Ferenc pápa torinói beszéde a fiatalokhoz: Haladjatok szemben az árral...
A fiatalokhoz
mindig "szívből" beszél, szabadon - ANSA
Ferenc
pápa torinói beszéde a fiatalokhoz: haladjatok szemben az árral, tisztán
éljétek meg a szeretetet!
A pápa
torinói
látogatásának első napját a fiatalokkal való találkozás zárta le. A város
történelmi központjában lévő Vittorio Veneto téren 90 ezer fiatal várta kitörő
örömmel a Szentatyát Piemonte tartomány minden plébániájának képviseletében.
„Ferenc pápa, szeretünk téged” – feliratokkal és az Ifjúsági Világtalálkozók
Keresztjével, valamint himnuszával köszöntötték a Szentatyát, aki délután 6 órakor
érkezett meg a térre. A találkozó keretében felolvasták János evangéliumának a
szeretetparancsról szóló szakaszát (Jn 15,12-17). A Halotti Lepel idei
közszemlére tételének mottója is arra „A legnagyobb szeretet”-re utal, amely
Jézus keresztáldozatában csúcsosodik ki.
A
pápához először a fogyatékkal élő, idén érettségiző Chiara, a 27 éves
munkanélküli Sara és a 26 éves műszaki egyetemista Luigi intézett egy-egy
kérdést a szeretet különböző aspektusairól.
„Éljetek,
ne pusztán éldegéljetek!”
A
Szentatya rögtönzött szavakkal válaszolt kérdéseikre, amelyek három szó köré
csoportosultak: szeretet, élet, barátok. Ezek a szavak a János evangéliumából
idézett szakaszban is keresztezik egymást: nem lehet az evangéliumban az
életről szólni anélkül, hogy ne beszélnénk a szeretetről, és nem beszélhetünk a
szeretetről szolgálat és barátság nélkül. A pápa itt emlékeztetett a torinói
Boldog, Pier Giorgio Frassati szavaira: „Éljetek, ne pusztán éldegéljetek!” Az
olasz Katolikus Akció fiataljainak védőszentje 1901-1925 között élt, már
egyetemista korában intenzív karitatív tevékenységet folytatott. 24 éves
korában gyermekbénulás következtében halt meg. II. János Pál pápa 1990-ben
iktatta a boldogok sorába.
A
szeretet konkrét tényekben, párbeszédet folytatva nyilvánul meg
„Tudjátok,
hogy milyen szomorúságot ébresztenek a szívemben azok a fiatalok, akik már 20 éves korukban nyugdíjba mennek?
Amikor egy fiatal szeret, él, növekszik, akkor nem megy nyugdíjba” – mondta a
pápa. A szeretet nem tévéfilm-sorozat. Két tengelyen mozog, és ha ezek
hiányoznak, akkor nincs szó szeretetről. Mindenekelőtt konkrét tényekben,
tettekben nyilvánul meg. Másik dimenziója pedig a párbeszéd. A szeretet nem
süket, nem vak, hanem mindig kommunikál.
Éljétek
meg tisztán a szeretetet, amely mindig tiszteletben tartja a másik személyt!
„Engedjétek
meg, hogy őszintén beszéljek. Nem akarok moralizálni, de szeretnék egy
népszerűtlen szót mondani. A pápának is olykor kockáztatnia kell, hogy a
dolgokat a nevén nevezze” – folytatta a rá jellemző közvetlenséggel beszédét
Ferenc pápa. A szeretet mindig tiszteletben tartja a személyeket, nem használja
ki őket, tehát a szeretet tiszta. Ti, fiatalok, ebben az élvhajhász világban,
amely a gyönyöröket reklámozza, legyetek tiszták! Mindnyájan tudjuk, hogy
milyen nehéz ezt az erényt gyakorolni, de ez az útja a hiteles szeretetnek,
amely tiszteli a másik ember életének szakralitását.
A
kereszt az önfeláldozó szeretet jelképe
Ferenc
pápa utalt annyi szülő önfeláldozó, szolgáló szeretetére, majd felidézte a
lábmosás szertartását. Jézus gesztusával megtanította apostolainak, hogy a
szeretet a másik szolgálata. A kereszt a szeretet jelképe, Isten irántunk való
szeretetének történetét beszéli el: Fia kereszthalála a legnagyobb szolgálat,
életének feláldozása másokért.
Részletekben
már a harmadik világháborút éljük
Folytatva
rögtönzött beszédét a pápa az élettel szembeni bizalmatlanság kérdésére
válaszolt. Mit várhatunk ettől a világtól, amelyben háborúk dúlnak?
Megismételte már többször kifejtett gondolatát: részletekben a harmadik világháborút
éljük. Európában, Afrikában, a Közel-Keleten háborúk folynak. Megbízhatok-e a
világ vezetőiben? Ha csak az emberekben bízol, vesztettél! Sokan vannak
vezetők, vállalkozók, akik kereszténynek vallják magukat, miközben fegyvereket
gyártanak!
Az
örmények, a Soá, a sztálini lágerek tragédiájánál, hol voltak a nagyhatalmak?
Ferenc
pápa felidézte az örmények nagy tragédiáját, amikor a múlt század elején több
mint egy milliót öltek meg közülük. Hol voltak akkor a nagyhatalmak? Majd
következett a Soá tragédiája. A nagyhatalmak ismerték a vasútvonalakat, amelyek
a koncentrációs táborokba vezettek, ahol zsidókat, keresztényeket, cigányokat,
homoszexuálisokat öltek meg. Miért nem bombázták le ezeket, hogy
megakadályozzák a vonatok indulását? Érdekből! Csaknem egyidejűleg
Oroszországban, Sztálin lágereiben mennyi keresztényt gyilkoltak meg! A
nagyhatalmak pedig felosztották Európát, mint egy tortát. Álszentség a békéről
beszélni és közben fegyvereket gyártani!
A
bizalmatlanságot indokolja a leselejtezés kultúrája is: ennek áldozatai a
gyermekek, akiket megölnek, mielőtt még megszületnének, az idősek, akiket
leplezett eutanáziával hagynak meghalni. A fiatalok, akiknek nincs lehetőségük,
hogy tanuljanak, akiknek nincs munkájuk, hányszor válnak függőségek áldozataivá!
Hányan vetnek véget életüknek? Erről nem szólnak a statisztikák. Hányszor
csatlakoznak a terroristákhoz, hogy egy ideál nevében küzdjenek? Jézus azt
mondja, hogy ne a világ gazdagságában bízzunk. Hogyan élhetünk olyan életet,
amelyben nem csalódunk?
Bátran
haladjatok szemben az árral!
Az
élettel szembeni bizalmatlanság akkor távolodik el tőlünk, ha konstruktív
terveket valósítunk meg közösen, egységesen. Olyan terveket, amelyek
összekapcsolnak bennünket és eszményeinket: ez a legjobb ellenszere a bizalmatlanságnak,
a „szappanbuborék” értékeknek, a hedonista felfogásnak. Segíteni az
utcagyerekeken, a bevándorlókon, a rászorulókon, szemben haladva az árral.
Ez azt jelenti, hogy bátrak és kreatívak vagyunk. A reklámok sokszor
„gyémántokat” ajánlgatnak, miközben pusztán üveget árusítanak. Nekünk az árral
szemben kell haladnunk, ne vásároljunk szennyet, amiről azt állítják, hogy
gyémánt.
„Éljetek,
ne pusztán éldegéljetek! Éljetek!” – hangsúlyozta nyomatékkal a pápa Boldog
Frassati szavait. Arra buzdította a fiatalokat, hogy ismerjék meg térségük
annyi szentjének életét, akiknek volt bátorságuk
ahhoz, hogy szemben haladjanak az árral. Köszönetét fejezte ki, összefoglalva
beszéde lényegét: „szeretet, élet, barátok”. Ezeket a szavakat csak úgy lehet
megélni, ha nem állunk mozdulatlanul, hanem kilépünk környezetünkből és
adományt viszünk magunkkal másoknak.
Szolgáljátok
mindenekelőtt a szegényeket!
A Szentatya végül
hozzátette: „Elfelejtettem mondani, hogy most átadom a megírt szöveget.
Megkaptam kérdéseiteket és írtam rá választ, de nem az, amit most mondtam, ez a
szívemből jött. Az írott beszédet átadom az ifjúságpasztorációért felelős
lelkipásztornak, aki majd közzéteszi azt. Ti itt sokan vagytok egyetemisták. Ez
nem csak azt jelenti, hogy tanultok, hanem azt is, hogy kiléptek
környezetetekből és szolgáljátok mindenekelőtt a szegényeket!”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése