Zsolozsma CCCVIII.

Szent Pál apostolnak a filippiekhez írt leveléből

4, 10-23

A filippiek bőkezűsége Pál iránt

Testvéreim! Nagyon megörültem az Úrban, hogy ismét lehetőségetek nyílt a rólam való gondoskodásra. Azelőtt is gondoltatok rá, de nem volt rá módotok. Nem a nélkülözés mondatja ezt velem, hiszen megtanultam, hogy megelégedjem azzal, amim van. Tudok nélkülözni, de tudok bőségben is élni. Mindig mindenhez hozzászoktam: ahhoz, hogy jóllakjam és éhezzem, hogy bővelkedjem és nélkülözzem. Mindent elviselek abban, aki erőt ad. Mégis jól tettétek, hogy szükségemben segítségemre voltatok.
     Ti is tudjátok, filippiek, hogy az evangélium hirdetésének kezdetén, amikor Macedóniából elindultam, nem volt egyetlen egyházközség sem, amely velem az adás és viszonzás kapcsolatában állt volna, csak ti. Már Tesszalonikába ismételten küldtetek, amire szükségem volt. Nem az adomány a fontos nekem, hanem inkább a gyümölcse, amelyet majd bőségesen javatokra írnak.
     Megvan mindenem, mégpedig bőségesen. Bőven el vagyok látva, amióta Epafroditusztól átvettem küldeményeteket, mint kellemes illatú, Istennek tetsző áldozatot. Az én Istenem – gazdagsága szerint – dicsőségében ellát majd benneteket Jézus Krisztus által mindennel, amire szükségetek van. Istennek, a mi Atyánknak legyen dicsőség örökkön-örökké! Ámen.
     Köszöntsetek minden szentet Jézus Krisztusban! Köszöntenek titeket az itteni testvérek. Köszönt titeket valamennyi szent, főképp a császár házából valók. Urunk, Jézus Krisztus kegyelme legyen lelketekkel! (Ámen.)