Zsolozsma II.

Izajás próféta könyvéből 

1, 21-27; 2, 1-5

Sion ítélete és megváltása. 

Hozzá özönlenek mind a nemzetek. Hogyan is lett cédává a hűséges város? Sion egykor csupa igazság volt, igazságosság lakott benne, de most gyilkosok lakják. Ezüstöd salakká változott, borod olyan lett, mint a víz. Fejedelmeid lázadókká lettek, tolvajok társaivá. Mindnyájan csak a hasznot lesik, és megvesztegető ajándékra vadásznak. Nem szolgáltatnak igazságot az árvának, s az özvegyek ügyével mit sem törődnek. Ezért mondja az Úr, a Seregek Ura, Izrael Erőse: „Igen, elégtételt szerzek ellenségeimtől, és bosszút állok ellenfeleimen. Lám, ellened fordítom kezemet, hogy kiolvasszam belőled a salakot, és kiküszöböljem az ólmot. És ismét olyan bírákat adok, mint hajdanában, olyan tanácsadókat, mint a letűnt időkben. Akkor majd újra az Igazság városának hívnak, hűséges városnak. Sionnak megváltást hoz a jog, megtértjeinek meg az igazságosság.” Izajásnak, Ámosz fiának látomása Júdáról és Jeruzsálemről: Ez történik majd a végső időkben: Szilárdan áll az Úr házának hegye a hegyek fölött. Magasabb lesz a halmoknál, és hozzá özönlenek mind a nemzetek. Oda zarándokol sok nép, és így beszél: „Rajta, menjünk fel az Úr hegyére és Jákob Istenének házába, hadd tanítson minket útjaira, hogy járni tudjunk ösvényein, mert Sionról jön a tanítás, és Jeruzsálemből az Úr igéje.” Ő tesz igazságot a nemzetek között, és mond ítéletet a sok népnek. És ők ekét kovácsolnak kardjaikból, lándzsáikból pedig szőlőmetsző késeket. Nemzet nemzet ellen kardot nem emel, és nem készül többe senki háborúra. Jákob háza, rajta, járjunk az Úr világosságában!