Évközi huszadik hét keddje
A
gazdag ifjú eltávozik, meghátrál attól a nemesebb eszménytől, amire Jézus
meghívja őt. Vagyonát többre értékeli, mint az örök életet. Fiatal kora miatt
jogosan feltételezhetjük, hogy vagyonáért nem saját magának kellett
megdolgoznia, hanem örökölhette azt családjától, mégis mennyire ragaszkodik
hozzá, s ahhoz a kényelemhez, amelyet számára földi életének további éveiben
biztosít. Hová tűnt belőle a lelkesedés, amely néhány perccel korábban még
jellemezte? Hová tűnt belőle az örök élet utáni vágy, amely Jézushoz vezette? Lám,
az evilági kincsek szeretete mennyire gyorsan képes kiölni az ember szívéből a
jószándékot! A gazdag ifjú további sorsa ismeretlen számunkra, egyedül Isten a
tudója, hogy végül is eljutott-e az örök életre.
Távozása az apostolokat is megdöbbenti. Talán kissé el is bizonytalanodnak, ezért teszik fel a kérdést Mesterüknek: „Hát akkor ki üdvözülhet?” (Mt 19,25). Ők készek voltak mindent elhagyni és új életet kezdeni Jézusért. Amikor az Úr meghívta őket, akkor ők megtették azt, amit Jézus most a gazdag ifjútól kért. Ők számíthatnak az üdvösségre, az örök életre? Igen, de elsősorban nem lemondásuk jutalmaként, hanem Isten irgalmának és jóságának köszönhetően.
Emlékeztessen minket a történet arra, hogy üdvösségünk érdekében fáradoznunk kell, de végső soron Isten ajándéka az számunkra.
© Horváth István Sándor
Imádság: Távozása az apostolokat is megdöbbenti. Talán kissé el is bizonytalanodnak, ezért teszik fel a kérdést Mesterüknek: „Hát akkor ki üdvözülhet?” (Mt 19,25). Ők készek voltak mindent elhagyni és új életet kezdeni Jézusért. Amikor az Úr meghívta őket, akkor ők megtették azt, amit Jézus most a gazdag ifjútól kért. Ők számíthatnak az üdvösségre, az örök életre? Igen, de elsősorban nem lemondásuk jutalmaként, hanem Isten irgalmának és jóságának köszönhetően.
Emlékeztessen minket a történet arra, hogy üdvösségünk érdekében fáradoznunk kell, de végső soron Isten ajándéka az számunkra.
© Horváth István Sándor
Urunk, Jézus Krisztus! Te emberi szívvel vagy mennyei Atyádnál, és szüntelenül imádkozol értünk. Növeld, kérlek, egyházadat szüntelenül az emberszívekben, az én szívemben, egyházközségünk szívében, s az egész világ szívében.
H. Walter
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése