2015. augusztus 15., szombat

Zsolozsma CCLIX.



SZŰZ MÁRIA MENNYBEVÉTELE (NAGYBOLDOGASSZONY) főünnep
 
Szent Pál apostolnak az efezusiakhoz írt leveléből
 1, 16 – 2, 10
Krisztus Jézusban a mennyeiek közé helyezett minket az Atya 

Testvéreim! Mindig hálát adok értetek, és imádságomban újra meg újra megemlékezem rólatok. Urunknak, Jézus Krisztusnak Istene, a dicsőség Atyja adja meg nektek a bölcsesség és a kinyilatkoztatás Lelkét, hogy megismerjétek. Gyújtson lelketekben világosságot, hogy megértsétek, milyen reményre hívott meg benneteket, milyen gazdag az a felséges örökség, amely övé a szentek között, és milyen mérhetetlenül nagy a hatalma rajtunk, hívőkön. Nagyszerű erejét Krisztusban mutatta meg, amikor a halálból feltámasztotta, s a mennyben jobbjára ültette, minden fejedelemségnek, hatalomnak, erőnek és uralomnak s minden néven nevezhető méltóságnak fölé emelte, nemcsak ezen a világon, hanem az eljövendőben is. Mindent lába alá vetett, őt magát meg az egész Egyház fejévé tette; ez az ő teste és a teljessége annak, aki mindenben mindent teljessé tesz.Ti is halottak voltatok vétkeitek és bűneitek következtében, amelyekben azelőtt éltetek a világ szokása szerint, a levegőégben uralkodó fejedelemnek a hatalma alatt. Ez a lélek most a hitetlenség fiaiban dolgozik. Közéjük tartoztunk mi is, amíg testi vágyainkban éltünk, s megtettük, amit a test és az érzékek kívántak. Születésünknél fogva mi is a harag gyermekei voltunk, akárcsak a többi ember. De a végtelenül irgalmas Isten azzal mutatta meg nagy szeretetét irántunk, hogy Krisztussal életre keltett minket, bűneinkben halottakat is, így kegyelemből kaptátok a megváltást; feltámasztott minket, és Krisztus Jézusban a mennyeiek közé helyezett minket, hogy az eljövendő korokban Jézus Krisztusban kinyilvánítsa kegyelmének túláradó bőségét, hozzánk való jóságából. Kegyelemből részesültetek a megváltásban, a hit által, ez tehát nem a magatok érdeme, hanem Isten ajándéka. Nem tetteiteknek köszönhetitek, hogy senki se dicsekedhessék. Az ő alkotása vagyunk: Krisztus Jézusban jótettekre teremtett minket; ezeket az Isten előre elrendelte, hogy benne éljünk. 


Ferenc pápa nagyboldogasszony-napi Úrangyala imádsága: Mária arca a remény jele



Ferenc pápa nagyboldogasszony-napi Úrangyala imádsága: Mária arca a remény jele


Nagyboldogasszony napján is együtt az imádságban - AP

61 év után ismét Úrangyala imádság Nagyboldogasszony ünnepén
Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén délben az Apostoli Palota dolgozószobája ablakából köszöntötte Ferenc pápa a téren összegyűlt zarándokokat. Utoljára 61 évvel ezelőtt, 1954 Nagyboldogasszony napjának ünnepén tartott Angelust XII. Piusz pápa. Két éve ugyanekkor Ferenc pápa Castelgandolfoba utazott, egy évvel ezelőtt pedig Dél-Koreában tett apostoli látogatást.
„Ma tartja az egyház a Szűzanyának szentelt legnagyobb ünnepét, a Mennybevételt” – kezdte beszédét a pápa. „Földi élete végén Krisztus Anyja testben és lélekben a mennybe ment, vagyis az örök élet dicsőségébe, az Istennel való teljes közösségbe.
Mária tudja: általa jut teljességre népének minden várakozása
A mai evangélium Máriát állítja elénk, aki miután a Szentlélektől Jézust megfoganta, azonnal elindult idős rokonához, Erzsébethez, aki szintén csodás módon várt gyermeket. Ebben a Lélekkel teli találkozásban Mária a Magnificat énekével fejezi ki az örömét, mert teljesen a tudatára jutott azoknak a nagy dolgoknak, melyek az életében megvalósulnak: általa jut teljességre népének minden várakozása.
Mária nagyságának és boldogságának mélyebb oka az ő hite
Ám az evangélium megmutatja nekünk Mária nagyságának és boldogságának mélyebb okát, ez pedig a hite. Erzsébet ugyanis ezekkel a szavakkal üdvözölte: „Boldog az, aki hitt annak a beteljesedésében, amit az Úr mondott neki” (Lk 1,45). A hit Mária egész történetének a szíve: ő a hívő, ő a nagy hívő lélek. Ő tudja és mondja is, hogy a történelemre ránehezedik a hatalmaskodók erőszaka, a gazdagok büszkesége és a gőgösök önhittsége. Mindazonáltal Mária hisz és hirdeti, hogy Isten nem hagyja egyedül a gyermekeit, az alázatosakat és a szegényeket, hanem irgalmasan és törődéssel segítségükre siet, felforgatva a hatalmasok trónjait, letaszítva a szívükben gőgösködőket. Ez a mi Anyánk hite, ez Mária hite.
Máriát nem illeti a romlás
Mária éneke megérteti velünk a vele történteket: ha az Úr irgalma a történelem motorja, akkor nem láthatta meg a sír romlását az, aki az Élet Urát szülte (Prefáció). Mindez nem illeti Máriát. A Mindenható „nagy tettei” őbenne mélyen érintenek bennünket, az életünk útjairól szólnak, és emlékeztetnek arra a célra, amely ránk vár, az atyai házra. Életünk, a mennybe Felvett fényében nézve, nem egy értelmetlen kóborlás, hanem egy zarándokút, mely az összes bizonytalanságával és szenvedésével, egy biztos célt mutat, az Atya házát, aki szeretettel vár bennünket. Szép arra gondolni, mondta a pápa, hogy az Atya szeretettel vár bennünket és hogy Mária Anyánk is ott fenn szeretettel vár minket.
A remény vigasztaló és biztos jele Mária arca
Így, miközben elmúlik az élet, Isten felragyogtatja a földön zarándokló népe számára a vigasztalás és a biztos remény jelét. Annak a jelnek arca van, annak a jelnek neve van: Urunk Anyjának fénylő arca, Mária, a kegyelemmel teljes áldott neve, mert ő hitt az Úr szavának. Az egyház tagjaiként az a mi rendeltetésünk, hogy osztozzunk Anyánk dicsőségében, mert Isten által mi is hiszünk Krisztus keresztáldozatában, és a keresztség által beiktattak bennünket az üdvösség titkába.
Imádkozzunk ma azért, zárta beszédét a pápa, hogy miközben előrehalad a földi utunk, fordítsa felénk irgalmas tekintetét, világítsa meg útjainkat és e száműzetés után mutassa meg nekünk Jézust, méhének áldott gyümölcsét. Együtt mondjuk: ó irgalmas, ó kegyes, ó édes Szűz Mária!
Fohász a kínai ipari robbanás áldozataiért
Az Úrangyala elimádkozása után Ferenc pápa megemlékezett a Kína északi részén, Tianjin városában történt ipari robbanás áldozatairól, a számos halottról és sebesültről. Imádságáról biztosítja őket, és kéri, hogy az Úr adjon nekik enyhületet és erősítést mindazoknak, akik elkötelezettek a szenvedések enyhítésében.
Végül a római és a zarándok híveket az Isten dicsőségében élő Szűz Mária anya gondoskodásába ajánlotta, aki mindvégig kísér bennünket útjainkon. Milyen szép is lenne, ha ma el tudnátok menni meglátogatni a Santa Maria Maggiore bazilikában Máriát, - adott hangot kívánságának a pápa - aki a Salus Populi Romani, a római nép üdvössége. Majd szép ünnepet kívánt a Szűzanya ünnepnapján és mindenki imádságát kérte maga számára.


A Megszentelt Élet Éve 225.



augusztus 15.

Nagyboldogasszony ünnepe
Imádkozzunk a Székesfehérvári Egyházmegyében élő szerzetesekért!
  • Árpád-házi Szent Margitról Nevezett Szent Domonkos Rendi Nővérek Apostoli Kongregációja
  • Ciszterci Nővérek Boldogasszony Háza Monostor
  • Ciszterci Nővérek Regina Mundi Apátsága
  • Egyházközségi Nővérek Társasága
  • Ferences Szegénygondozó Nővérek Kongregációja
  • Gödöllői Premontrei Perjelség
  • Isteni Ige Társasága
  • Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja
  • Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya
  • Legszentebb Üdvözítő Nővérei
  • Magyar Kapucinus Delegáció
  • Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata
  • Misszióstársaság
  • Örökimádó Nővérek "Maria Reparatrix" Társasága
  • Premontrei Női Kanonokrend
  • Sarutlan Kármelita Rendtartomány
  • Szent Keresztről Nevezett Irgalmas Nővérek
  • Szeplőtelen Szűz Mária Szolgálóleányai Szerzetesrend
  • Szeretet Misszionáriusai
  • Szociális Testvérek Társasága
  • Szűz Mária Látogatásáról Nevezett Rend
  • Szűz Mária Társasága
  • Vinculum Caritatis Közösség
  • Zirci Ciszterci Apátság
Idézet az imaszándékhoz:
,,Igen, Jézusom, én nem akarok mást, csak azt, amit te. Csak vonj szorosan magadhoz a kereszten, olyan szorosan, hogy soha gyengeségből vagy gyarlóságból el ne hagyhassalak.'' Tiszteletreméltó Bogner Mária Margit, vizitációs nővér


Magyarok Nagyasszonya



Évközi tizenkilencedik hét szombatja


Eljutni a mennybe
 
Szűz Mária mennybevételének titka számos művészt megihletett már. Az alkotások többsége az ég felé emelkedő Máriát mutatja, akit az apostolok a földről figyelnek, s akit az égben az angyalok várnak. Más esetekben Mária az apostolokkal körülvéve egy ágyon fekszik. A katolikus szóhasználatban nem beszélünk Mária haláláról, hanem elszenderedéséről, mert nem tudunk semmi bizonyosat arról, hogy miként fejeződött be Jézus édesanyjának földi élete. Az e témát bemutató művészi alkotások közül számomra az egyik legszebb Giotto di Bondone festménye, aki a korai reneszánsz első jelentős alkotója volt. Az ő Szent Ferenc életét bemutató freskósorozata díszíti például Assisi városának bazilikáját. Giotto Szűz Mária elszenderedése című festményén Mária szintén egy ágyon fekszik. Fejénél Péter apostol térdel és János apostol hajol fölé. Az egyik oldalon sorakoznak az apostolok, illetve angyalok várják, hogy az Úr édesanyját a mennybe vihessék, a másik oldalon pedig a már mennybe jutott szentek várakoznak. A kép középpontjában Krisztus áll, aki egy kisgyermeket tart a kezében, e gyermek Mária lelkét jelképezi.
A mai napon Mária mennybevételét ünnepli Egyházunk, amely napot a magyar hagyomány Nagyboldogasszonynak nevez. Három dolgot érdemes tisztáznunk az ünneppel, az eseménnyel kapcsolatban. Az elsőre már történt utalás, tudniillik, hogy nem tudjuk, miként fejeződött be Mária evilági élete. Nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy meghalt, de az ellenkezőjét sem. Hitünk szerint Isten azért vette őt fel a mennybe, hogy a Megváltó Anyjának testét megóvja a romlástól, de hogy ez milyen módon történt, az titok marad számunkra. Ha Mária meghalt volna és az apostolok eltemették volna testét, akkor bizonyára nagy tiszteletben tartották volna azt a helyet, ahol az Úr édesanyjának holtteste nyugszik, de ilyen helyről nem tudunk. Ez azt jelzi, hogy Mária élete nem olyan módon, feltehetően nem halállal fejeződött be, mint az többi emberé. A második lényeges dolog, hogy Isten az ő testét és lelkét vette fel a mennybe. Hitünk szerint halálunkkor a lelkünk Istenhez kerül, földi testünket pedig eltemetik, s a végső feltámadáskor kapunk Istentől új testet, amely egyesül lelkünkkel. E feltámadást mintegy elővételezve jutott Mária a mennyországba, teste és lelke az égbe. Harmadikként pedig azt szükséges megemlítenünk, hogy Mária mennybe jutása Istennek köszönhető. Jézus Krisztus esetében mennybemenetelről beszélünk, hiszen ő a maga erejéből emelkedett az égbe - ezt ünnepeljük a húsvét utáni negyvenedik napon. Mária viszont nem saját erejének köszönhetően jutott a mennyországba, hanem a mindenható Isten vette fel őt oda.
E fogalmi tisztázásokat szépen tükrözi az a megfogalmazás, amely Szűz Mária mennybevételének hitigazságát, hittitkát kimondja. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén kelt, Munificentissimus Deus (A legbőkezűbb Isten) kezdetű apostoli bullájában ugyanis a következő szerepel: „a szeplőtelen, mindenkor szűz Istenanya Mária, földi életpályája befejezése után testestől, lelkestől felvétetett a mennyei dicsőségbe.”
Segítsen minket a mennybe felvett Szűzanya, hogy mi is eljuthassunk a mennyországba, ahová Isten minden embert vár!
© Horváth István Sándor
Imádság:

Szűz Mária, égi édesanyánk! Megdicsőülésed, mennybevételed ünnepe az ég felé emeli tekintetünket és arra ösztönöz minket, hogy megerősítsük magunkban azt a törekvést, hogy eljussunk a mennyországba. Te szilárdan hitted annak beteljesedését, amit Isten mondott neked hírvivője által és mindig azt tetted, ami megfelelt Isten akaratának. A hit nyújtott neked erőt ahhoz, hogy hűségesen teljesítsd hivatásodat és megtegyél mindent, amit kért tőled. Így lettél megváltásunk szolgálója. Segíts minket, hogy földi életünk során minden nehézség ellenére bátran és reménnyel emeljük tekintetünket az ég felé! 



2015. augusztus 14., péntek

Zsolozsma CCLVIII.



Mikeás próféta könyvéből
6, 1-15
Az Úr perbe száll népével

Halljátok az Úr szavát! „Rajta! Szállj perbe a hegyek előtt, a halmok hallják meg szavadat!” Halljátok meg az Úr panaszát, hegyek, és ti, erős alapjai a földnek! Mert perbe száll az Úr népével, vádbeszédet mond Izrael ellen.
     „Népem! Mit vétettem neked? Mi eshetett nehezedre? Felelj nekem! Talán az, hogy kihoztalak Egyiptom földjéről, kiszabadítottalak a szolgaság házából? Hogy Mózest, Áront és Mirjámot küldtem előtted? Népem! Emlékezz csak, mi volt Baláknak, Moáb királyának a terve? És mit felelt neki Bileám, Beor fia? – Sittimtől Gilgálig, hogy megismerd az Úrnak igazságos tetteit.”
     „Mivel állhatok az Úr elé, mivel borulhatok a magasságos Isten elé? Álljak oda égőáldozatokkal, egyesztendős borjakkal? Kosok ezreiben telik-e az Úrnak kedve, vagy áradó olajpatakokban? Feláldozzam-e elsőszülöttemet vétkemért, méhem gyümölcsét saját bűnömért?”
     „Megmondták neked, ó ember, mi a jó, és mit kíván tőled az Úr: Semmi mást, mint hogy váltsd tettekre az igazságot, szeresd hűségesen, és járj alázatosan a te Isteneddel.”
     Íme az Úr szava! Ezt üzeni a városnak: „Halljátok meg, törzs és akik egybegyűltetek! A gazdagok eltelnek erőszakkal, a lakosok hazugságot beszélnek. Eltűrhetem-e a hamis mércét, a kicsire szabott, gyűlöletes mérőt? Jogosnak tarthatom-e a hamis mérleget, és a zacskóban a hamis súlyokat?
     Azért hozzáláttam, hogy sújtsalak, hogy pusztítsalak a bűneid miatt. Vetsz majd, de nem aratsz, sajtolod az olajat, a mustot, de olajjal nem kened magad, és nem iszol a borból. Eszel majd, de nem lakol jól soha; amit félreteszel, azt nem mentheted meg, s ha megmented is, kiszolgáltatom a kardnak.”
 


Bartolomeosz ökumenikus pátriárka kitüntetése: Változást csak a közös munka hoz!



Bartolomeosz ökumenikus pátriárka kitüntetése: Változást csak a közös munka hoz!


Együtt Jeruzsálemben a Szent Sír kápolnában, 2014. május 25. - ANSA

Díjátadás augusztus 6-án egy görög ortodox kolostorban
Augusztus 6-án, Urunk színeváltozása ünnepén kapta meg Bartolomeosz ökumenikus pátriárka a „Steward of Creation”, a „Teremtés gondnoka” díjat, melyet az Egyesült Államokban működő, a „Teremtésvédelem  Nemzeti Vallási Szövetsége” tagjai ítéltek neki. A török Prinkiposz szigetének Színeváltozás monostorában tartott ünnepség keretében nyújtották át a pátriárkának a teremtésvédelmi díjat.
A teremtés színeváltozása
Bartolomeosz ökumenikus pátriárka a Színeváltozás isteni liturgiája során mondott homíliájában érintette a teremtett világot sújtó klímaváltozás problémáját.
„A Máté evangélium úgy írja le Jézus színeváltozását, hogy nemcsak az „arca ragyogott úgy, mint a nap”, hanem „a ruhája is tündökölt, mint a fény” (Mt 17,2). Ma Isten e csodálatos erőinek az ünnepét üljük, melyek felfénylenek az egész teremtésen is” – kezdte beszédét a pátriárka. „Ezért is lehettek tanúi ma hajnalban Egyházunk azon szép hagyományának, melynek jegyében augusztus 6-án a szőlőskertek első gyümölcseit megáldjuk, mint hálaadás az Istentől kapott szőlőért és borért, ételért és italért. A keresztény evangélium ugyanazt az örömet és fényességet hangsúlyozza, ami áthatja az egész teremtett világot. A nap himnuszai és az ikonok mind Isten színeváltozásának hatására utalnak, mely az egész teremtést megvilágítja. A teremtés és a megváltó gyógyítás ugyanis nemcsak spirituális vonatkozások, hanem anyagi események is. A világ minden részét, még a legkisebb elemét is át- és átjárja, felmagasztosítja Isten hatalma és jelenléte. Ezért írja Szír Szent Efrém: „Bárhová fordulsz is tekinteteddel, mindenütt ott van Isten szimbóluma, jelképe; bárhová is nézel, Isten írásait látod” – mondta a pátriárka homíliájában.
A pátriárka vallomása a teremtést védő elkötelezettségéről
„Ti, a Teremtésvédelem  Amerikai Nemzeti Vallási Szövetségének tagjai hosszú utat tettetek meg, hogy velünk együtt imádkozzatok e különleges alkalommal, amikor az ünnepünk mélységesen visszatükrözi az ortodox spirituális tanítást a teremtés szépségéről és szakralitásáról. Ti, akik a hívő embereknek és különféle felekezeteknek széles skáláját képviselitek, átölelitek a vallások és a tudomány világát, tiszteletben tartjátok mindazt, amit a Biblia ránk hagyományozott, és azokat az etikai elveket is, melyek az isteni teremtést óvják és megőrzik. Mélységes hála tölt el bennünket jelenlétetekért. Amint tudjátok, a mi személyes pátriárkai érdeklődésünk a teremtett világ tudatos megóvása előmozdításáért, immár sok évvel ezelőtt kezdődött és tart a mai napig is, a nemzetközi szinten rendezett rendszeres ökológia csúcstalálkozókon való részvételünkön keresztül, intézményes kapcsolatok formájában, mint az Egyesült Állomok, és jelentős személyiségekkel fenntartott kapcsolatokkal, mint Ferenc pápa. Mindabban, amit teszünk és amit mondunk, vallásközi és tudományközi megközelítést keresünk, mert meggyőződésünk, hogy változást csak akkor tudunk elérni, ha együtt dolgozunk, Isten indíttatásaira, aki szeretettel teremtette ezt a földet, és amit csak akkor tudunk átadni az elkövetkező nemzedékeknek, ha megőrizzük és védelmezzük.
A klímaváltozás következménye benne van a levegőben, a vízben, az ételben és az emberi kapcsolatokban is
Természetesen ez a világ, mely Isten adománya, egy kihívás is az emberiség számára. Végre megértettük az igazságot: rosszul bántunk a környezetünkkel és az erőforrásaival. A következmények világosak és fájdalmasak. Nyilvánvalóan azok, hiszen benne vannak a levegőben, amit belélegzünk, az ételben, amit fogyasztunk, a vízben, amit iszunk, jelen vannak az érzelmi és fizikai problémáinkban, amelyekkel szembesülünk, de éppúgy az emberi kapcsolatainkban is, helyi, nemzeti, földrésznyi és globális szinten is. Ezért is fogadtam el a meghívást, hogy a párizsi klíma-csúcstalálkozón részt vegyek. Örömmel vettük a hírt ebben a tekintetben Obama elnök legújabb, „tiszta energia” akciótervéről a környezetvédelem terén”.
Végül így zárta a beszédét a pátriárka: „Ez egy ünnepnap volt számunkra. Őszinte alázattal hallgattunk meg észrevételeiket és megtiszteltetés számunkra az önök kitüntetése. A Jóisten továbbra is erősítse meg a „Teremtésvédelem  Nemzeti Vallási Szövetsége” működését és erőfeszítéseit, tegye erőssé önöket szolgálatukban a vallás és a világ dolgaiban egyaránt és leljék örömüket Isten adományaiban, melyet a teremtéssel ránk bízott”.


A Megszentelt Élet Éve 224.



augusztus 14.

Nagyboldogasszony ünnepe (augusztus 15.)
Imádkozzunk a Győri Egyházmegyében élő szerzetesekért!
  • Alexiánus Testvérek Kongregációja
  • Csornai Premontrei Prépostság
  • Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja
  • Magyar Bencés Kongregáció Szent Mór Perjelség
  • Piarista Rend Magyar Tartománya
  • Római Unióhoz Tartozó Szent Orsolya Rend Magyar Tartománya
  • Sarutlan Kármelita Rendtartomány
  • Szent Domonkos Rend Magyar Tartományfőnöksége
  • Szervita Nővérek, a Fájdalmas Anya Szolgálói
  • Szociális Testvérek Társasága
  • Vinculum Caritatis Közösség
Idézet az imaszándékhoz:
„Öltsük fel az evangélium világosságának, szabadságának és bátorságának fegyverzetét, hogy fürkésszük a látóhatárt, felismerjük Isten jeleit, és engedelmesen kövessük őket. Merjetek bátran evangéliumi döntéseket hozni, az alázatos és kicsiny ember stílusában!” Részlet a Fürkésszétek! című levélből


Évközi tizenkilencedik hét péntekje



Évközi tizenkilencedik hét péntekje


Az első keresztény közösségeket és azt megelőzően a zsidó valláshoz tartozókat is érintette a család és a válás. A mai evangéliumi részben ezzel kapcsolatban kérdezik a farizeusok Jézust. Ők Mózes törvényére hivatkoznak, amely szerint a paráznaság esetében megengedett volt, hogy a férj elküldje feleségét, elváljon tőle. Jézus viszont egy még korábbi törvényre, a teremtő Isten szándékára hivatkozik, amikor elutasítja a válás lehetőségét. Érdekes Jézus megjegyzése azzal kapcsolatban, hogy Mózes az emberek „keményszívűsége” miatt engedte meg a válást bizonyos esetekben. Olyanokra kell itt gondolnunk, akik értelmükkel nem akarják felfogni Isten szándékait és szívükkel nem tudnak azonosulni Isten akaratával. A keményszívűség tehát lázadást, ellenkezést, engedetlenséget jelent Istennel szemben, azaz bűnt. A Jézus által hozott üdvrendben viszont nincs helye az engedetlenségnek, hanem Isten eredeti akaratának keresése és elfogadása jellemzi az embereket.
Isten akaratából a keresztény házasság megkérdőjelezhetetlen jellemzője a felbonthatatlanság. Ha viszont Jézus szavait csupán jószándékú javaslatnak, eszménynek tekintjük, és nem mindenkire vonatkozó isteni törvénynek, akkor valószínűleg mi is csak „keményszívűek” vagyunk, akik lázadunk Isten ellen és semmibe vesszük a szeretet törvényét.
© Horváth István Sándor
Imádság:

Add, Uram, hogy ne álljak meg tetteim külsőségeinél. Legyenek igazi élményeim és belső szemléletem. Add, hogy a látható dolgokon keresztül a láthatatlannal is találkozzam. Teremtményeid látványa vezessen el engem a te boldogító látásodhoz.
C. Pavese