2014. július 1., kedd

2014.07.01. kedd



Evangelii Gaudium – az evangélium öröme!

2014.07.01. kedd

A Gondviselő Isten mai nappal kezdődően kis időt szán arra, hogy a most élő népek és nemzetek kül- és belhoni zűrzavaraiban felhívja a figyelmet: egyetlen Ura és parancsolója van a mérhetetlen hatalmas csillagvilágnak, és egy részecskéjének, a földnek. Ez az egyetlen Úr a fölséges Isten. Az anyagvilág törvényein kívül vannak erkölcsi törvények, amelyeket ugyanaz az Isten azért rendelt el, hogy az embereknek az Istenhez és az emberek egymáshoz való viszonyát biztos alapokra helyezze. Mindenki tudja, jogát és kötelességét Istennel és egymással való viszonyában, miért jutalmaz, és miért büntet az Úr. A sátán igyekszik az Isten által hozott és többszörösen kihirdetett törvényeket megzavarni, de az Úr mindannyiszor visszaállítja az örök rendet. Megjutalmazza az engedelmes, fizikai és erkölcsi rend megtartóit, ezek megsértőit helyesbítésre szólítja fel, ellenkező esetben pedig keményen bünteti. Erre figyelmezteti a zsidók északi tíz törzséből alapított Izrael királyságát, mielőtt a hatalmas büntetést, az országnak teljes felszámolását elrendelné. A közvetítő próféta a déli két törzs országából, Júdeából érkezett Izrael végromlása, Kr.e. 722 előtt néhány évtizeddel. „Jár-e együtt két ember, ha nem értenek egyet”? Nem akkor ordít-e az oroszlán, ha nem talál prédát? Leesik-e a madár a földre, hogyha nincsen csapda? Csattan-e a csapda, ha nincs mit fogjon? Megszólal-e a kürt a városban anélkül, hogy a nép meg nem rémülne? Jön-e valami rossz a városra, amit nem az Úr hozna rá? Valóban, az Isten, az Úr, nem tesz semmit a nélkül, hogy szándékát el ne árulná szolgáinak, a prófétáknak. Ki ne félne, ha ordít az oroszlán? Ki ne jövendölne, ha szól az Úr, az Isten?”(Ám 3,1-8) Azért,hogy sem az akkori, sem a modern világban senki félre ne értse Isten üzenetét, az ókor szörnyű példáját idézi Ámosz: „Felforgattalak titeket, miként az Isten felforgatta Szodomát és Gomorrát; olyanok lettetek, mint a tűzből kimentet üszök, és mégsem tértetek vissza hozzám, - mondja az Úr. Ezért bánok így veled, Izrael! Mivel így bánok majd veled, készülj fel, hogy találkozzál a te Isteneddel, Izrael!” (4,11-12) Izrael területét 722-ben elfoglalta Asszíria, népét pedig száműzetésben szétszórta. Jézus nem büntetni jött a földre, hanem megváltani. Nem próféta volt, mint Ámosz, nem rombolást hirdetett, hanem hitet kért az evangéliumban, az örömhírben, hogy magára veszi az összes ember bűnét és büntetését és a keresztfán függve kiömlő vérével mossa tisztára a minket vádoló adóslevelet. (Kol 2,14) Isteni mindentudásával részben emberi ételmével tökéletesen ismerte a jövőt is. Amikor a hajón mélyen elaludt, arra figyelmeztette tanítványait és a jövő híveit is: a sátán próbálja tönkretenni megváltott híveit is: „Bárkába szállt, s tanítványai követték. Egyszerre csak nagy vihar támadt a tavon, úgyhogy a hullámok elborították a bárkát. Ő azonban aludt. Odamentek hozzá, fölkeltették és kérték: Uram, ments meg minket, elveszünk! Jézus ezt mondta nekik: Mit féltek, kishitűek? Aztán fölkelt, parancsolt a szélvésznek és a víznek, s nagy nyugalom támadt. Az emberek csodálkozva kérdezgették: Ki lehet ez, hogy még a szélvész és a víz is engedelmeskednek neki?”(Mt 8,23-27)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése