Húsvét hatodik hetének péntekje

Húsvét hatodik hetének péntekje

Ismét a viszontlátásról és annak öröméről beszél Jézus. Szavait egyaránt érthetjük a feltámadása utáni időszakra vagy második eljövetelére. Az első pünkösd óta Szentlelke által Jézus jelen van a világban, az Egyházban. Az ő jelenléte a keresztény ember számára a belső, belülről fakadó öröm forrása, amelyet senki nem vehet el a hívőtől. Ha csupán egy pillanatnyi élethelyzet vagy kedvező élmény okozna örömet, azt nem lehetne tartósnak nevezni. Az igazi öröm mindig ajándék, mégpedig Isten ajándéka. Mondhatjuk, hogy részesedés Isten örömében. Életünk örömét akkor fogjuk megtalálni, ha állandóan Istenre figyelünk elismerve azt, hogy ő a teremtő és mi az ő teremtményei vagyunk. Ez a létezés öröme, az élet öröme. Istennek köszönhetjük életünket, és amikor ezt felismerjük, akkor valóban öröm tölti el szívünket.
Jézus nem úgy beszél az örömről, mint ami majd a jövőben fog elérhetővé válni. Nem is csupán úgy, mint ami feledteti a múltbeli nehézségeket, gondokat. Szavai szerint az öröm már a jelenben is megtapasztalható, az öröm állapotában élünk, mert érezzük Isten jelenlétét, kegyelmét és szeretetét.
Ha Isten valóban jelen van az életemben, akkor ez örömmel tölt el, s ezt fogom a világ felé sugározni. Legyek az öröm embere! Legyek Isten örömének továbbadója!
© Horváth István Sándor

Imádság:

Istenünk! Gondviseléseddel úgy intézted, hogy egyházad Péterre épüljön. Add, hogy akit az ő utódává tettél, az néped számára a hit és kegyelmi közösség egységének látható forrása és alapja legyen.