2014. július 17., csütörtök

Zsolozsma 194.



Szent Ambrus püspök „A misztériumok” című értekezéséből

A keresztség utáni szertartások magyarázata.

Miután a keresztvízben újjászülettél, odaléptél a pap elé. Fontold meg, mi következett ezután. Nemde az, amiről Dávid így beszél: Mint fejen a drága kenet, amely végigcsordul a szakállon, Áron szakállán (Zsolt 132, 2). Ez az az olaj, amelyről Salamon is azt mondja: Mint a kiöntött olaj, olyan a neved, azért szeretnek a lányok (Én 1, 3). Hány újjászületett lélek kedvelt meg ma téged, Urunk, Jézus, és így szól hozzád: Vigyél magaddal, ruhád jó illata után sietünk (Én 1, 4), hogy a feltámadás illatából meríthessenek. Értsd meg, hogy miért van ez, hiszen a bölcs maga elé néz (Préd 2, 14). Azért csordult végig arcodon az olaj, hogy jelezze újjászületésed örömét; azért mondja: Áron szakállán, hogy te is a kiválasztott nemzetség (1 Pét 2, 9), a papi és szent nép tagja légy. Hiszen ez a lelki kegyelem mindannyiunkat az Isten országa számára és papságára ken fel. Ezután fehér ruhát kaptál annak jeléül, hogy levetetted a bűn öltözetét, és magadra öltötted az ártatlanság tiszta ruházatát; erről mondja a Próféta: Hints meg izsóppal, és tiszta leszek, moss meg, és fehérebb leszek, mint a hó (Zsolt 50, 9). Mert akit alámerítenek akár a törvény, akár az evangélium szerint, az megtisztultan lép ki onnan: a törvény szerint, mivel Mózes izsóppal hintette szét a népre a bárány vérét, az evangélium szerint pedig, mivel Krisztusnak fehér volt a ruhája, mint a hó, hiszen feltámadásának dicsőségét mutatta be. Hónál fehérebb lesz az, aki bűnbocsánatot nyer. Azért mondja Izajás által az Úr: Ha olyanok volnának is bűneitek, mint a skarlát, fehérek lesznek, mint a hó (Iz 1, 18). Az Egyház ezt a ruhát a megújulás fürdőjében (Tit 3, 5) vette magára. Az Énekek énekében azt mondja: Sötét bőrű vagyok, de azért szép, Jeruzsálem leányai (Én 1, 4). Feketének mondja magát az emberi természet gyarlósága miatt, ékesnek a kegyelem miatt. Fekete, mivel a bűnösök közül való, de ékes a hit szentsége által. Amikor azonban Jeruzsálem leányai meglátták őt fehér ruhában, álmélkodva kérdezgették: Kicsoda ő, aki fehér ruhában lép elő? (Vö. Jel 7, 14). Előbb fekete volt, mitől lett most hirtelen fehérré? Zakariás prófétánál olvasod, hogy Jézus az Egyházáért a bűnök szennyes ruházatát (Zak 3, 3) vette magára. Most viszont látva az Egyházat hófehér ruhában, és ugyanígy látva a megújulás fürdőjében a most megtisztult és fehérre mosott lelket is, Krisztus így szólítja meg: De szép vagy, kedvesem, igen szép vagy, szemeid, mint a galambok (Én 4, 1); a Szentlélek is galamb képében szállt le az égből. Emlékezz csak vissza, hogy lelkedbe kaptad pecsétként a bölcsesség és értelem, a tanács és erősség, a tudás és jámborság és az Úr félelmének lelkét (Iz 11, 2). Őrizd meg azt, amit megkaptál. Megjelölt téged az Atyaisten, megerősített az Úr Jézus Krisztus, és szívedbe árasztotta foglalóul (2 Kor 1, 22) a Szentlelket, mint azt az Apostol leveléből is hallottad.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése