybemenetele előtt a következő parancsot adja apostolainak: „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek.” Szent Pál ugyan nincs jelen ennél az eseménynél, de megtérése után ő is azt érzi küldetésének, hogy az evangélium hirdetője legyen. Leveleiben, amelyeket az általa alapított közösségeknek írt, a Jézus haláláról és feltámadásáról szóló tanítást nevezi evangéliumnak, azaz örömhírnek, és nem a négy evangélista írását, amelyek részben később keletkeztek. Egyik legfontosabb kijelentését a korintusiakhoz írt levelében olvashatjuk: „Az evangélium által elnyeritek az üdvösséget, ha megtartjátok úgy, ahogy hirdettem nektek” (1Kor 15,2). Minden keresztény ember számára életre szóló feladatot jelöl ki ez a kijelentés: hallgatni, megtartani és hirdetni az evangéliumot, ez vezet az üdvösségre.
© Horváth István Sándor
Jóságos, szent Atyám, kegyességed szerint ajándékozz nekem: téged megértő értelmet, téged megérző érzéket, neked tetsző érzelmet, téged kereső buzgalmat, rád találó bölcsességet, téged felismerő szellemet, téged szerető bensőt, rád figyelő szívet, téged dicsőítő tetteket, téged hallgató figyelmet, rád tekintő szemet, téged dicsőítő nyelvet, neked tetsző életet, rád várakozó türelmet, téged váró hűséget, tökéletes jó véget, szent jelenlétedet, boldog feltámadást és az örök életet.
Szent Benedek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése