2015. november 30., hétfő

Ferenc pápa homíliája az afrikai búcsúszentmisén: Legyetek a lelki és emberi megújulás kézművesei



Ferenc pápa homíliája az afrikai búcsúszentmisén: Legyetek a lelki és emberi megújulás kézművesei


A búcsúszentmisére menet, mint az irgalmasság zarándoka - AP

November 30-án, Szent András apostol emléknapján, afrikai látogatásának utolsó napján Ferenc pápa a bangui Boganda nevű város stadionban találkozott a kelet-afrikai hívekkel, a délelőtt fél tízkor bemutatott szentmisén. Homíliájában a pápa két témát érintett, egyfelől az evangélium hirdetésének és a vele járó szolgálatnak az örömét méltatta, másfelől pedig a bibliás „túlsó partra átjutásnak” egészen konkrét elkötelezettségét elemezte.
Milyen jó az Úr körül, az ő jelenlétében lenni
Meglepetést, igazi lelkesedést okoz az olvasmány szava: „Milyen szép annak a lába, aki jó hírt hoz, aki békét hirdet!”. Mi pedig csodálkozzunk azon, ahogy a misszionáriusok nem is olyan régen elhozták ide az örömhírt, méghozzá olyan időkben, amikor nem hiányoztak a nehézségek és szenvedések. Milyen jó most itt lenni az Úr körül és örvendezni a jelenlétének, az új életnek és az üdvösségnek, mely azt javasolja, hogy keljünk át túlsó partra!” – mondta maga is lelkesen a pápa.
Adjunk hálát mindenért az Úrnak
„Ez a túlsó part először is az örök élet, a menny, ahová bennünket várnak. Erre az eljövendő világra szegezett tekintet éltette a keresztények, köztük a gyengék és a kicsik bátorságát földi zarándokútjukon. De ez a túlsó part közvetlenebbül értve, olyan valóság, mely átalakítja az életünket itt a jelenben, melyben élünk. Adjunk hálát az Úrnak a jelenlétéért és az erőért, melyet megad nekünk a hétköznapjainkban, amikor fizikai és morális nehézséget, kínlódást és halált élünk meg. Adjunk hálát a szolidaritás és a nagylelkűség tetteiért, melyre képessé tesz bennünket, az örömért és szeretetért, melyet felragyogtat a családjainkban és a közösségeinkben. Tegyük ezt még akkor is, ha néha a nyomorúság, az erőszak vesz körül bennünket. De adjunk hálát a bátorságért is, mellyel az Úr eltölti a lelkünket, hogy merjünk új baráti kapcsolatokat teremteni és párbeszédet folytatni egymással, megbocsátani egymásnak, hogy elkötelezzük magunkat egy igazságosabb és testvéribb társadalom építésében. Mindebben az Úr kézen fog és vezet bennünket. Hálát adok az irgalom Urának mindazért – folytatta a pápa – hogy megengedte nekünk mindezt a szépet és jót, nagylelkűt és bátrat megvalósítani, a családjainkban és a közösségeinkben, az ország eseményeiben a sok év során.
Legyetek az emberi és lelki megújulás kézművesei
Mindazonáltal még nem érkeztünk meg, csak a folyó felénél tartunk a túlsó part felé menet és ezért döntenünk kell bátran, egy elkötelezett missziós megújulásban, hogy átkeljünk a túlsó partra. Minden megkeresztelt törje meg magában a régi, bűnös ember maradékát, hiszen hosszú utat kell még bejárni. Ellenállásunk és lassúságunk miatt kérjük az Úr bocsánatát. Erre a most megnyílott irgalmasság szentéve éppen jó alkalmat kínál. Nektek, kedves közép-afrikaiak, eltökélt döntést kell hoznotok, hogy betöltitek országotok történelmének ezt az új szakaszát”.
Szent András példájával
„Ehhez jó példát ad Szent András, aki testvérével Péterrel együtt az Úr első szavára otthagytak mindent és követték őt. Ezért mindenkinek a szíve mélyén egészen személyes választ kell adnia, azzal a lelkesedéssel, melynek szava elhat a föld minden határáig. Az Úr mindannyiunkat személyesen hív új hírnökként, hogy menjünk mind számosabban, mind lelkesebben, mind nagyobb örömmel és mind szentebbül, azokhoz a testvéreinkhez, függetlenül a fajtól és a vallástól, akik úgy várnak bennünket, hogy sokszor nem is tudják ezt. A túlsó part karnyújtásnyira, a föltámadt Úr velünk van, aki átkel velünk együtt a folyón, miközben a próbatételek és a szenvedések mindig olyan alkalmat adnak, melyek egy új jövőre nyitnak meg bennünket. Közép-Afrika keresztényei – foglalta össze homíliáját Ferenc pápa – legyetek az emberi és lelki megújulás kézművesei!”


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése