Evangelii Gaudium – az evangélium öröme!
2014.07.15. kedd
Szent Bonaventura ferences püspök, egyháztanító
Rendalapító Szent Atyánk a teljes szegénység és egyszerűség alapján akarta megélni az evangéliumot. A rendje alapokmánya a Regula ezzel a mondattal kezdődik: „a Kisebb Testvérek szabályzata és élete ez: Tartsák meg a mi Urunk Jézus Krisztus evangéliumát élvén engedelmességben, tulajdon nélkül és tisztaságban”. Amikor III. Ince pápa elé terjesztette kérelmét, tanácsadói azt súgták neki: Kolostor nélkül, vagyon nélkül nem lehet biztonságos szerzetesi életet élni. A Szentatya azonban így válaszolt: „Ha ezzel utasítom el a kérésüket, akkor azt jelentem ki, hogy a XIII. században nem lehet megtartani az evangéliumot.” Ferenc teljes szigorral élte az evangéliumi szegénységet, amelyet 1210-ben a pápa szóban engedélyezett. Ebben az időben született egy fiú Bagnoregioban, Viterbo közelében. Apja után János névre keresztelték. Súlyosan megbetegedett. Az édesanya Francescohoz vitte, hogy imádkozzék felgyógyulásáért. Miután tökéletesen meggyógyult, Bonaventura-nak, jó szerencsének kezdték szólítani. Így utaltak arra, hogy milyen szerencsés beteg volt, amikor Isten Assisinek és az Egyháznak ajándékozta Ferencet. Édesanyja, fogadalmához híven, odaajándékozta kisfiát a Rendnek. Korán kiderült, hogy nagyon értelmes, az újoncév (noviciát) után a rend első hittudományi főiskolájára, Orvieto-ba vitték, de már év múltával a tudományok leghíresebb egyetemére küldték, ahol az első ferences egyetemi tanárnak, Hales-i Sándornak három évig volt a tanítványa. Ártatlan buzgósággal készült a papszentelésére. Csodálatos módon tudta átélni a Megváltó parancsát, amit tanítványainak és rajtuk keresztül a katolikus papságnak adott, az első átváltoztatás után az utolsó vacsorán:„Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre” (Lk 22,19) Bonaventura segít nekem is minden szentmise után elgondolkodnom azon, hogy amikor a Golgotán a három órás sötétség elmúltával Jézus ellenségei elrohantak, kísérői hitüket vesztetten eloldalogtak és Jézus hangosan felkiáltott: „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet” (Lk 23,46), abban a pillanatban Jézus emberi lelkét a mindvégig különleges jelenléttel ott álló Mennyei Atya hogy karolta, Ölelte át. Mindezt Isten gondolta ki, tervezte el egyszülötte együttes akaratával. Végigszenvedte fiával együtt a megváltás áldozatát, érezte borzalmas kínjait. Édesanyának csak a teste jutott szörnyű sebeivel, elnémult kínjaival. Örömmel olvasom Bonaventúra atya életrajzában, hogy jó barátja a szobájában járva megkérdezte: „Hol van a könyvtárad? Ő pedig a feszületre mutatott: ez az én könyvtáram! Örülök sok könyvének, a hit, remény és szeretet gyümölcseire. Örülök, hogy püspökké majd bíborossá nevezték ki, hogy az Egyház bajait orvosolni hivatott két lyoni zsinaton (1245 és 1274) fontos volt a tudása, bölcsessége, hogy a nagy rendi vitákban bölcsen tudott rendet teremteni: a fegyelem könnyítőknek azt mondta: „Az egész Regulát meg kell tartani!” A túlzóknak pedig: „Csak a Regulát kell megtartani” Ez a bölcsesség elkelne az egész világon ma is, még az Egyház életében is. Ő igazi Bonaventura.
2014.07.15. kedd
Szent Bonaventura ferences püspök, egyháztanító
Rendalapító Szent Atyánk a teljes szegénység és egyszerűség alapján akarta megélni az evangéliumot. A rendje alapokmánya a Regula ezzel a mondattal kezdődik: „a Kisebb Testvérek szabályzata és élete ez: Tartsák meg a mi Urunk Jézus Krisztus evangéliumát élvén engedelmességben, tulajdon nélkül és tisztaságban”. Amikor III. Ince pápa elé terjesztette kérelmét, tanácsadói azt súgták neki: Kolostor nélkül, vagyon nélkül nem lehet biztonságos szerzetesi életet élni. A Szentatya azonban így válaszolt: „Ha ezzel utasítom el a kérésüket, akkor azt jelentem ki, hogy a XIII. században nem lehet megtartani az evangéliumot.” Ferenc teljes szigorral élte az evangéliumi szegénységet, amelyet 1210-ben a pápa szóban engedélyezett. Ebben az időben született egy fiú Bagnoregioban, Viterbo közelében. Apja után János névre keresztelték. Súlyosan megbetegedett. Az édesanya Francescohoz vitte, hogy imádkozzék felgyógyulásáért. Miután tökéletesen meggyógyult, Bonaventura-nak, jó szerencsének kezdték szólítani. Így utaltak arra, hogy milyen szerencsés beteg volt, amikor Isten Assisinek és az Egyháznak ajándékozta Ferencet. Édesanyja, fogadalmához híven, odaajándékozta kisfiát a Rendnek. Korán kiderült, hogy nagyon értelmes, az újoncév (noviciát) után a rend első hittudományi főiskolájára, Orvieto-ba vitték, de már év múltával a tudományok leghíresebb egyetemére küldték, ahol az első ferences egyetemi tanárnak, Hales-i Sándornak három évig volt a tanítványa. Ártatlan buzgósággal készült a papszentelésére. Csodálatos módon tudta átélni a Megváltó parancsát, amit tanítványainak és rajtuk keresztül a katolikus papságnak adott, az első átváltoztatás után az utolsó vacsorán:„Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre” (Lk 22,19) Bonaventura segít nekem is minden szentmise után elgondolkodnom azon, hogy amikor a Golgotán a három órás sötétség elmúltával Jézus ellenségei elrohantak, kísérői hitüket vesztetten eloldalogtak és Jézus hangosan felkiáltott: „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet” (Lk 23,46), abban a pillanatban Jézus emberi lelkét a mindvégig különleges jelenléttel ott álló Mennyei Atya hogy karolta, Ölelte át. Mindezt Isten gondolta ki, tervezte el egyszülötte együttes akaratával. Végigszenvedte fiával együtt a megváltás áldozatát, érezte borzalmas kínjait. Édesanyának csak a teste jutott szörnyű sebeivel, elnémult kínjaival. Örömmel olvasom Bonaventúra atya életrajzában, hogy jó barátja a szobájában járva megkérdezte: „Hol van a könyvtárad? Ő pedig a feszületre mutatott: ez az én könyvtáram! Örülök sok könyvének, a hit, remény és szeretet gyümölcseire. Örülök, hogy püspökké majd bíborossá nevezték ki, hogy az Egyház bajait orvosolni hivatott két lyoni zsinaton (1245 és 1274) fontos volt a tudása, bölcsessége, hogy a nagy rendi vitákban bölcsen tudott rendet teremteni: a fegyelem könnyítőknek azt mondta: „Az egész Regulát meg kell tartani!” A túlzóknak pedig: „Csak a Regulát kell megtartani” Ez a bölcsesség elkelne az egész világon ma is, még az Egyház életében is. Ő igazi Bonaventura.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése