2015. április 29., szerda

Húsvét negyedik hetének szerdája



Húsvét negyedik hetének szerdája


Saját személyével kapcsolatban Jézus több állítást fogalmaz meg. Első kijelentésével azonosítja magát az Atyával, aki elküldte őt a világba. Aki hisz Jézusban, az tulajdonképpen az Atyában hisz. E szavak alapján jogosan mondjuk, hogy Jézus valóban a mennyei Atya képmása, őt jeleníti meg ebben a világban. Jézus által az Atya cselekszik, tehát tanításában az Atya szól hozzánk, csodái által az Atya jósága tapasztalható meg. Jézus mindenben az Atya akaratát teljesíti. Engedelmességének jutalma az lesz, hogy az Atya megdicsőíti őt a feltámadásban.
Második állításában Jézus világosságnak nevezi önmagát. A világosságban és a sötétségben élők azokat jelképezik ezek szerint, akik hisznek benne, illetve akik elutasítják őt. Örök rejtély marad számunkra, hogy az egykori kortársak, akik hallották tanítását és látták csodáit, miért reagáltak különféleképpen. Miért fogadták el és követték lelkesen őt egyesek, miközben mások szembefordultak vele. E megosztottság természetesen nem csak Jézus kortársainál jelentkezett, hanem végigkíséri az Egyház történetét. Mindenhol, ahol az Egyház igehirdetésének köszönhetően elhangzik Krisztus tanítása, megfigyelhető a megosztottság.
Jézus szava és személye egykor és minden korban döntés elé állítja a világot. Döntés elé állít engem is.
© Horváth István Sándor
Imádság:

Urunk Jézus Krisztus! Add, hogy megértsük a keresztség igazságát az életről, mely valamennyiünket egyesít; a küldetésről, mely mindannyiunkat összeköt; az áldozásról, mely mindig újból összefűz. Amen. 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése