Árpádházi Szent Erzsébet

Árpádházi Szent Erzsébet

Az egész világegyházban ismerik és tisztelik II. Endre magyar király és merániai Gertrúd lányát, Szent Erzsébetet. A Boldogságos Szűz Mária után a legkedveltebb női szent a katolikus szeretet szolgálat legnevesebb képviselője. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk más értékét sem, mert a harmadik keresztény évezred elején komoly szüksége van a helyét, hivatását kereső női nemnek az ő eszményi szép példájára. Ő, aki ideális, szent feleség és édesanya, a szegényeket és betegeket gondozó felebaráti szeretet hőse, a ferences világi rendi gondolkodás megtestesítője. Isten a maga képére és hasonlatosságára teremtette az embert. Anyagi teste és szellemi lelke egyaránt remekmű, együtt pedig a látható világ boldog büszkesége.(Ter 1,26-27) Birtokába adja Isten az összes növényt és állatot, az egész földet. (2,15) De boldogságából hiányzott valaki: „Nem jó, hogy az ember egyedül van,- állapítja meg maga az Úr, - alkossunk hozzá illő segítőt is! Az Úristen asszonnyá formálta a bordát, amelyet az emberből kivett, és odavezette az emberhez. Az ember ekkor azt mondta: Ez végre csont az én csontomból és hús az én húsomból! Legyen a neve feleség (ísa), mert a férfiből (ís) vétetett”(2,18.22-23) Az óvodás korú Erzsébetet eljegyezték a thüringiai őrgróf idősebb fiával, Hermannal. Hermann halála után öccse, Lajos a menyasszonyt boldogan választja jövendő párjának. Erzsébet lángoló szerelemmel szereti férjét. Élete elsődleges célja, hogy őt tegye boldoggá. Pontosan úgy, ahogyan a Teremtő elgondolta. Forró szerelmükből fakadt három gyermekük léte, amint az Úr áldóan mondta a kezdet kezdetén: „Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet!” (1,28) Erzsébet tökéletesen boldog, mert boldogító feleség és édesanya. Még ifjú házasok, amikor Lajos herceg keresztes hadba indul. Felesége végig lovagolja vele Németországot és Itáliát, hogy férje érezze csodálatos szerelmét. Férje hősi halála után sem változott ez a hűséges szerelem: hiába kérte nőül maga a császár. Jézus a tökéletes boldogság feltételeként említi a jótékonykodást: „Ha tökéletes akarsz lenni, menj, add el, amid van, add oda a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben”.(Mt 19,21) Erzsébet kislányként vitte az éhezőknek az ennivalót. Hercegasszonyként állandóan osztotta az élelmet, ruhát a rászorulóknak, felkereste a gyenge és beteg szegényeket otthonukban, ápolta őket, ha rászorultak. Kórházat alapított a várhegy alatt Eisenachban, Marburgban. Erzsébet értesült arról, hogy Assisiben egy gazdag kereskedő fia elhagyta dús örökségét, szegény lett a szegény Krisztus kedvéért, hogy a dúsgazdag Mennyei Atya fiaként valóra válthassa az evangéliumot a XIII. században. Példáját sokan követték családos emberként is. Erzsébet is nyomába szegődött. Szent Ferenc pedig boldogan tüntette ki őt azzal, hogy agyonfoltozott köpenyét neki ajándékozta. Jó lenne, ha a XXI. században sokan kiérdemelnék e két nagy Szent áldását.