Schönberger Jenő püspök húsvéti üzenete
A húsvét az engedelmesség jutalma; ígéret mindazoknak, akik Krisztus példáját követik – olvasható a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye főpásztorának az „ünnepek ünnepére”, húsvétra írt üzenetében.
Krisztusban
szeretett Testvérek!
Külön ajándék
számunkra, hogy idén Kelet és Nyugat együtt ünnepli Jézus Krisztus
feltámadásának ünnepét, a húsvétot, ami nem egyszerűen egy ünnep a többi
között, hanem az „ünnepek ünnepe”. Húsvét ünnepe kettős üzenettel bír
számunkra: egyrészt az Atya válasza Jézus életére és engedelmességére, másrészt
csodálatos ígéret mindazoknak, akik Krisztus példáját követik.
Húsvét
mindenek előtt az engedelmesség jutalma.
Hogyan
látjuk az engedelmességet Jézus életében? Amikor a világba lép, ezt mondja:
nézd, Atyám, jövök, hogy teljesítsem akaratodat…, és az Ige testté lett, és
szegényen élt köztünk. Istállóban születik, kiszolgáltatja magát a
történelemnek és az emberek gonoszságának. Mindez azért történik, mert így akar
tanítani és fölkészíteni minket életünk nagy feladatára: Istenre szorultságunk
elfogadására. Cselekvésének törvényéül a szelídséget választja ,és nem az
erőszakot, mert tudja, hogy Isten az Ő bölcsességét nem erőszakkal, hanem
szeretettel akarja diadalra vinni, és ezt a győzelmet csak a kereszt
vereségében érheti el. Meghajlik az Atya akarata előtt. Kérhette volna
halálának elengedését, de nem kérte. Kérhette volna, hogy a Föld édenkertté
váljék, ahol többé senki sem éhezik, de nem tette. Ő, a szeretett Fiú,
megszüntethette volna a szenvedést, és nem kellett volna alávetnie magát a
gyötrelemnek, de nem kérte. Az Isten által teremtett való világot, amelyet az
ember engedetlensége a bűn által megrontott, olyan valóságnak fogadta el,
amilyen volt. Lehajtotta fejét, és elfogadta a kicsúfolást, megostorozást, keresztre
feszítést. Így olvassuk a Filippi levélben: „Megalázta magát, és
engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért Isten
fölmagasztalta és olyan nevet adott neki, amely fölötte van minden névnek”
(Fil 2,8-9). Vagyis föltámasztotta őt a halálból. Húsvét az Atyaisten válasza
Krisztus önátadására.
A
húsvét ígéret mindazoknak, akik Krisztus példáját követik.
A
föltámadott Krisztusban az ember támad föl. Üdvösségünk titka abban a
befogadásra kész magatartásban rejlik, amelyet Krisztus átélt, és amelyet
mindannyian újra átélünk a Krisztus által hirdetett keresztség szentségében.
Elmerülünk a halál vizében, és föltámadunk Krisztussal egy új életre! Ekkor
valóban boldogsággá válik mindaz, amit Jézus boldognak mondott, bár mi nem
értettük. E szavak: „boldogok a szegények”, „boldogok, akik sírnak”,
„boldogok, akik éheznek”, „boldogok, akiket üldöznek”, káromkodásként
hangzanának a szegények, éhezők, sírók, üldözöttek fülében, ha nem fejeznék ki
Krisztus győzelmét az emberi valóság hiányosságai fölött. Jézus szavai minden
szempontból esztelenségnek tűnnének, ha kimondásukkor nem lett volna tudatában
az ember biztos fölszabadításának, aminek föltámadása a garanciája. De hogy
szabadok legyünk, ahhoz előbb nekünk is meg kell halnunk saját magunk számára,
és el kell kezdenünk Istennek élni. Ez az igazi húsvét, amikor „frigyre lép
isteni és emberi, földi és mennyei” (Exultet). Akkor leszünk igazán
boldogok, ha Krisztushoz hasonlóan bele tudunk simulni Isten akaratába
alázatban, engedelmességben, őszinte önátadásban. Mert ugyan szép ez a világ,
de Isten egy csodálatosabb és sokkal szebb országot készít az őt szeretőknek a
feltámadás csodájában.
Krisztus
sírja üres, Krisztus feltámadt, megdicsőülten él, és Atyja országába hazavár.
Az idei húsvéton adjuk át egészen magunkat Neki.
Ezekkel
a gondolatokkal kívánok minden jóakaratú testvéremnek örömteli, kegyelmekben
gazdag húsvéti ünnepeket.
2014
húsvétján
+Jenő püspök
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése