2014. augusztus 16., szombat

NAGYBOLDOGASSZONY ÜNNEPÉRE



NAGYBOLDOGASSZONY ÜNNEPÉRE

Őseink az augusztus hónapot Nagyasszony havának nevezték.Ennek a hónapnak közepén volt, és mai napig van a Boldogságos Szűz Mária, Jézus Krisztus Édesanyja mennybevételének ünnepe. A katolikus Anyaszentegyházban a liturgikus naptár átrendezése után ez az egyetlen kötelező Mária ünnep. Az Egyház január 1-én Mária Istenanyaságát ünnepli, de ez a nap, mint az év első napja munkaszüneti nap, ünnepnap. A VIII. században Damaszkuszi Szent János egyházatya sürgette, hogy a kereszténység kezdetétől élő hagyomány alapján szenteljenek az akkor még egységes katolikus egyházban ünnepet Dormitio Mariae, Mária elalvása címen a Szűzanya testével-lelkével együtt történt mennybevételének. A szép hagyományt két és fél évszázaddal később Szent István, az ifjú magyar király nemcsak átvette, hanem a keresztény államának központi ünnepévé tette. Édesapjától hallotta: Álmában egy éjjel csodálatos fénytől övezve, gyönyörű asszony jelent meg. Ékességes szüzek követték Szavakat intézet hozzá: Nyugodt legyen a lelked Géza! Mária vagyok, akiről a keresztény emberek beszéltek Neked, hogy Jézus Krisztusnak, az Isten Fiának Édesanyja vagyok. Mennyei fény világosit meg, értelmed homálya eloszlik, elismered Istent, aki téged teremtett. Még rejtve van előtted, de tudd meg: feleséged fiút szül neked, aki királyi címmel uralkodik a magyarok felett, az igaz Isten kiváló tisztelője lesz. Nagyszerű érdemeket szerez Fiamnál, ezért én megígérem, országodnak kiváló védelmezője és patrónája leszek.( Ranzani-Schwandtner: Scriptores rerum Hungaricarum ) A mennyei fénnyel övezet asszonyban Géza is István is felismerte a Mennyek Királynőjét. Mennybevételének ünnepén országos búcsút rendelt el, amit az egész ország évről évre nagy buzgalommal ünnepelt. A búcsú helyéül Székesfehérvárt, az ország vallási fővárosát jelölte ki, habár püspökséget nem alapított itt. A mennybevitt és a világmindenség Királynőjévé koronázott Szűzanya tiszteletére lélegzetelállítóan szép templomot építtetett. A búcsú után egy héten átfogadta az alattvalóit, hogy peres ügyeikben személyesen azonnal ítélkezhessen, senki se várjon évekig ügye tisztázására. Másfél évtizede uralkodott, amikor 1015-ben először járt e búcsúba Gellért a későbbi Csanádi püspök és vértanú. Máriát Nagyasszonyunknak tartjuk és nevezzük. Őseink nem voltak bálványimádók. Mindig az egy igaz Istent imádták, akiről azt vallották: van egy leánya, aki a magyar nemzetnek gondoskodó Nagyasszonya. A keresztény hitből megismerték: a szellemi Istennek nincs, nem lehet testi lánya, de van egyszülött Fiának földi édesanyja, amióta megtestesült, hogy Megváltónk legyen. öldi életének beteljesülésével az Édesanyját a mennybe vitte, aki Géza fejedelemnek megígérte, hogy nemzetünket védeni fogja. Örömmel valljuk, hogy egy valóságos, élő a mindenségen uralkodó Nagyasszonyunk van. Tény, hogy ilyen történelmi háttér nélkül nem fogadta volna el egységesen az egész nemzet Nagyasszonyának és nem tartott, volna ki ezen eszme mellett ezer esztendőn keresztül. Manapság sokan úgy vélik, hogy a régi s pogány eszméket a kerszténység eltörölte és kisajátította. Ahogy Jézus az Ószövetséget nem eltörölte, hanem beteljesítette, úgy történt a mi esetünkben is.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése