Szent Ágoston püspöknek a zsoltárokról szóló
fejtegetéseiből
Jöjjetek, menjünk fel az Úr hegyére!
Ahogyan hallottuk, úgy láttuk is (Zsolt 47, 9). Ó boldog Egyház! Volt idő, amikor még csak hallottad, és eljött az idő, amikor már láttad is. Hallotta még ígéretekben, látja már beteljesülésekben, hallotta még jövendölésekben, látja már az evangéliumban. Mindazt ugyanis, ami most beteljesedik, már előbb megjövendölték. Emeld fel tehát szemedet, és tekints szét a világon; lásd már, hogy ez a te örökséged a föld határáig; lásd meg, hogyan teljesedik már be az ígéret: Minden király leborul előtte, minden nép az ő szolgája lesz (Zsolt 71, 11). Nézd, hogyan teljesedett be, ami írva van: Emelkedj, Istenem, az egek fölé, dicsőítsenek az egész földön! (Zsolt 56, 6). Lásd őt, akinek kezét és lábát átszegezték, akinek a kereszten függő csontjait megszámlálták, akinek a köntösére sorsot vetettek; lásd, hogy uralkodik már az, akit ezek a kereszten függni láttak; lásd, hogy már az égben trónol az, akit ezek megvetettek, amíg e földön járt. Nézd ezután hogyan teljesedik be: Gondoljon az Úrra és térjen hozzá a föld minden határa, boruljanak le előtte a nemzetek családjai (Zsolt 21, 28). Ezt látva kiálts fel örömmel: Ahogyan hallottuk, úgy láttuk is (Zsolt 47, 9). A pogányok közül való Egyházhoz így szól találóan a Szentírás: Hallgass rám, leányom, és figyelj, felejtsd el népedet és atyád házát! (Zsolt 44, 11). Hallgass rám és figyelj: először hallod, amit nem látsz, azután majd meglátod, amit hallottál, írva van: Szolgám lett oly nép is, melyet nem ismertem, puszta hírem előtt megjuhászodott (Zsolt 17, 45). Ha tehát puszta hírem előtt megjuhászodott, akkor még nem látott. És ugyanígy írva van: Akiknek hírül sem adták, azok látni fogják, és akik nem is hallottak róla, azok majd érteni fogják (vö. Iz 52, 15). Akikhez nem volt küldve egy próféta sem, azok, amikor először meghallották a prófétákat, meg is értették, akik pedig előbb nem hallották, mihelyt meghallották őket, csodálkoztak. Lemaradtak azok, akikhez Isten prófétákat és szent könyveket küldött, az igazságot nem értették meg, akik a törvény tábláit kapták, örökségüket nem őrizték meg. De mi, ahogyan hallottuk, úgy láttuk is. Az erősségek Urának városában, Istenünk városában (Zsolt 47, 9). Ott hallottuk, ott láttuk is. Mindörökre megalapozta azt az Úr (Zsolt 47, 9). Ne támadjanak olyanok, akik mondják: Nézzétek, itt a Krisztus vagy amott (Mt 24, 23). Aki mondja: Nézzétek, itt van, nézzétek, amott, az pártokra szakít. Isten egységet ígért: a királyok összegyűlnek és nem lesz köztük széthúzás. De vajon ez a város, amely uralkodik a világon, egyszer talán megszűnik? Távol legyen: Mindörökre építette azt az Úr. Ha Isten mindörökre építette azt, attól félsz, hogy rombadől?
Jöjjetek, menjünk fel az Úr hegyére!
Ahogyan hallottuk, úgy láttuk is (Zsolt 47, 9). Ó boldog Egyház! Volt idő, amikor még csak hallottad, és eljött az idő, amikor már láttad is. Hallotta még ígéretekben, látja már beteljesülésekben, hallotta még jövendölésekben, látja már az evangéliumban. Mindazt ugyanis, ami most beteljesedik, már előbb megjövendölték. Emeld fel tehát szemedet, és tekints szét a világon; lásd már, hogy ez a te örökséged a föld határáig; lásd meg, hogyan teljesedik már be az ígéret: Minden király leborul előtte, minden nép az ő szolgája lesz (Zsolt 71, 11). Nézd, hogyan teljesedett be, ami írva van: Emelkedj, Istenem, az egek fölé, dicsőítsenek az egész földön! (Zsolt 56, 6). Lásd őt, akinek kezét és lábát átszegezték, akinek a kereszten függő csontjait megszámlálták, akinek a köntösére sorsot vetettek; lásd, hogy uralkodik már az, akit ezek a kereszten függni láttak; lásd, hogy már az égben trónol az, akit ezek megvetettek, amíg e földön járt. Nézd ezután hogyan teljesedik be: Gondoljon az Úrra és térjen hozzá a föld minden határa, boruljanak le előtte a nemzetek családjai (Zsolt 21, 28). Ezt látva kiálts fel örömmel: Ahogyan hallottuk, úgy láttuk is (Zsolt 47, 9). A pogányok közül való Egyházhoz így szól találóan a Szentírás: Hallgass rám, leányom, és figyelj, felejtsd el népedet és atyád házát! (Zsolt 44, 11). Hallgass rám és figyelj: először hallod, amit nem látsz, azután majd meglátod, amit hallottál, írva van: Szolgám lett oly nép is, melyet nem ismertem, puszta hírem előtt megjuhászodott (Zsolt 17, 45). Ha tehát puszta hírem előtt megjuhászodott, akkor még nem látott. És ugyanígy írva van: Akiknek hírül sem adták, azok látni fogják, és akik nem is hallottak róla, azok majd érteni fogják (vö. Iz 52, 15). Akikhez nem volt küldve egy próféta sem, azok, amikor először meghallották a prófétákat, meg is értették, akik pedig előbb nem hallották, mihelyt meghallották őket, csodálkoztak. Lemaradtak azok, akikhez Isten prófétákat és szent könyveket küldött, az igazságot nem értették meg, akik a törvény tábláit kapták, örökségüket nem őrizték meg. De mi, ahogyan hallottuk, úgy láttuk is. Az erősségek Urának városában, Istenünk városában (Zsolt 47, 9). Ott hallottuk, ott láttuk is. Mindörökre megalapozta azt az Úr (Zsolt 47, 9). Ne támadjanak olyanok, akik mondják: Nézzétek, itt a Krisztus vagy amott (Mt 24, 23). Aki mondja: Nézzétek, itt van, nézzétek, amott, az pártokra szakít. Isten egységet ígért: a királyok összegyűlnek és nem lesz köztük széthúzás. De vajon ez a város, amely uralkodik a világon, egyszer talán megszűnik? Távol legyen: Mindörökre építette azt az Úr. Ha Isten mindörökre építette azt, attól félsz, hogy rombadől?
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése