2014. október 14., kedd

Zsolozsma 283.



Szent Kolumbán apát Utasításaiból 


Örökmécs az örök Főpap templomában Milyen boldogok és milyen szerencsések azok a szolgák, akiket Uruk megérkezésekor ébren talál (Lk 12, 37). Boldog az a virrasztás, amellyel Istent, a mindenség alkotóját várják, aki betölt mindent, és felülmúl mindent. Bárcsak engem is, jóllehet haszontalan szolgát, de mégis mint az ő szolgáját arra méltatna, hogy felébresztene tunyaságom álmából, és isteni szeretetének tüzével – amelynek lángja a csillagoknál is magasabbra lobog – bárcsak felgyújtaná bennem az iránta való hatalmas szeretet vágyat, és szüntelenül égne bennem is ez az isteni tűz! Bárcsak méltó volnék arra, hogy mécsesem éjszaka mindig égne Uram templomában, hogy világítana mindazoknak, akik belépnek Istenem hazába! Uram, könyörgök Fiadnak, Jézus Krisztusnak, az én Istenemnek nevében, add nekem azt a fogyhatatlan szeretetet, hogy fel tudjon gyulladni mécsesem, és képtelen legyen kialudni. Engem melegítsen, másoknak pedig világítson. Krisztus, édes Üdvözítőnk, te gyújtsd meg jóságosan mécseseinket, hogy szüntelenül világítsanak templomodban, és örök fényt kapjanak belőled, az örök világosságból; hogy megvilágítsák a mi sötétségünket, és távol tartsák tőlünk a világ éjszakáját. Kérlek, Jézusom, úgy áraszd mécsesembe fényedet, hogy világosságánál feltáruljon előttem az a legszentebb szentély, amely téged, mint a jövendő javak örök Főpapját annak a templomnak csarnokaiba fogadott be, csak hogy téged örökre lássalak, szemléljelek és kívánjalak; hogy reád szeretettel tekintsek, és színed előtt szüntelen égjen és lobogjon mécsesem. Szeretett Üdvözítőnk, mutasd meg magadat előttünk, akik nálad zörgetünk, hogy téged megismerve csak téged szeressünk, senki mást; csak utánad vágyódjunk, rólad elmélkedjünk nappal és éjszaka, mindig rólad gondolkodjunk. Szíts fel bennünk oly nagy szeretetet, hogy téged, Istenünket méltó módon szeressünk, hogy egész bensőnket betöltse az irántad való szeretet, és ez a szereteted foglaljon le minket egészen. Minden érzékünket ez a szereteted elégítse ki, hogy rajtad kívül, aki örökkévaló vagy, mást már képtelenek is legyünk szeretni. Add, hogy ezt a nagy szeretetet sem az ég, sem a föld, sem a tenger vize ne tudja bennünk kioltani a Szentírás szava szerint: Tengernyi víz sem olthatja el a szerelmet (Én 8, 7). Ez valósuljon meg bennünk is, amennyire lehetséges, a te ajándékodból Urunk, Jézus Krisztus, akinek dicsőség legyen mindörökkön-örökké! Ámen. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése