Karácsony nyolcadának 6. napja
Jézus
templomi bemutatásának jelenete azzal folytatódik, hogy Simeon után egy Anna
nevű prófétanő is megjelenik a templomban. Képzeljük magunk elé a jelenetet!
Nem a templom legbelsőbb részében, a szertartások helyén, hanem annak
előcsarnokában vagy a templomon kívül, annak kapujában vagyunk. Itt fogadja az
érkező Józsefet és Máriát Anna asszony, s veszi karjába a gyermeket, Jézust.
Anna tekintete irányulhatna a templom szentélye felé, hiszen annak ad hálát a
Szabadító érkezéséért, akinek a háza, lakóhelye ez az épület. Nézhetne akár az
ellenkező irányba is, tekinthetne azokra az emberekre, akik körülállják őket, s
akik hallgatják szavait arról, hogy e gyermek az, akit a választott nép
évszázadok óta Isten ígérete alapján várt, s akiben beteljesedtek a prófétai
jövendölések.
Anna azonban nem a külső világra és nem is az emberekre néz, hanem a karjában lévő Gyermekre. Tekintete az újszülött arcán nyugszik meg. Annak arcán, akinek szeme minden emberi tekintetet magához vonz. Mert mindegy, hogy mikor és hol találkozunk Jézussal, e találkozáskor nem érdemes másra néznünk, csak egyedül őrá. Arca békességet sugároz, megnyugtatja szívünket, reménnyel tölt el minket. Ahová ő néz, abba az irányba érdemes nekem is néznem. Amerre ő halad, nekem is abba az irányba érdemes indulnom.
© Horváth István Sándor
Anna azonban nem a külső világra és nem is az emberekre néz, hanem a karjában lévő Gyermekre. Tekintete az újszülött arcán nyugszik meg. Annak arcán, akinek szeme minden emberi tekintetet magához vonz. Mert mindegy, hogy mikor és hol találkozunk Jézussal, e találkozáskor nem érdemes másra néznünk, csak egyedül őrá. Arca békességet sugároz, megnyugtatja szívünket, reménnyel tölt el minket. Ahová ő néz, abba az irányba érdemes nekem is néznem. Amerre ő halad, nekem is abba az irányba érdemes indulnom.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Krisztus, aki ugyanaz „tegnap, ma és mindörökké,” legyen velünk, amikor térdet hajtunk az Atya előtt, akitől minden atyaság és anyaság, és minden emberi család származik. Ajánljuk fel Krisztussal együtt a szeretet tanúságtételét, amellyel Krisztus mindvégig szeretett minket. Az Atya áldása és a Szentlélek kegyelme áradjon családjainkra Krisztusban és az ő szeretete által.
Krisztus, aki ugyanaz „tegnap, ma és mindörökké,” legyen velünk, amikor térdet hajtunk az Atya előtt, akitől minden atyaság és anyaság, és minden emberi család származik. Ajánljuk fel Krisztussal együtt a szeretet tanúságtételét, amellyel Krisztus mindvégig szeretett minket. Az Atya áldása és a Szentlélek kegyelme áradjon családjainkra Krisztusban és az ő szeretete által.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése