Jakubinyi György gyulafehérvári érsek húsvéti körlevele
Jakubinyi György gyulafehérvári érsek az alábbi körlevélben fordul egyházmegyéje híveihez.
Krisztusban
Kedves Testvéreim és Híveim!
Izajás próféta (2,3) meghirdette: „Mert a Sionról jön a törvény és Jeruzsálemből az Úr tanítása”. Megváltásunk földi színtere a Szent Város, Jeruzsálem. Ma mindenki gondolatban odaröppen az üres Szent Sírhoz, és boldogan énekeljük az Alleluját. Együtt valljuk a szent apostolokkal: „Valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak.” (Lk 24,34)
Izajás próféta (2,3) meghirdette: „Mert a Sionról jön a törvény és Jeruzsálemből az Úr tanítása”. Megváltásunk földi színtere a Szent Város, Jeruzsálem. Ma mindenki gondolatban odaröppen az üres Szent Sírhoz, és boldogan énekeljük az Alleluját. Együtt valljuk a szent apostolokkal: „Valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak.” (Lk 24,34)
A
megváltás kegyelmében a keresztség szentségében részesültünk. Földi életünkben
meg kell mutatkoznia, hogy megváltottak vagyunk. A keresztény élet örömteli,
mert ismerjük az utat, és az Úr előttünk halad. Anyaszentegyházunk gyakorlati
utasítást is ad. Szokásba jött, hogy egy-egy évet szent hitünk valamelyik
főtémájának szenteljük. Így tudatosítjuk magunkban keresztény küldetésünket,
hivatásunkat. Ferenc Szentatyánk ezért rendelte el, hogy a világegyházban –
2015-ben – a megszentelt élet intézményeinek és a szerzetesi életnek az évét
tartsuk (2014. november 30. advent első vasárnapjától 2016. február 2.
Gyertyaszentelő Boldogasszony, a megszentelt élet világimanapjáig). Szóljunk
hát röviden a szerzetességről...
Az
Istennek szentelt élet vagy szerzetesség „az Egyház által elismert életállapot.
Szabad válasz Krisztus különleges hívására, mellyel ezek az emberek teljesen
Istennek adják magukat, és a Szentlélek indításával a szeretet tökéletességére
törekszenek. Ezen Istennek szenteltség sajátossága az evangéliumi tanácsok
követése (tisztaság, engedelmesség, szegénység).” (A Katolikus Egyház
Katekizmusának Kompendiuma, SzIT Budapest 2013, 71. 192. kérdés).
A
Szentlélek újabb és újabb szerzetescsaládokat, megszentelt élet intézményeket
és szerzetesi közösségeket hoz létre. Csak itt főegyházmegyénkben,
Erdélyországban öt férfi rend és hét női rend működik szemlélődő,
lelkipásztori, betegápoló, nevelő vagy hitoktató szolgálatban „mindannyiunk és
az egész Anyaszentegyház javára” (szentmise). Nem is sorolom fel őket név
szerint, nehogy kifelejtsek valakit vagy eltévesszem a történelmi sorrendet.
Ide sorolom még a harmadikrendek vagy „világban élő” rendek tagjait, akik
világi hívek, valamint a lelkiségi mozgalmakat és a karizmatikus megújulási
mozgalmakat. Főegyházmegyénk honlapján megtaláljátok őket. Ebben az évben
imádkozzunk még buzgóbban papi és szerzetesi hivatásokért! Az Úr Jézus kérése
mindig időszerű: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás
urát, küldjön munkásokat az aratáshoz.” (Mt 9,37, Lk 10,2). Ferenc Szentatyánk
körlevelét és az imaévben elnyerhető búcsúkat ismertettük már a karácsonyi
körlevelünkben (2014/X. körlevél. Szám: 1865-2014.)
Nemcsak
a Szentatya szokott emlékéveket hirdetni, de az egyházmegyék is egy-egy évet a
lelkipásztori szolgálat egyes területének szentelnek. Főegyházmegyénk
Pasztorális Tanácsa javaslatára meghirdettük a szórvány évét, amely fedi a
liturgikus évet: 2014 adventtől 2015 adventig.
Mi is
a szórvány? Görög szóval diaszpóra: kisebbségi helyzet, meghatározott szempont
szerint. Elmondhatjuk, hogy főegyházmegyénkben katolikus híveink –
Székelyföldet kivéve – kettős kisebbségben (szórvány, diaszpóra) élnek: vallási
és nemzeti kisebbségben. Ennek a helyzetnek megvannak a sajátos lelkipásztori
jellegei, szükségletei. Kis Szent Teréz hasonlatát szoktam idézni: Isten színe
előtt nincsenek nagy és kis tettek, csak nagy és kis szeretet van, amit
tetteinkbe viszünk. Ezt alkalmazom egyházközségeinkre: ugyanígy nincsenek nagy
és kis egyházközségek, csak nagy és kis testvéri szeretet van, amely bennük él.
Ha tehát azt akarjátok, hogy nagyok legyünk, legyen bennetek nagy a szeretet,
az összetartás, segítsetek egymáson úgy, ahogy az ősegyház tette: „Nem akadt köztük
szűkölködő, mert akinek földje volt, eladta, és az érte kapott pénzt elhozta,
és az apostolok lába elé tette. Mindenkinek adtak belőle a szükséghez mérten.”
(Csel 4,34-35) Főegyházmegyei szórványévünk jelszava Ferenc Szentatyánktól van:
Megmaradni Jézusban, megélni a keresztény hovatartozásunk örömét, elmenni a
határokig!
A
szórványhelyzetben nagyon fontos az öntudatos kiállás, a hűség, mert hiányzik a
keresztény társadalmi környezet, amely még az ingadozót is megtartaná. Csak egy
példa: eddig kötelező volt az iskolákban a heti egy hittanóra, minden
jóváhagyott felekezetben. Az újabb rendelkezés előírja, hogy ősztől – de a
beiratkozás határideje március 6. volt! – kiskorúak esetében a szülők,
gyámok, nagykorúak estében ők maguk kérhetik a tanuló számára az iskolai
hitoktatást, amelyet kérvény alapján az iskola biztosít, mint eddig tette
kötelezően. Most fog meglátszani, hogy a kedves szülők milyen komolyan veszik
gyermekeik vallásos nevelését. Ha számukra fontos volt vallásos neveltetésük,
mert célt és értelmet adott földi életüknek, akkor megadják azt gyermekeiknek
is, sőt kérik az iskolától. Ha minden szülő, gyám vagy nagykorú diák kéri az
iskolai hitoktatást, akkor az új rendelkezés semmit sem fog változtatni az
eddigi gyakorlaton. Ezt kérjük, ezt reméljük kedves kíveinktől!
Kegyelemteljes húsvéti ünnepeket kívánok minden kedves testvéremnek és
minden jóakaratú embernek!Gyulafehérvár, 2015. április 5-én, Urunk Feltámadásnak főünnepén
Jakubinyi György érsek, örmény apostoli kormányzó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése