2014. november 25., kedd

2014.11.25. Kedd



Evangelii Gaudium - az Evangélium öröme

2014.11.25. Kedd
 
A sátán a könnyelmű élet ígéretével sok embert elcsábított. A nagy látomás a Bárányról és az üdvözültek sokaságáról, akik homlokukon hordták az Atyaisten és a Megváltó Fiú nevét, nagy figyelmeztetés volt az emberiség számára. Láthatták, hogy változás van készülőben. Az el nem tévedt tömeg gyönyörű éneke, amelyet csak ők énekelhettek, (mert a sátánt követők, az egyszerűen csak a földnek élők nem tudták megtanulni) rádöbbentették a profán és a bűnös földlakókat, hogy örömeik, gyönyöreik ideje lejárt. Rádöbbentek a változásra, amelyben részük soha nem lesz. „Aztán láttam, hogy egy másik angyal átrepül az égbolton. Nála volt az örök evangélium, hogy hirdesse a föld minden lakójának, minden nemzetnek, törzsnek, nyelvnek és népnek. Nagy szóval hirdette: Féljétek az Istent és dicsőítsétek, mert eljött ítéletének órája! Boruljatok le az ég és a föld, a tenger és a vízforrások alkotója előtt! Ezt (az angyalt) egy másik angyal követte: ezt hirdette: Elesett, a nagy Babilon, amely kicsapongása tüzes borával megrészegítette mind a nemzeteket. Egy harmadik angyal is megjelent, és nagy hangon így szólt: Aki leborul a vadállat és képmása előtt, és homlokán vagy karján viseli bélyegét, az inni fog az Isten haragjának borából, amelyet színtisztán öntött haragjának kelyhébe. Kénköves tűzben fog gyötrődni a szent angyalok és a Bárány színe előtt. Gyötrelmének füstje felszáll örökkön örökké, és nem találnak nyugtot sem éjjel, sem nappal, mert leborultak a vadállat és képmása előtt, s viselték nevének bélyegét. Ez az alapja a szentek állhatatosságának, akik megtartják Isten parancsait és Jézus hitét. Erre szózatot hallottam az égből: Jegyezd fel: Mostantól fogva boldogok a halottak, akik az Úrban haltak meg. Igen, mondja a Lélek, hadd pihenjék ki fáradalmaikat, mert tetteik elkísérik őket” (Jel 14,6-13) Ezek nem fenyegetések. Nem alamuszi szónokok nyugtatásai, akik elfedik az igazságot, jól van így, nem kell félni, Isten nem szól bele dolgainkba. Emlékezzünk a katolikus Egyház csodálatos korszakára, a középkorra. Akkor is akadtak, akik nem vették komolyan a kinyilatkoztatást, de általános törekvés volt, hogy alázattal és tudással keressék az Úr Jézus tanításának mélységeit és alázattal engedelmeskedjenek Istennek. A végtelen Istent az emberi elme teljességgel kiismerni nem tudja, de amit lehet, azt egyre tisztábban meg kell ismernie, parancsát megtartania. A XV-XVI. Századtól kezdve a jogalkotásban az államszervezésben és a művészetekben a római műveltséget kezdték feléleszteni. Berzsenyi Dániel a római verslábas költemények művésze döbbent rá Róma romlásának okára: „Mert minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs, mely, ha megvész, Róma ledől s rabigába görbed” Ezt célozta meg a sátán az Újkorban. A világ szánalmas állapota innen eredeztethető. Az ítélet végrehajtása: „Ezután fehér felhőt láttam, a felhőn ült valaki, aki az Emberfiához hasonlított. A fején aranykorona volt, a kezében éles sarló. A templomból egy másik angyal jött ki, és nagy szóval kiáltott a felhőn ülőnek: Ereszd neki sarlódat és arass, mert eljött az aratás ideje, és a vetés már érett földön. A felhőn ülő a földre vetette sarlóját és learatta a földet. Majd egy másik angyal lépett ki az ég templomából, éles metszőkés volt nála. Egy éles metszőkés volt nála. Egy harmadik angyal az oltárról lépett elő, ennek a tűz fölött volt hatalma, Harsány hangon szólt annak, akinél az éles metszőkés volt: Ereszd neki éles metszőkésedet, és szüreteld le a föld szőlőfürtjeit, mert beértek a szemek. Erre az angyal a földre vetette metszőkését, és leszüretelte a föld szőlőjét, és bedobálta az Úr haragjának hatalmas sajtójába. A kádat a városon kívül kitaposták, és ezerhatszáz stádiumnyira annyi vér folyt ki belőle, hogy a lovaknak a zablájukig ért.(Jel 14,14-20) Ez „a bölcsnek elég”


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése