2014.10.26. Vasárnap

Evangelii Gaudium - az Evangélium öröme

2014.10.26. Vasárnap

„Amikor a farizeusok meghallották, hogy Jézus hogyan hallgattatta el a szadduceusokat, köréje gyűltek, és egyikük, egy törvénytudó alattomos szándékkal a következő kérdést tette fel neki: Mester, melyik a legfőbb parancs a törvényben? Jézus így válaszolt: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és egész értelmeddel. Ez az első és legfőbb parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. E két parancson nyugszik az egész törvény és a próféták”(Mt 22,34-40) a farizeusok és az írástudók a zsidó vallás értelmezésében és tanításukban a törvények szigorát képviselték. Jézussal azért kerültek szembe lépten-nyomon, mert a törvényből csak az érdekelte őket, hogy lehet azt az egyszerű nép fenyegetésére kihasználni. Jézusnak kapóra jött a kísérletük, amikor a Heródes-pártiakkal együtt tanítványaikat odaküldték hozzá, hogy a két ellenséges párt közösen tegyen fel a zsidó önérzetbe, szó szerint húsba vágó kérdést: szabad-e adót fizetni a császárnak vagy nem szabad? (22,17) Ha Jézus azt feleli: nem szabad, mert a zsidók csak a saját egyházi közösségeknek szedtek adót, akkor a Heródes-pártiak ezt a császár-ellenes lázítás címén felhasználhatták volna Jézus ellen. Ha azt válaszolta volna: szabad, akkor viszont magára vonta volna az egyszerű nép haragját. Ezért kellett a két ellenséges párt, hogy Jézust tőrbe csalják, és pert indíthassanak ellene. Jézus túljárt az eszükön. Elkérte a birodalmi adópénzt, mert tudta, hogy annak egyik oldalán a császár képe ragyog, a másikon pedig a felirata. Jézus kérdése: Kié a kép, meg a felirat. A készséges és gyanútlan választ: a császáré. Jézus válasza: adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené’ (31) Az utak és szolgáltatások tisztességes díját meg kell fizetni, amit manapság elég sokan megtagadnak. Az adócsalás ma is bűn. A megrendelt árut ki kell fizetni. Jézus korában is a főparancs tisztázása igen fontos kérdés volt. Érthető, hogy a rengeteg törvény közül meg kellett neveznie Jézusnak, a fiatal rabbinak a legfőbb törvényt, amikor az akkori törvény-tudók közül egy zsidó tudós a véleményét tudakolta. Jézus habozás nélkül idézi Mózes utolsó könyvéből: „Halld, Izrael! Az Úr, a mi Istenünk az egyetlen Úr! Szeresd Uradat, Istenedet szíved, lelked mélyéből, minden erőddel!” (MTörv 6,4) Máté apostol evangéliumában így idézi Jézus: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a legnagyobb, az első parancs. A második hasonló hozzá: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. Ezen a két parancson alapszik az egész törvény és a próféták” (Mt 22,37-40) Érdekes megfigyelni, hogy a felebaráti szeretet parancsát Mózes már harmadik könyvében, a Leviták könyvében rögzíti:„Ne légy bosszúálló, és ne gyűlölködj néped fiaival. Szeresd embertársadat úgy, mint magadat. Én vagyok az Úr (Lev 19,18) Ezt a felebaráti szeretet-parancsot Jézus az utolsó vacsorán magasabb fokra emeli:„Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást. Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt” (Jn 13,34-35) Pál apostol örömteli vigasztalása töltse el szívünket ebben a nyugtalan, gyűlölködő világban: „Az élő és igaz Istennek szolgáljatok és várjátok a mennyből Fiát, Jézust, akit a halálból feltámasztott, s aki megment minket az eljövendő haragtól” (1Tessz 5,9-10)„Szeretlek, szép Jézus, mert fölötte jó vagy, minden szeretetre bizony te méltó vagy. Jó voltod s irgalmad a bűnöshöz oly nagy, gyarló kis szolgádat engem el ne hagyj!” (Ho 157,1)