Húsvét ötödik hete péntek
„Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket”
A felebaráti szeretet eredeti megfogalmazása a legrégibb megfogalmazás szerint így hangzik: „Ne állj bosszút, s ne emlékezzél meg polgártársaid igazságtalanságáról: szeresd felebarátodat, mint te magadat én vagyok az Úr!” (Lev 19,18) Ez a megfogalmazás összegezése jó néhány konkrét eseménynek, amivel árthatnánk embertársainknak. Hallgassuk csak, mi mindent nem szabad megtennünk azok kárára, akik minket megkárosítottak, netán megbántottak, esetleg tönkretettek: „Ne keres ürügyet felebarátod ellen, és erőszakkal se nyomd el őt! Napszámosod bére ne maradjon reggelig tenálad! Ne átkozz süketet, és ne tégy gáncsot vak elé: féld az Urat, a te Istenedet – mert én vagyok az Úr! Ne kövess el jogtalanságot és ítélj igazságtalanul! Ne nézd a szegény személyét, s ne légy tekintettel a hatalmas arcára: igazság szerint ítélj felebarátodnak. Ne légy rágalmazó, se besúgó a nép között. Ne törj felebarátod vérére én vagyok az Úr! Ne gyűlöld testvéredet szívedben, hanem fedd meg nyíltan, hogy ne legyen bűnöd miatta. Ne állj bosszút, s ne emlékezzél meg polgártársaid igazságtalanságáról: szeresd felebarátodat, mint te magadat én vagyok az Úr!” (Lev 19,13-18) Sértettségünk okán bőven lenne okunk büntetni az ellenünk vétetteket, de az Úr nem adja a kezünkbe a bűnöst, Ő gondoskodik arányos büntetésről, ha nem javul meg a sértő fél. Jézus ezt a jót akaró magatartást is kevésnek találja: Önmagadnál jobban szeresd megbántódat, úgy, ahogyan Jézus szeret minket.Jézus tehát az utolsó vacsorán magasra emeli a testvéri szeretet mércéjét: „Az az én parancsom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket. Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint ha valaki életét adja barátaiért. Ti a barátaim vagytok, ha megteszitek, amit parancsolok nektek. Már nem mondalak benneteket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Barátaimnak mondalak titeket, mert mindent, amit hallottam Atyámtól, tudtul adtam nektek”(Jn 15,12-15) Jézus nem az isteni mindentudást emlegeti, hanem nem zárta ki őket abból a tudásanyagból, ami a messiási küldetéséhez hozzátartozott. Jézus szeretete nagy jelének mondja az apostoli kiválasztást:„Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket. Arra rendeltelek benneteket, hogy elmenjetek, gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon, s hogy bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Azt parancsolom nektek, szeressétek egymást!” (16-17) Még egy nagy ajándékot kapnak: Jót tehetnek egymással. Helyes az Úr rendelkezése: emelhetik az önzetlen jóságot, mások javának szolgálatában gyarapodhatnak. Mert a szeretet,csak ez.
„Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket”
A felebaráti szeretet eredeti megfogalmazása a legrégibb megfogalmazás szerint így hangzik: „Ne állj bosszút, s ne emlékezzél meg polgártársaid igazságtalanságáról: szeresd felebarátodat, mint te magadat én vagyok az Úr!” (Lev 19,18) Ez a megfogalmazás összegezése jó néhány konkrét eseménynek, amivel árthatnánk embertársainknak. Hallgassuk csak, mi mindent nem szabad megtennünk azok kárára, akik minket megkárosítottak, netán megbántottak, esetleg tönkretettek: „Ne keres ürügyet felebarátod ellen, és erőszakkal se nyomd el őt! Napszámosod bére ne maradjon reggelig tenálad! Ne átkozz süketet, és ne tégy gáncsot vak elé: féld az Urat, a te Istenedet – mert én vagyok az Úr! Ne kövess el jogtalanságot és ítélj igazságtalanul! Ne nézd a szegény személyét, s ne légy tekintettel a hatalmas arcára: igazság szerint ítélj felebarátodnak. Ne légy rágalmazó, se besúgó a nép között. Ne törj felebarátod vérére én vagyok az Úr! Ne gyűlöld testvéredet szívedben, hanem fedd meg nyíltan, hogy ne legyen bűnöd miatta. Ne állj bosszút, s ne emlékezzél meg polgártársaid igazságtalanságáról: szeresd felebarátodat, mint te magadat én vagyok az Úr!” (Lev 19,13-18) Sértettségünk okán bőven lenne okunk büntetni az ellenünk vétetteket, de az Úr nem adja a kezünkbe a bűnöst, Ő gondoskodik arányos büntetésről, ha nem javul meg a sértő fél. Jézus ezt a jót akaró magatartást is kevésnek találja: Önmagadnál jobban szeresd megbántódat, úgy, ahogyan Jézus szeret minket.Jézus tehát az utolsó vacsorán magasra emeli a testvéri szeretet mércéjét: „Az az én parancsom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket. Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint ha valaki életét adja barátaiért. Ti a barátaim vagytok, ha megteszitek, amit parancsolok nektek. Már nem mondalak benneteket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Barátaimnak mondalak titeket, mert mindent, amit hallottam Atyámtól, tudtul adtam nektek”(Jn 15,12-15) Jézus nem az isteni mindentudást emlegeti, hanem nem zárta ki őket abból a tudásanyagból, ami a messiási küldetéséhez hozzátartozott. Jézus szeretete nagy jelének mondja az apostoli kiválasztást:„Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket. Arra rendeltelek benneteket, hogy elmenjetek, gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon, s hogy bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Azt parancsolom nektek, szeressétek egymást!” (16-17) Még egy nagy ajándékot kapnak: Jót tehetnek egymással. Helyes az Úr rendelkezése: emelhetik az önzetlen jóságot, mások javának szolgálatában gyarapodhatnak. Mert a szeretet,csak ez.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése