Zsolozsma CCLXXXVI.

A Siralmak könyvéből 

3, 1-33
Siralom és remény 

Olyan ember vagyok, aki átéltem a nyomorúságot haragjának vesszeje alatt. A sötétségbe vitt és vezetett, nem a világosságba. Egyedül ellenem emeli föl kezét újra meg újra, egész nap. Elsorvasztotta húsomat és bőrömet, összetörte csontjaimat. Igát ácsolt nekem, s gyötrő gondokkal övezte fejemet. A sötétségben adott nekem lakást a rég megholtak között. Fallal vett körül, nem mehetek ki, súlyos bilincsbe vert. Ha kiáltok és könyörgök, kizárja imádságomat. Faragott kövekkel zárta el utamat, eltorlaszolta ösvényemet. Mint a lesben álló medve, olyan lett hozzám, vagy mint a rejtekén megbúvó oroszlán. Ösvényemet eltérítette és összetépett, borzalommá tett. Kifeszítette íját és célba vett, nyilainak célpontjává lettem. Veséimbe vágta nyilait, tegzének fiait. Nevetség tárgyává lettem egész népem előtt, gúnydalt zengenek rólam egész nap. Keserűséggel tartott jól, és ürömmel részegített meg. Kaviccsal összetörte fogaimat, hamut adott eledelül. Lelkemnek nem volt békében része, elfelejtettem a boldogságot. És most így szólok: „Elhagyott az erőm és a reménységem is, amelyet az Úrba vetettem.” Visszaemlékezem nyomorúságaimra, sok sanyarúságomra: csupa üröm és keserűség. Lelkem folyvást ezen töpreng, s már-már összeroskad bennem. Ezeket fontolgatom szívemben, hogy föléledjen bennem a remény: Az Úr irgalma nem fogyott el egészen; jósága és kegyelme még nem merült ki. Minden reggel újjáéled, nagy az ő hűsége. „Az Úr az én osztályrészem – mondja a lelkem –, ezért hát remélek benne.” Akik benne bíznak, azokhoz jó az Úr, a lélekhez, amely őt keresi. Jó csendben várni az Úrra, mert ő megszabadít. Jó az embernek, ha igát hordoz ifjúságától fogva. Üljön le a magányban és hallgasson, amikor ráteszi az Úr; szája érjen le a földig! Talán még van remény. Tartsa oda arcát annak, aki üti, teljen el gyalázattal. Mert az Úr nem veti el az embert mindörökre. Mert ha büntet is, újra megkönyörül nagy irgalmában. Mert nem abban leli kedvét, hogy megalázza és nyomorúsággal sújtsa az emberek fiait.