Húsvét hetedik hetének szerdája

Húsvét hetedik hetének szerdája

Főpapi imájának ma olvasott részletében Jézus az apostolokért imádkozik. Küldetése, munkássága szorosan összefonódik az általa választott apostolokkal, akik az eljövendő Egyház, a krisztusi közösség előképei. Az Úr nekik nyilatkoztatta ki az Atyát és most nekik adja a feladatot, hogy az Atyához való visszatérése után ők tegyenek tanúságot az Atyáról, mintegy folytatván Mesterük munkáját.
Érdemes elgondolkoznunk azon, hogy Jézus Atyáról szóló kinyilatkoztatásának talán legfontosabb eleme az, hogy Isten irgalmas, megbocsátó. Már önmagában a megváltás ténye, a Megváltó elküldése is az Atya irgalmáról tanúskodik. Hitünknek és vallásosságunknak az az alapja, hogy Isten nem büntetni akar minket, hanem megbocsát. Amikor Jézus új közösséget hoz létre, új vallást alapít, akkor ezt annak tudatában teszi, hogy az ember nem élhet irgalom nélkül. Nem élhetünk, nem remélhetünk anélkül, hogy Istenre, mint megbocsátó Atyára tekintenénk. Elismerjük, hogy megváltásra szorulunk és hisszük, hogy Isten szabadít meg minket bűneink terhétől.
Az irgalomban gazdag Atyáról és a megbocsátásról kell az Egyház közösségének is tanúságot tennie, mert ez a küldetésünk a világban. Isten emberek iránti szeretete az ő irgalmasságában, a megbocsátásában valósul meg. Vezessük az embereket az irgalmas Atyához!
© Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, zárj szíved mélyébe, és ott maradva égess, tisztíts, hevíts, hajlíts és egyszerűsíts szíved kívánsága és igénye szerint.
Teilhard De Chardin