Istent szolgáljuk, és ne azt, aki semmiségeket kínál nekünk
Ferenc
pápa csütörtök reggeli szentmiséje a Szent Márta-ház kápolnájában - OSS_ROM
A
keresztény embernek minden életkörülményben Istent kell választania, és nem
szabad hagynia, hogy eltérítsék olyan szokások és helyzetek, amelyek
eltávolítják Istentől. Ezt állapította meg Ferenc pápa a napi olvasmányok
alapján, csütörtökön reggel a Szent Márta-házban bemutatott szentmisén.
Istent
választani, a jót választani, hogy ne legyünk a siker vesztesei. Hiába éljenez
meg a tömeg, ha a végén csak a múló kis dolgok imádói vagyunk. A liturgia és
egyben Ferenc pápa elmélkedésének középpontjában az a bibliai szakasz állt,
amelyben Isten azt mondja Mózesnek: „Nézd, eléd tártam ma az életet és a
jót, de a halált és a rosszat is. Szeresd tehát az Urat, a te Istenedet, járj
az ő útjain” (MTörv 30,15).
Én
milyen utakon járok? Kit követek?
Mózes
választása nem más, mint amit a keresztényeknek minden nap tenniük kell –
szögezte le homíliájában Ferenc pápa. „Könnyebb hagyni, hogy magával sodorjon
minket az élet, a helyzetek, a szokások. Végül is könnyebb „más istenek”
szolgálóivá lenni:
„Választani
Isten és más istenek között, akiknek nincs hatalmuk bármit is adni nekünk,
csupán aprócska, múlandó dolgokat. És nem könnyű választani, mindig megvan ez a
szokásunk, hogy odamenjünk, ahová az emberek, kicsit úgy, mint mindenki. Mint
mindenki. Mindenki és senki. És ma az egyház azt mondja: ’De állj meg! Állj meg
és válassz!’ Ez egy jó tanács. És ma jót tesz nekünk, ha megállunk és a nap
során végiggondoljuk kicsit: milyen az én életstílusom? Milyen utakon járok?”.
Milyen
a kapcsolatom Istennel, a családommal?
És
ezzel a kérdéssel együtt még mélyebbre kell ásnunk, és megkérdezni azt is, hogy
milyen a kapcsolatom Istennel, Jézussal? Milyen a kapcsolatom a szülőkkel, a
testvérekkel, a feleségemmel vagy a férjemmel, a gyerekeimmel? Szentbeszédében
ekkor Ferenc pápa a csütörtöki evangéliumra utalt, amelyben Jézus elmagyarázza
tanítványainak, hogy egy olyan ember, aki bár rengeteget keres, de elveszti
vagy tönkreteszi önmagát, semmilyen előnyhöz nem jut.
„Téves
az az út, amelyik mindig a sikert keresi, a maga javát, anélkül, hogy az Úrra
gondolna, a családjára gondolna. Ez a kettő a kérdés: milyen a kapcsolatom
Istennel, milyen a kapcsolatom a családommal? És akármennyit is kereshet, de a
végén csak vesztes marad. Kudarcot vall. Az az élet egy kudarc. Ellene
vethetnék: ’De nem, mások szobrot állítottak neki, festettek neki egy képet…’
És mégis: kudarcot vallott: nem tudott jól választani az élet és a halál
között”.
Bízzunk
az Úrban, ő velünk van döntéseinkben
Ferenc
pápa ekkor így folytatta: kérdezzük meg magunktól, „milyen a mi életünk
sebessége”, és hogy „elgondolkodunk-e azokról a dolgokról, amiket teszünk”. És
kérjük Isten kegyelmét arra a „kis bátorságra”, amely ahhoz kell, hogy
mindennap Őt válasszuk. Segíteni fog ebben az első zsoltár szép tanácsa:
„Boldog ember az, aki az Úrban bízik. Amikor az Úr ezt a
tanácsot adja nekünk – ’Állj meg! Válassz ma, válassz’ – nem hagy egyedül
minket. Velünk van és segíteni akar. Nekünk csak bizakodnunk kell, bíznunk
Őbenne. Boldog ember az, aki az Úrban bízik. Mi most ebben a
pillanatban megállunk, hogy elgondolkozzunk ezekről a dolgokról és döntést
hozzunk, válasszunk valamit, tudva, hogy az Úr velünk van, mellettünk áll, hogy
segítsen. Sosem hagyja, hogy egyedül menjünk, soha. A választás pillanatában is
velünk van – fejezte be csütörtök reggeli homíliáját Ferenc pápa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése