Zsolozsma 278.

Antiochiai Szent Ignác püspök és vértanúnak a filadelfiaiakhoz írt leveléből 

A püspök egy a presbiterekkel és a diakónusokkal Ignác, más néven Teoforusz, üdvözletét küldi Jézus Krisztus vérében, az Atyaisten és a mi Urunk, Jézus Krisztus Ázsiában levő filadelfiai egyházának, amely irgalmasságot nyert és megszilárdult az Istennel való egységben, és amely osztatlanul örvend a mi Urunk kínszenvedésében, és az ő feltámadása által bővelkedik minden kegyelemben. Állandó és biztos az én örömöm, leginkább akkor, ha egyesülve maradtok a püspökkel, presbitereivel és a diakónusokkal, akiket Krisztus törvénye rendelt, és saját akaratával megerősített állhatatosságban a Szentlélek által. Tudom, hogy ez a püspök a közösség vezetésének szolgálatát nem magától, nem is az emberek által, nem is hiú dicsőségért, hanem az Atya és az Úr Jézus Krisztus kegyelméből nyerte el. Nagyon megcsodáltam szerénységét. Ha hallgat is, erősebb, mint mások, akik hiábavalókat mondanak. Összhangban van Isten törvényeivel, mint a lant a húrjaival. Ezért is dicsérem erényekkel ékes és tökéletesen istenfélő lelkületét, ismerve rendíthetetlen és gyengéd magatartását, amely az élő Isten szelídségét példázza. Az igazság fényének fiai vagytok: tartsátok tehát távol magatoktól a szakadást és a tévtanokat. A juhok oda menjenek, ahol a pásztor van! Mindazok, akik Istenéi és Jézus Krisztuséi, a püspökkel tartanak. Akik pedig bűnbánattal a szívükben visszatérnek az Egyház egységébe, azok is Istenéi lesznek, hogy Jézus Krisztus szerint éljenek. Ne essetek tévedésbe, testvéreim; akik a szakadást szítók után mennek, azok nem lesznek az Isten országának örökösei (vö. Ef 5, 5); aki idegen tanítás után jár, az nem hisz Krisztus szenvedésében. Legyetek rajta, hogy az egy Eukarisztia éltessen benneteket. Mert egy a mi Urunk, Jézus Krisztus teste, egy a kehely az ő vérének egységére, egy az oltár, miként egy a püspök a presbitereivel és a diakónusokkal, az én szolgatársaimmal. Amit tehát tesztek, Isten akarata szerint tegyétek. Testvéreim, egészen betölt az irántatok való szeretetem, és nagy örömmel erősítlek titeket; nem is én, hanem Jézus Krisztus, akiért megbilincseltek, s csak azért félek, mert nem vagyok még tökéletes. A ti Istenhez szálló imádságtok azonban tökéletessé tesz, hogy elérjem az Isten irgalmából nekem szánt sorsomat; az evangéliumhoz úgy menekülök, mint a test szerint jelenvaló Krisztushoz, és az apostolokhoz úgy, mint az Egyház jelenvaló presbitereihez.