Zsolozsma CCCLIII.

Zakariás próféta könyvéből

10, 3 – 11, 3

Izrael megszabadul, és visszatér

Ezt mondja az Úr: „A pásztorok ellen fellángolt haragom, a vezérbakot megbüntetem. Bizony, meglátogatja a Seregek Ura a nyáját, Júda házát, s megteszi dicsőségének paripájává az ütközetben. Tőle származik a bástya, tőle a sátorkaró, tőle az íj a csatához, tőle származik minden fővezér. Olyanok együtt, mint a hősök, akik az utcák sarát tiporják a harcban. Harcolni fognak, mert velük lesz az Úr, s a lóháton érkezők szégyent vallanak. Júda házát erőssé teszem, József házát diadalmassá. Megújítom őket, mert megkönyörültem rajtuk, olyanok lesznek, mintha el sem vetettem volna őket (mert én vagyok az Úr, az ő Istenük, és meghallgatom őket).
     Efraim olyan lesz, mint egy hős. Szívük örül, mintha bort ittak volna; fiaik is látják majd, és ujjonganak, szívük örül az Úrban.
     Összegyűjtöm őket sípszóval, mert megváltottam őket: olyanok lesznek, mint régen voltak. Szétszórtam őket a népek közé, de a távolban megemlékeznek rólam; fiakat nevelnek, akik majd visszatérnek.
     Visszahozom őket Egyiptom földjéről, összegyűjtöm őket Asszíriából, elvezérlem őket Gileád és a Libanon földjére. De ez még nem lesz elég. Átkelnek Egyiptom tengerén, és ő szétválasztja a tenger hullámait, s a Nílus minden mélysége kiszárad. Asszíriának megtörik a gőgje, és elragadják Egyiptomtól jogarát. Az Úr lesz az erejük, dicsőséget szereznek nevében – mondja az Úr.”
     Nyisd ki kapuid, Libanon, cédrusaid hadd eméssze meg a tűz! Jajgass, cédrus, mert ledőlt a cédrus: elestek a hatalmasok. Jajgassatok, Básán tölgyei, mert kivágták a járhatatlan erdőt. Pásztorok jajgatása hallik: mert kiszáradtak a dús legelők. Hallga! Bömbölnek az oroszlánkölykök, mert elpusztult a Jordán dicsősége!