2014.10.15. Szerda

Evangelii Gaudium - az Evangélium öröme

2014.10.15. Szerda

Az Ószövetség ideje lényegében a bálványok világában telt. Isten rámutat Pál apostol által arra, hogy ebben az időben kiválasztott egy Ábrahám nevű férfit, felfedte kilétét, elhívta a bálványok imádói közül, hogy térjen vissza az eredeti hitre, az igaz Istenhez, az emberiség Teremtőjéhez és egyetlen jó Atyjához. Majd betelt az Ábrahámnak ígért előkészület ideje. Eljött a megígért Megváltó. Igazolta magát csodáival és az előre megadott konkrét jelek beteljesülésével. Ábrahám népének elöljárói azonban nem akarták elfogadni. Bár közérthetően bizonyította, hogy Ő a Messiás, de éles vitákat gerjesztettek ellene. Megértették, hogy nem az Ószövetséget akarja örökkévalónak kihirdetni, hanem teljesíteni a Mennyei Atya döntését: mint Isten megtestesült Fia megváltja a világot a bűntől és a büntetésektől és ezzel kiengeszteli az Atyát, megnyitja a mennyországot mindazoknak, akik hisznek az Isten Fiában és megkeresztelkednek. Jézus ezt nyilvános működésének közepe táján tisztázta: „Amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte tanítványaitól: Kinek tartják az emberek az Emberfiát? Így válaszoltak: Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, Jeremiásnak vagy valamelyik másik prófétának. Jézus most hozzájuk fordult: Hát ti, mit mondotok, ki vagyok? Simon Péter válaszolt: Te vagy Krisztus, az élő Isten Fia. Erre Jézus azt mondta neki: Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test és a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Én is mondom neked: Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat, s az alvilág kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országa kulcsait. Amit megkötsz a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldasz a földön, a mennyben is fel lesz oldva. (Mt 16,13-19) Jézus tisztázza, hogy az Atya ezzel nyilvánossá tette Péter által, hogy Jézus az Isten megtestesült Fia. Ábrahám népének személy szerint Ő adja a megváltást és a világ minden nemzetségének is.(Ter 12,3) Rettenetes árat fizet ezért: „Ettől kezdve Jézus jelezni kezdte tanítványainak: Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, a főpapoktól és az írástudóktól, megölik, de harmadnap feltámad. (21) Jézus az Isten Fia, a Második Isteni Személy, az Atyától küldött Megváltó. Ő adja ki a nagy parancsot mennybemenetele előtt az apostoloknak:„Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik” (Mk 16,15-16) Ezért írja Pál: „Én, Pál mondom nektek: Ha körülmetélkedtek, Krisztus semmit sem használ nektek. Azt is kijelentem a körülmetélkedőnek, hogy köteles az egész törvényt megtartani. Ha a törvényben keresitek az igazzá válást, elszakadtatok Krisztustól, és elvesztettétek kegyelmét. Mi a hit által a Lélek közvetítésével várjuk a megigazulásból fakadó reményt. Krisztus Jézusban ugyanis nem az számít, hogy valaki körülmetélt vagy körülmetéletlen, hanem csak a hit, amely a szeretetben teljesedik ki”. (Gal 5,2-6) „Vezessen benneteket a Lélek, akkor nem vagytok alávetve a törvénynek. A test cselekedetei nyilvánvalók: kicsapongás, tisztátalanság, fajtalanság, bálványimádás, babonaság, ellenségeskedés, viszálykodás, vetélkedés, harag, veszekedés, szakadás, pártoskodás, irigykedés, gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók. Mint már előbb mondtam, most ismét kijelentem: Akik ilyeneket művelnek, nem öröklik Isten országát. A Lélek gyümölcse viszont: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Ezek ellen nincs törvény. Akik Krisztus Jézushoz tartoznak, keresztre feszítették testüket szenvedélyeikkel és kívánságaikkal együtt. Ha a Lélek szerint élünk, viselkedjünk is a Léleknek megfelelően. Ne törtessünk kihívóan egymásra irigykedve hiú dicsőség után” (18-26)