A MEGVÁLTÁS és a SZENVEDÉS a BIBLIÁBAN IV.

A MEGVÁLTÁS és a SZENVEDÉS a BIBLIÁBAN IV.

 
Az Ószövetségben az Ábrahámnak adott áldás észrevehetően akkor virágzott ki, amikor unokája, Jákob, súlyos lelki válságba került. Egyiptom közelében legeltették nyájait az idősebb fiai, összesen tízen. Szerelemmel szeretett felesége, Ráchel két fia közül az idősebbik, József, édesanyja révén is, meg apja figyelő szeme szerint is a legintelligensebb volt a tizenkét fiú között. A legdíszesebb ruhát neki varratta apja. Örömmel hallgatta álmairól szóló beszámolóit. Testvérei azonban egyre inkább irigyelni kezdték apjuk érezhető kivételezései miatt. Amikor aztán egyedül maradt otthon szüleivel és a tizenkettediknek számító édes öccsével, Benjaminnal, apja azzal bízta meg, hogy menjen bátyjai után ellenőrizni tevékenységüket. A nyájak közelébe érve felismerték a testvérei, és azonnal kész volt a terv: most aztán megöljük! Júda azonban egy kiszáradt víztározóba rejtette a többiek elől. A tervet egyébként hasznosabb elgondolás váltotta fel: Egyiptom felé haladó karaván haladt el mellettük. Nekik felajánlották és eladták öccsüket húsz ezüstért. József hiába rimánkodott, a testvéri gyűlölet sokkal erősebb volt, mint a vérségi kapcsolat. József az érzéketlen szívű pénzemberek kezéből piacra, onnan pedig a fáraó eunuch tisztjéhez került. Igazán rabszolga lett. Gazdája felfedezte eleven eszét, és a házába vitte rabtársai irányítójának. Úrnőjének, az eunuch házigazda feleségének viszont kellemetlen vágyai támadtak. Mivel József brigádvezető rabszolgaként is megmaradt becsületesnek, az asszony feljelentette uránál, mint kerítőt. A ház ura feleségének hitt, József pedig a fáraó börtönébe került. Kezén és nyakán vasba verve szenvedett ártatlanul. Így sorvadt egy ideig. Aztán a fáraó két főemberét is melléje zárták. Egyik reggel mindketten elmondták álmukat. József azonnal megfejtette azok jelentését: az egyik kiszabadul, állását is vissza- kapja, a másikat pedig felakasztják. ( (Ter 37,1-36; 39-40) Később a fáraó is álmodott hét kövér és hét sovány tehénről, majd egy-egy búzaszáron nőtt hét-hét tele és üres kalászról. Mivel az álmot senki sem tudta megfejteni, a visszafogadott főpohárnoknak eszébe jutott József. A fáraó azonnal átrendelte a börtönből Józsefet. Meghallgatva az álmot, József azonnal megmondta jelentését: Hét bőtermő esztendő jön, majd hét szűkesztendő. A sok termést jó lesz raktárakba hordani, az éhínség éveiben pedig sok pénzért el lehet adni. A fáraó jelentősen meggazdagodhat. A fáraó azonnal okosan döntött: ezt a fiatalembert a börtönből kiszabadítom, megteszem alkirálynak és rábízok mindent (Ter 41) József azonnal munkához látott. Olcsón megvásárolt minden felesleget. Aztán a nem termő években megnyitotta raktárait. Jöttek a testvérei is. József felismerte őket, de azok nem sejtették, ki ez a komoly alkirály. Próbatétel után azonban felfedte kilétét, és nem állt bosszút testvérein, hanem kocsikat küldött apjáért és családjáért. Egyiptomba hívta és fogadta őket. Oda költözött a hetventagú család, a fáraó a legértékesebb vidéket adta nekik Józsefre való tekintettel. Jákob nem indult vissza Kánaánba, mert még kicsi volt a családja. Négyszázharminc évig éltek, erősödtek ott, míg az újabb fáraók el nem nyomták és rabszolgaságba nem alázták őket. De ekkor már milliónál nagyobb volt a létszámuk. Isten pedig a nyolcvan éves Mózest küldte hozzájuk az örömhírrel: „Letekintettem rátok és láttam a bánásmódot, amelyben az egyiptomiak részesítenek benneteket. Ezért elhatároztam: kivezetlek benneteket az egyiptomi rabságból a kánaániak, a hettiták, az amoriták, a periziták, a hivviták és a jebuzeusok földjére, a tejjel-mézzel folyó országba. Hallgatni fognak rád! Azután Izrael véneivel együtt menj el Egyiptom királyához, és közöld vele: Találkoztunk Jahvéval, a héberek Istenével, ezért most szeretnénk háromnapi járásnyira a pusztába menni, és Jahvénak, a mi Istenünknek áldozatot bemutatni. De tudom, hogy Egyiptom királya nem enged el benneteket, hacsak kemény kéz nem kényszeríti. Ezért kinyújtom a kezemet és megverem Egyiptomot mindenféle csodajellel, amelyeket közöttük művelni fogok. Arra majd elenged benneteket”. (Kiv 3,16b-20) Isten, amit hatszázharminc évvel korábban elkezdett, amikor kiválasztotta Ábrahámot és meghívta, hogy vele kezdődjék el az emberiség az öröktől fogva kijelölt egyetlen Megváltó földre jöttének első nagy mozzanata. Isten kiváltja őket nagy erővel