skip to main |
skip to sidebar
2014.11.25. Kedd
Evangelii
Gaudium - az Evangélium öröme
2014.11.25.
Kedd
A sátán a könnyelmű élet ígéretével sok embert elcsábított. A nagy
látomás a Bárányról és az üdvözültek sokaságáról, akik homlokukon hordták az
Atyaisten és a Megváltó Fiú nevét, nagy figyelmeztetés volt az emberiség
számára. Láthatták, hogy változás van készülőben. Az el nem tévedt tömeg
gyönyörű éneke, amelyet csak ők énekelhettek, (mert a sátánt követők, az
egyszerűen csak a földnek élők nem tudták megtanulni) rádöbbentették a profán
és a bűnös földlakókat, hogy örömeik, gyönyöreik ideje lejárt. Rádöbbentek a
változásra, amelyben részük soha nem lesz. „Aztán láttam, hogy egy másik angyal
átrepül az égbolton. Nála volt az örök evangélium, hogy hirdesse a föld minden
lakójának, minden nemzetnek, törzsnek, nyelvnek és népnek. Nagy szóval
hirdette: Féljétek az Istent és dicsőítsétek, mert eljött ítéletének órája!
Boruljatok le az ég és a föld, a tenger és a vízforrások alkotója előtt! Ezt
(az angyalt) egy másik angyal követte: ezt hirdette: Elesett, a nagy Babilon,
amely kicsapongása tüzes borával megrészegítette mind a nemzeteket. Egy
harmadik angyal is megjelent, és nagy hangon így szólt: Aki leborul a vadállat
és képmása előtt, és homlokán vagy karján viseli bélyegét, az inni fog az Isten
haragjának borából, amelyet színtisztán öntött haragjának kelyhébe. Kénköves
tűzben fog gyötrődni a szent angyalok és a Bárány színe előtt. Gyötrelmének
füstje felszáll örökkön örökké, és nem találnak nyugtot sem éjjel, sem nappal,
mert leborultak a vadállat és képmása előtt, s viselték nevének bélyegét. Ez az
alapja a szentek állhatatosságának, akik megtartják Isten parancsait és Jézus
hitét. Erre szózatot hallottam az égből: Jegyezd fel: Mostantól fogva boldogok
a halottak, akik az Úrban haltak meg. Igen, mondja a Lélek, hadd pihenjék ki
fáradalmaikat, mert tetteik elkísérik őket” (Jel 14,6-13) Ezek nem
fenyegetések. Nem alamuszi szónokok nyugtatásai, akik elfedik az igazságot, jól
van így, nem kell félni, Isten nem szól bele dolgainkba. Emlékezzünk a
katolikus Egyház csodálatos korszakára, a középkorra. Akkor is akadtak, akik
nem vették komolyan a kinyilatkoztatást, de általános törekvés volt, hogy
alázattal és tudással keressék az Úr Jézus tanításának mélységeit és alázattal
engedelmeskedjenek Istennek. A végtelen Istent az emberi elme teljességgel
kiismerni nem tudja, de amit lehet, azt egyre tisztábban meg kell ismernie,
parancsát megtartania. A XV-XVI. Századtól kezdve a jogalkotásban az
államszervezésben és a művészetekben a római műveltséget kezdték feléleszteni.
Berzsenyi Dániel a római verslábas költemények művésze döbbent rá Róma
romlásának okára: „Mert minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs, mely,
ha megvész, Róma ledől s rabigába görbed” Ezt célozta meg a sátán az Újkorban.
A világ szánalmas állapota innen eredeztethető. Az ítélet végrehajtása: „Ezután
fehér felhőt láttam, a felhőn ült valaki, aki az Emberfiához hasonlított. A
fején aranykorona volt, a kezében éles sarló. A templomból egy másik angyal
jött ki, és nagy szóval kiáltott a felhőn ülőnek: Ereszd neki sarlódat és
arass, mert eljött az aratás ideje, és a vetés már érett földön. A felhőn ülő a
földre vetette sarlóját és learatta a földet. Majd egy másik angyal lépett ki
az ég templomából, éles metszőkés volt nála. Egy éles metszőkés volt nála. Egy
harmadik angyal az oltárról lépett elő, ennek a tűz fölött volt hatalma,
Harsány hangon szólt annak, akinél az éles metszőkés volt: Ereszd neki éles
metszőkésedet, és szüreteld le a föld szőlőfürtjeit, mert beértek a szemek.
Erre az angyal a földre vetette metszőkését, és leszüretelte a föld szőlőjét,
és bedobálta az Úr haragjának hatalmas sajtójába. A kádat a városon kívül kitaposták,
és ezerhatszáz stádiumnyira annyi vér folyt ki belőle, hogy a lovaknak a
zablájukig ért.(Jel 14,14-20) Ez „a bölcsnek elég”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése