Ferenc pápa: Álljunk ki az üldözöttekért!
Szent István vértanú megkövezéséről elmélkedve a Szentatya arra hívta fel a figyelmet április 21-i homíliájában a Szent Márta-házban, hogy napjainkban is rengeteg embert üldöznek és ölnek meg pusztán azért, mert keresztények. A Vatikáni Rádió tudósítását adjuk közre.
A mai
olvasmány az Apostolok cselekedeteiből István vértanú elítélését és
megkövezését írja le. Ebből a drámai jelenetből bontotta ki szentbeszédét
Ferenc pápa, aki a szívében hordozza annak a sok embernek az arcát és sorsát,
akiket az első vértanúhoz hasonlóan napjainkban is üldöznek és megölnek, csak
azért, mert hűek Jézushoz.
A
vértanúknak nincs szükségük más kenyérre, mert az ő egyetlen kenyerük Jézus –
hangsúlyozta a pápa. – Istvánnak sem volt szüksége arra, hogy alkudozzon,
kompromisszumot kössön.
István
tanúságtétele olyan erős, hogy rágalmazói nem tudnak ellenállni a szavaiból
áradó bölcsességnek és léleknek. Amint Jézusnak, úgy Istvánnak is szembe kell
néznie a hamis tanúkkal és a nép lázadásával, amely elítéli őt. István
emlékezteti őket, hány prófétát öltek meg azért, mert hűek voltak Isten
szavához. És amikor elmondja nekik, hogy látja Jézust Isten jobbján, akkor
üldözői megbotránkoznak, befogják fülüket, hogy ne hallják. Kihurcolják őt a
városból, hogy megkövezzék – idézte fel a szentírási történetet a Szentatya.
Majd
figyelmeztetett: Isten szava mindig kellemetlen egyes szíveknek. Isten szava
zavaró, amikor kemény a szívünk, amikor pogány a szívünk, mert Isten szava azt
kéri tőlünk, hogy menjünk előre, keressük azt a kenyeret, amelyről Jézus
beszélt, és csillapítsuk vele éhségünket. A kinyilatkoztatás történetében sok
vértanút öltek meg azért, mert hűek voltak Isten szavához, az isteni
igazsághoz.
István
vértanúsága hasonló Jézuséhoz: ő is a megbocsátás, az ellenségekért való ima
keresztény nagylelkűségével hal meg. Ezek az emberek, akik üldözték a
prófétákat, mint ahogy Istvánt is, azt hitték, hogy Isten dicsőségét emelik,
hogy hűek az isteni tanításhoz – mutatott rá Ferenc pápa, majd így folytatta:
Ma szeretnék az egyház valódi történetére emlékezni, amely a szentek és a
vértanúk története. A vértanúké, akiket üldöztek és megöltek azok, akik azt
hitték, hogy Istent dicsőítik, akik azt hitték, hogy náluk az igazság. Pedig
romlott volt a szívük.
Ezekben
a napokban hány István van a világon! Gondoljunk azokra a testvéreinkre,
akiknek a líbiai partokon elvágták a torkát; gondoljunk arra a fiúra, akit élve
elégettek a társai, mert keresztény volt; gondoljunk azokra a bevándorlókra,
akiket a többiek a tengerbe vetettek, mert keresztények voltak. És gondoljunk
azokra az etiópokra, akiket tegnapelőtt meggyilkoltak keresztény mivoltuk
miatt… Ma az egyház a vértanúk egyháza: ők szenvednek, ők életet adnak, és mi
Isten áldását kapjuk tanúságtételükért – mondta a pápa.
És ott
vannak a rejtett vértanúk is, a Lélek hangjához hű férfiak és nők, akik utat
törnek, új utakat keresnek, hogy segítsék testvéreiket és jobban szeressék
Istent – tette hozzá a Szentatya. – Aztán gyanúba fogják őket, meggyalázzák és
üldözik azok a „modern főtanácsok”, melyek az igazság birtokosainak hiszik
magukat: oly sok a rejtett vértanú!
És sok
olyan rejtett vértanú is van, akik hűek a családjukban, és sokat szenvednek
hűségükért. Az egyházunk a vértanúk egyháza – ismételte Ferenc pápa. – Most,
ezen a szentmisén eljön közénk az első vértanú; az első, aki tanúságot tett,
sőt még többet adott nekünk: az üdvösséget, mindannyiunknak.
Egyesüljünk Jézussal az Eucharisztiában, egyesüljünk azokkal a
testvéreinkkel, akik az üldöztetés, a rágalmazás és a gyilkosság vértanúságát
szenvedik el azért, hogy hívek legyenek az egyetlen kenyérhez, mely jóllakat:
vagyis Jézushoz – fohászkodott kedd reggeli homíliája végén a pápa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése