Békét a világon, győzzük le a közönyt - mondta a pápa a szentszéki diplomatáknak
Ferenc
pápa beszédet intéz a szentszéki diplomatákhoz a Vatikánban - OSS_ROM
A
Szentszék diplomáciai szinten soha nem szűnik meg azért munkálkodni, hogy a
béke hangja mindenütt hallható legyen, egészen a föld legvégső határaiig. Ezzel
a komoly ígérettel fordult a pápa a Szentszékhez akkreditált nagykövetekhez
január 11-én délelőtt. A hagyományos év eleji audiencián a pápa és a diplomaták
kicserélik jókívánságaikat az új évre. A találkozón jelen volt Magyarország
szentszéki nagykövete, Habsburg-Lotharingiai Eduárd, valamint Érszegi Márk
Aurél, a nagykövetség első beosztottja, továbbá Tóth Tamás pápai káplán,
egyházügyi tanácsos.
Pozitív jelek és a migráció a
beszéd fő elemei
A pápa
hosszú beszédében felsorolta az elmúlt év pozitív jeleit: az új diplomáciai
kapcsolatok illetve egyezmények születését a vallásszabadság és a kölcsönös
párbeszéd bizonyítékaként. Visszatekintett számos apostoli utazására, a
családoknak szentelt világtalálkozóra és a püspöki szinódusra, az irgalmasság
szentévének meghirdetésére, majd felszólalása nagy részét a migráció
problémakörének szentelte.
Növekvő diplomáciai kapcsolatok a
Szentszék és más államok között
A
Szentatya örömmel nyugtázta, hogy az elmúlt évben növekedett a szentszéki
nagykövetek száma. Jelenleg a Szentszék 180 állammal tart fönn diplomáciai
kapcsolatokat. Több nemzetközi egyezményt aláírtak vagy ratifikáltak 2015-ben,
amelyek közül a pápa kiemelte az Olaszországgal és az USA-val kötött pénzügyi
megállapodást, mely arról árulkodik, hogy a Szentszéki elkötelezetten dolgozik
a gazdasági kérdések áttekinthető kezelésén. Felsorolta még a Kelet-timori
Demokratikus Köztársasággal, Csáddal és Palesztinával és Kuvaittal megkötött
egyezményeket. Mindez azt mutatja, hogy igenis lehetséges a különböző vallások
közötti békés együttélés ott, ahol tiszteletben tartják a vallásszabadságot és
mindenki számára biztosítják a kulturális hovatartozás tiszteletét. Egyébiránt
pedig minden hitelesen megélt vallás csak a békének kedvezhet – fűzte hozzá a
pápa.
Irgalmasság szentéve Banguiban. A
terrorizmus Isten ellen való
Ferenc
pápa ezután az irgalmasság szentévéről, illetve ezzel kapcsolatban tavalyi
apostoli utazásairól szólt. Kiemelte, hogy a szentévet rendhagyó módon nem
Rómában, hanem Banguiban, a Közép-afrikai Köztársaság fővárosában nyitotta meg.
Ez az ország hosszan szenvedett az éhezés, a szegénység és a konfliktusok
miatt. A gyilkos testvérháború mély sebeket hagyott a lakosság lelkében,
megtépázva a nemzetet, anyagi és erkölcsi nyomorba döntve. Ezért a szentkapu
megnyitás bátorítás volt a Szentatya részéről a párbeszéd felújítására. Ahol
Isten nevét igazságtalanságok igazolására használták föl, ő a helyi muzulmán
közösséggel együtt leszögezte: aki hisz Istenben, csak a béke és az irgalom
embere lehet, mert Isten nevében soha nem szabad ölni. Csak a vallás
ideologizált és eltorzított formája képzelheti, hogy a Mindenható nevében úgy
szolgáltat igazságot, hogy kényére-kedvére gyilkol ártatlan embereket, amint az
a terrorista merényletekkor történt Afrikában, Európában és a Közel-Keleten.
Szarajevó; Bolívia, Ecuador és
Paraguay; Kuba és USA
Szarajevóban
tett látogatása betekintést engedett a pápa számára a Balkán, és ezen belül
Bosznia-Hercegovina sajátos összekötő szerepére kultúrák, nemzetek és vallások
között. Hidakat kell építeni és azt kiemelni, ami közös bennünk, a türelmes és
bizalommal teli párbeszéd jegyében. Dél-amerikai utazásáról szólva a Szentatya
örömmel nyugtázta, hogy Bolíviában, Ecuadorban és Paraguayban az emberek nem
adják meg magukat a sok nehézségnek, bátran és kitartóan néznek szembe a szegénység
és a társadalmi egyenlőtlenség kihívásaival. Kubába és az Amerikai Egyesült
Államokba látogatva a pápa két olyan országot ölelt át szeretetével, melyek
hosszú elzárkózás után új lapot nyitott a történelemben, és a közeledés, a
kiengesztelődés útjára lépett.
Családtalálkozó, családszinódus.
A házasság intézményének megvédése
Philadelphiában
a pápa részt vett a családok világtalálkozóján. Srí Lankán és a
Fülöp-szigeteken, valamint az őszi püspöki szinóduson is a család fontosságára
hívta föl a figyelmet. Ma sajnos számos kihívással kell megküzdenie a
családnak: ezek között a házasság intézményének újrafogalmazását említette a
Szentatya, amelyet a relativista, múlékony és az életre nem nyitott gondolkodás
fenyeget. A társadalomban oly fontos testvéri szolidaritást pedig éppen a
családban tanuljuk meg, ahol oda kell figyelni a kiszolgáltatottakra, a
fiatalokra és az idősekre egyaránt.
Individualista kultúra. Közöny és
migráció
Az
individualista szemlélet kedvez a közöny kialakulásának, amely cinikussá tesz
és az embereket tárgyként kezeli, adja-veszi, mintha áru volna. Ez történik a
szegények, a kirekesztettek, a társadalom peremére szorultakkal. Közéjük
tartoznak a migránsok, akik nehézségekkel és szenvedéssel telve nap mint nap
igyekeznek olyan helyet keresni maguknak, ahol békében és méltósággal élhetnek
– állapította meg a pápa, aki ezután a súlyos migrációs válságot elemezte,
bibliai példákat hozva a jelenség szemléltetésére.
A migráció az emberi természethez
tartozik. Nemzetközi védelemre van szükségük
Az
emberiség mindig is zarándokolt, mert mozgásban lenni hozzátartozik az ember
természetéhez. Volt, hogy önként vándorolt, volt, hogy erre külső körülmények
kényszerítették. Ma is emberek ezrei sírnak, mert szörnyű háborúk, üldözések
elől menekülnek, emberi jogaikat lábbal tiporják. Van, akit a politikai vagy
társadalmi bizonytalanság űz el hazájából, mások pedig életüket mentik a
szörnyű barbárságok elől, vagy azért, mert a vallási hovatartozásuk miatti
vértanúság lenne az osztályrészük. Meg kell hallanunk azok hangját, akik a
nyomorból, az éhezésből menekülnek, ahol nem jutnak gyógyszerekhez, oktatáshoz,
ahol nincs lehetőség a fejlődésre, ahol az éghajlati változások lehetetlenné
teszik az életet. Gyermekek milliói halnak ma is éhen. Fájdalmas látni tehát,
hogy ezek a migránsok nem élvezik nemzetközi védelmet – mondta a pápa.
A selejt kultúrája helyett az
emberi személy és méltóság előmozdítása
Súlyos
dolog hozzászokni ezeknek az embereknek a szenvedéséhez. A Szentatya mindebben
a selejt kultúrájának romboló hatását látja, amelyik a haszon és a fogyasztás
nevében feláldozza az embert. A szegények, a fogyatékkal élők, a még meg nem
születettek, az idősek mind védelemre szorulnak. A Szentszék bízik benne, hogy
a 2016 májusára összehívott első humanitárius ENSZ-csúcstalálkozón sikerül
kilépni a mai konfliktusok és katasztrófák szomorú köréből, és végre az emberi
személyt és méltóságot helyezik minden humanitárius lépés középpontjába.
Elfogadhatatlan a hatalmasok arroganciája, amellyel kihasználják a gyengébbeket,
puszta tárggyá alacsonyítva őket, önző céljaik vagy stratégiai és politikai
számításaik eszközeiként. Ferenc pápa újra felhívást intézett az
embercsempészet megállításáért.
Meg kell szüntetni a tragédiákat
kiváltó okokat
A
keresztények egyre nagyobb méretekben hagyják el hazájukat az utóbbi
években, azt a földet, ahol őseik a kereszténység kezdetei óta
éltek. A pápa utalt a Közel-Kelet híveire, akik teljes jogú
állampolgárokként hozzá kívánnak járulni nemzetük spirituális és anyagi
javához. Mielőtt túl késő lenne, még ma is véget lehet vetni a migrációhoz
kapcsolódó tragédiáknak, elkezdve a béke építését. Ehhez azonban felül kellene
vizsgálni olyan témákat, mint a fegyverkereskedelem, a nyersanyag- és
energiaellátás, a befektetések, a pénzügyi és fejlesztési politikák, a
korrupció.
Tényleges integráció és
szolidáris fejlesztési politika
A
migráció témáját illetően közép- és hosszú távú terveket kell kidolgozni,
amelyek túlmutatnak a szükséghelyzet igényein. Ezek egyrész ténylegesen
segítsék a bevándorlók integrációját a befogadó országokban, másrészt mozdítsák
elő a származási országok fejlődését olyan szolidáris politikákkal, amelyek nem
vetik alá a segélynyújtást a helyi lakosság kultúrájától ideológiailag idegen
stratégiáknak és gyakorlatoknak.
Európa vonatkozási pont az
egyetemes alapelveket illetően
Ferenc
pápa a drámai helyzetek közül Mexikó és az USA példáját emelte ki, megjegyezve,
hogy februárban ellátogat a határon fekvő Ciudad de Juárez városba, majd a
migráció európai vetületeit elemezte. Az elmúlt évben a földrész soha nem
látott bevándorlási hullám célpontja volt. Számos ázsiai és afrikai migráns
ugyanis Európára vonatkozási pontként tekint olyan alapelveket illetően, mint a
jogi egyenlőség, az ember természetébe vésett egyetemes értékek, minden személy
méltóságának és egyenlőségének sérthetetlensége, a felebaráti szeretet
származásra és hovatartozásra való tekintet nélkül, lelkiismereti szabadság,
szolidaritás testvéreinkkel.
Európa kettős erkölcsi
kötelessége: állampolgárai jogainak védelmezése és a migránsok befogadásának
biztosítása
A
tömeges bevándorlás alapjaiban rendíti meg a befogadási rendszert,
megváltoztatva a befogadó országok kulturális, szociális összetételét.
Jelentősen megnövekedett a biztonság iránti aggodalom a nemzetközi terrorfenyegetettség
következtében. A jelenlegi bevándorlási hullám aláássa annak a „humanista
szellemiségnek” az alapjait, amelyet Európa a kezdetektől fogva védelmez.
A
Szentatya annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Európa, gazdag kulturális
és vallási öröksége segítségével rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek
megvédik a személy központiságát és helyes egyensúlyt teremtenek állampolgáraik
jogainak védelme, valamint a migránsok ellátásának és befogadásának kettős
erkölcsi kötelessége között.
A pápa
háláját fejezte ki azokért a kezdeményezésekért, amelyek előmozdítják a
személyek emberhez méltó befogadását. Annak a reményének adott hangot, hogy az
olasz népet megkülönböztető vendégszeretet és szolidaritás nem halványul el a
jelen nehézségei láttán, hanem több évezredes hagyományainak megfelelően
továbbra is képes lesz a migránsok befogadására és integrálására.
Nélkülözhetetlen a migrációban
érintett országok nyílt párbeszéde
Fontos,
hogy a bevándorlás kérdésében leginkább érintett nemzeteket ne hagyják magukra.
A jelenlegi helyzetben az egyes államok nem kereshetnek individualista
megoldásokat. A döntések következményei elkerülhetetlenül az egész nemzetközi
közösséget érintik. Az ENSZ következő 15 évre szóló „Fejlesztési Agendája”
számos migrációs problémával foglalkozik. Fontos, hogy a politikai döntések
középpontjába mindig a személyt állítsák, az emberiséget egyetlen családnak
tekintsék.
A migráció jelenségének vallási
vonatkozásai
A
szélsőséges és fundamentalista nézetek termékeny talajra találnak a vallások
manipulálása terén, hatalmi törekvések céljából. Másrészt kihasználják Nyugat
vallási identitásának drámai kiüresedését. A befogadás jó alkalom új
látóhatárok nyitására. A bevándorló kötelessége, hogy tiszteletben tartsa a
befogadók értékeit, hagyományait és törvényeit, a befogadók pedig juttassák
érvényre a bevándorlók erőforrásait. A Szentszék az ökumenikus és vallásközi
párbeszéd szintjén őszinte dialógust kíván folytatni a társadalom minden
tagjának harmonikus együttélése érdekében.
Az elmúlt év fontos nemzetközi
megegyezései
A pápa
reménykeltőnek nevezte az iráni nukleáris megállapodást és a párizsi
klímakonferencia záróegyezményét. Mindenki súlyos felelőssége, hogy
hozzájáruljon az egész társadalmat átható „gondoskodás kultúrájának” kialakításához.
Fontos, hogy az államok is kötelességüknek tekintsék szeretett Földünk
megóvását, az egész emberiség, a jövő nemzedékeinek érdekében.
Az ellentétek helyébe lépjen a
béke hangja
Az
újév kihívásai közül a pápa utalt a Perzsa-öböl és a Koreai félsziget
térségének feszültségére, a bátorító jelek közül kiemelte a Közép-afrikai
Köztársaságból, Líbiából érkező híreket. Csak közösen egyeztetett politikai
lépések tartóztathatják fel a fundamentalizmus terjedését, amelynek terrorista
ágazata számos áldozatot követel Szíriában, Líbiában, Irakban és Jemenben.
Az
Irgalmasság szentéve legyen alkalom a párbeszédre és a kiengesztelődésre
Burundiban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban, valamint Dél-Szudánban és
Ukrajna keleti térségében – hangzott a pápa felhívása.
A legnagyobb kihívás a közöny
leküzdése és a béke építése
Az
újév gyógyítsa be a mély sebeket, amely az izraelieket és a palesztinokat
elválasztja egymástól azon a Földön, amelyet Isten kiválasztott, hogy
mindenkinek megmutassa irgalmasságát.
A Szentszék továbbra is azon fáradozik, hogy a béke hangját a föld végső
határain is meghallják. A vatikáni Államtitkárság készségesen együttműködik a
szentszéki diplomatákkal az egész nemzetközi közösség javára, azzal a benső
biztonsággal, hogy ez a jubileumi évben az irgalmasság, Isten értékes ajándéka
legyőzi a szívek hideg közömbösségét. Ferenc pápa ezekkel az érzésekkel kívánt
minden szentszéki diplomatának és szeretteiknek áldásokkal teli új esztendőt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése