2014.10.24. Péntek

Evangelii Gaudium - az Evangélium öröme

2014.10.24. Péntek

Pál apostolt nyugtalanította, hogy tanítványai nem értenek egyet. Bizonyára hangot adott ennek,de most a szentmise olvasmányai azt sugallják, hogy a sok vita és veszekedés helyett inkább fontoljuk meg Urunk, Jézus következtetését, amelyet Szent Pál nagyszerű tanítványa tárt elénk az általa szerkesztett evangéliumban. Jézus mondja:„Azért jöttem, hogy tüzet dobjak a földre. Mi mást akarnék, mint hogy lángra lobbanjon! Keresztséggel kell megkereszteltetnem. Annyira szorongok, míg be nem teljesedik. Azt hiszitek, azért jöttem, hogy békét hozzak a földre? Nem azt, hanem mondom nektek,meghasonlást. Ezentúl ha öten lesznek egy házban, megoszlanak egymás közt: három kettő ellen, és kettő három ellen. Meghasonlik az apa a fiával és a fiú az apjával, az anya a lányával, és a lány az anyjával, az anyós a menyével és a meny az anyósával” (Lk 12,49-53) Aki Jézus tanítását komolyan veszi, nem mindig sikerül megértetni Jézus égből hozott igéit a család tagjaival és a szerelemből kötött házasság sem tudja az Istenhez, Jézushoz kötődést egyformán értelmezni. Ebben az esetben a hívő családtag ne Jézusról mondjon le, hanem a felizzott vitákat egy kis időre szüneteltetni kell, a mindent megmagyarázó kegyelemért kell imádkozni és szelíd szeretettel a krisztusi békét meg kell teremteni. Jézus maga mondja, hogy erre sokszor várni kell.Jézus egy másik közismert hasonlatot is megfontolásra ajánl: „Aztán a néphez fordult: Ha azt látjátok, hogy nyugat felől felhő kerekedik, mindjárt mondjátok, hogy eső lesz, s ez be is válik. S ha azt látjátok, hogy délről fúj a szél, arra következtettek, hogy hőség lesz, s ez be is következik. Képmutatók! A föld meg az ég jeleiből tudtok következtetni. Hát ezt az időt miért nem tudjátok felismerni?” (Lk 12,54-56)Nem mindig könnyű a természetfeletti történésekre következtetni. Jézus utal erre, amikor ezt mondja: Keresztséggel kell megkereszteltetnem”Át kell alakulnom, meg kell változnom, ezt is jelenti a keresztelés. Pál apostol okosan szól ehhez a témához: „Kérlek benneteket, én, aki fogoly vagyok az Úrban, hogy éljetek méltón ahhoz a hivatáshoz, amelyet kaptatok, teljes alázatban, szelídségben és türelemben. Viseljétek el egymást szeretettel. Törekedjetek rá, hogy a béke kötelékével fenntartsátok a Lélek egységét. Egy a Test és egy a Lélek, mint ahogy hivatástok is egy reményre szól. Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség. Egy az Isten, mindnyájunk Atyja, aki mindennek fölötte áll, mindent áthat és mindenben benne van” (Ef 4,1-6) Az egyénenként változó tehetségek, ezeknek a teljesítő képessége adja meg a magyarázatot egyrészt, hogy a megtérők miért nem alakulnak azonos hatásfokkal. E mellett az adományozó, az Isten végtelen értelme és akarata, a teremtői céljai a legnagyobb indokok a kegyelmeket elnyert személyek eredményeinek elbírálásában. Jézus tudatos tanítvány-választásának megnyilatkozásai: „Ettől kezdve tanítványai közül sokan visszahúzódtak, s többé nem jártak vele. Jézus ezért a tizenkettőhöz fordult: Ti is el akartok menni? Simon Péter felelt neki: Uram, kihez mennénk? Tiéd az örök életet adó tanítás. Mi hittünk, és tudjuk, hogy te vagy az Isten Szentje. Jézus így válaszolt: Nem tizenkettőtöket választottam ki? De egyikőtök ördög. Júdást értette rajta, az iskarióti Simon fiát. Mert ő lett az árulója, egy a tizenkettő közül”(Jn 6,66-71) „Nem mindnyájatokról mondom ezt, mert hiszen tudom, kiket választottam ki. De be kell teljesednie az Írásnak: „Aki kenyeremet eszi, sarkát emelte ellenem” (13,18)„Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak benneteket, s arra rendeltelek, hogy menjetek, teremjetek gyümölcsöt, maradandó gyümölcsöt. Akkor mindent megad nektek az Atya, amit a nevemben kértek tőle. Ezt a parancsot adom nektek: szeressétek egymás!” (15,16-17) „Hozzád sóhajt a lélek, Urunk, Hozzád vonz az igaz szeretet, Hozzád jöttünk, eléd borulunk” (Ho 223,1)