Karácsony nyolcadának 5. napja
Szent
Lukács csupán néhány eseményt jegyez le evangéliumában Jézus gyermekkoráról,
ezek közé tartozik a templomi bemutatás is, amiről ma olvasunk. Az evangélista
nem az esemény történeti leírását adja, hanem jelképes elemeket mutat be. Ezek
közül elsőként az „elsőszülött fiú” említését érdemes kiemelnünk. Az újszülött
gyermek, Jézus nem csupán Mária elsőszülött gyermeke, hanem a mennyei Atya
elsőszülött és egyszülött Fia is. A mózesi törvény ugyan előírta az
elsőszülöttek megváltását, kiváltását, de ezt nem kellett feltétlenül a
jeruzsálemi templomban megtenni. Az evangélista az esemény helyszínéül a szent
helyet, a jeruzsálemi templomot jelöli meg, s ezzel hangsúlyozza, hogy ez a
kiváltás Jézus esetében az ő Atyjának házában történt. A templomban megjelenő
Simeon és Anna azokat jelképezik, akik a korábbi korokban a Messiás jövetelére
vártak, illetve akik a későbbi időkben Jézusban felismerik a Megváltót.
A kis Jézust édesanyja, Mária, és nevelőapja, József viszik a templomba. Ők a kezdeményezők, ők cselekszenek, Jézus pedig kisdedként elviseli ezt. Ám a templomi bemutatáskor Mária és József szerepe megváltozik, a mindenható Istennek ajánlják a gyermeket, ők maguk pedig a gyermek szolgálóivá válnak. Milyen jó volna, ha minden szülő így ajánlaná Istennek és ilyen alázattal nevelné gyermekét.
© Horváth István Sándor
Imádság: A kis Jézust édesanyja, Mária, és nevelőapja, József viszik a templomba. Ők a kezdeményezők, ők cselekszenek, Jézus pedig kisdedként elviseli ezt. Ám a templomi bemutatáskor Mária és József szerepe megváltozik, a mindenható Istennek ajánlják a gyermeket, ők maguk pedig a gyermek szolgálóivá válnak. Milyen jó volna, ha minden szülő így ajánlaná Istennek és ilyen alázattal nevelné gyermekét.
© Horváth István Sándor
Betlehemi Gyermek, a béke prófétája, bátorítsd a párbeszéd és a kiengesztelődés kezdeményezéseit, támogasd a béketörekvéseket, amelyek félénkek, de mégis telve vannak reménységgel, s már a megvalósulás útjára léptek a világban élő oly sok fivérünk és nővérünk békésebb jelenéért és jövőjéért. És hogyan is ne fordítanánk résztvevő szorongással, de egyszersmind kiolthatatlan bizalommal teli tekintetünket arra a Földre, amelynek a Fia vagy?
Szent II. János Pál pápa
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése