Nagypéntek Lamentació
„Jeruzsálem, Jeruzsálem, térj meg a te Uradhoz, Istenedhez!”
Hetven év óta hallgatom megrendülten a szent három nap zsolozsmájában Jeremiás siralmait. Bárki volt dallamának szerzője, csodálatosan érezte, hogyan kell szárnyakat adni a Jeruzsálem pusztulásán érzett megrázó panasznak. A zsidó liturgiában gyászünnepeken énekelték ezeket a sirató énekeket. A katolikus Egyház Jézus ajkára szánja. Nagyon kézenfekvő a kapcsolat, hiszen amikor Jézus ünnepélyes menetben közeledett Jeruzsálem felé az ujjongó tömegtől körülvéve, és az Olajfák hegyének gerincén átlépve meglátta a várost „megsiratta, és így szólt: „Bár csak te is felismernéd legalább ezen a napon, ami békességedre szolgál. Most azonban el van rejtve szemed elől. Mert jönnek napok, amikor ellenségeid körülvesznek, sáncokkal bekerítenek és szorongatnak mindenfelől. Földre tipornak téged és gyermekeidet, nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel látogatásod idejét.”(Lk 19,41-44) Jeremiás is hasonlókat jövendölt, mindhiába. Neki meg kellett látnia a romokat is. Jézus is tudta mi fog következni. Mielőtt Pilátushoz vitték, nagypéntek hajnalán, a nagy szenvedés pillanatnyi szünetében újra átélte ezt az élményt. Innen az Egyház fohásza: „Jeruzsálem, Jeruzsálem! 2014. nagypéntek reggel: mi is énekeljük a sirató éneket, mert Jézus szavaira újra süket lett az emberiség egy része, mint Jeruzsálem többször is, és remegő szívvel gondoljunk arra, ha a keményszívűség, hitetlenség és gonoszság miatt nem tér Istenhez a modern világ, a büntetés mit hoz majd nekünk?
„Jeruzsálem, Jeruzsálem, térj meg a te Uradhoz, Istenedhez!”
Hetven év óta hallgatom megrendülten a szent három nap zsolozsmájában Jeremiás siralmait. Bárki volt dallamának szerzője, csodálatosan érezte, hogyan kell szárnyakat adni a Jeruzsálem pusztulásán érzett megrázó panasznak. A zsidó liturgiában gyászünnepeken énekelték ezeket a sirató énekeket. A katolikus Egyház Jézus ajkára szánja. Nagyon kézenfekvő a kapcsolat, hiszen amikor Jézus ünnepélyes menetben közeledett Jeruzsálem felé az ujjongó tömegtől körülvéve, és az Olajfák hegyének gerincén átlépve meglátta a várost „megsiratta, és így szólt: „Bár csak te is felismernéd legalább ezen a napon, ami békességedre szolgál. Most azonban el van rejtve szemed elől. Mert jönnek napok, amikor ellenségeid körülvesznek, sáncokkal bekerítenek és szorongatnak mindenfelől. Földre tipornak téged és gyermekeidet, nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel látogatásod idejét.”(Lk 19,41-44) Jeremiás is hasonlókat jövendölt, mindhiába. Neki meg kellett látnia a romokat is. Jézus is tudta mi fog következni. Mielőtt Pilátushoz vitték, nagypéntek hajnalán, a nagy szenvedés pillanatnyi szünetében újra átélte ezt az élményt. Innen az Egyház fohásza: „Jeruzsálem, Jeruzsálem! 2014. nagypéntek reggel: mi is énekeljük a sirató éneket, mert Jézus szavaira újra süket lett az emberiség egy része, mint Jeruzsálem többször is, és remegő szívvel gondoljunk arra, ha a keményszívűség, hitetlenség és gonoszság miatt nem tér Istenhez a modern világ, a büntetés mit hoz majd nekünk?
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése