Evangelii Gaudium – az evangélium öröme!
2014.04.23. szerda
„Péter és János a kilenc órai imádság idején fölment a templomba. Éppen akkor vittek oda egy bénán született embert, akit mindennap letettek a templom úgynevezett Ékes-kapujánál, hogy a templomba menőktől alamizsnát kérjen. Amikor meglátta Pétert és Jánost, amint épp be akartak menni a templomba, alamizsnáért könyörgött. Péter Jánossal együtt rátekintett, és így szólt hozzá: Nézz ránk! Erre rájuk emelte tekintetét abban a reményben, hogy kap tőlük valamit. Aranyom, ezüstöm nincs, de amim van, neked adom: A Názáreti Jézus nevében (állj fel és) járj. Jobb kezénél fogva fölsegítette, mire annak rögtön erő szállt a lábába és a bokájába. Egy ugrással talpon volt, és tudott járni. Velük együtt bement a templomba, járkált, ugrándozott és dicsőítette az Istent. Az egész nép látta, hogy jár, és dicsőíti az Istent. Amikor ráismertek, hogy ő szokott ülni a templom Ékes-kapujánál alamizsnát koldulva, nem tudták, hová legyenek azon való csodálkozásukban, ami vele történt” (ApCsel 3,1-10)
Az Úr templomában a keresztények a zsidó hívek nagy udvaraiba már nem mentek. Istennek szentelt épület volt ez a második zsidó templom is, és a zsidók az egy Istenben hittek. A keresztények Jézustól már ismerték az addig elrejtett titkot, hogy az egy Istenben nem egy, hanem három Személy van: az Atya és a Fiú és a Szentlélek. Jézus Második Isteni Személy, aki öröktől fogva születik az Atyától. Az ősszülők bűnbeesése után Isten megígérte, hogy elküldi majd Őt emberi alakban. Testvérünkké teszi, hogy a nevünkben ki tudja engesztelni az isteni Fölséget, hiszen emberként hozzánk tartozik, szenvedésének értéke isteni természetű a Személye miatt. A Salamon tornáca pedig azért vonzotta őket, mert Salamon király építette a régebbi templomot, aki Dávid királynak a fia volt. A Messiás ősapjától örökölte ezt a címet és viselte évezreden át: „Dávid Fia”. Ebben a templomrészben otthon érezték magukat a keresztények. Ott örült velük a meggyógyult férfi is. Tudjuk a Bibliából, hogy a salamoni gazdag és gyönyörű templomot Nebukadnezár babiloni király parancsára az 587-586-os várostrom végén katonái földig rombolták. Ez volt az a nagy büntetés, amelyről már a honfoglalás előtt Mózes is beszélt népének: „Nézd, ma szemed elé tártam az életet és az üdvösséget, a halált és a kárhozatot. Ha engedelmeskedsz az Úr, a te Istened parancsainak, amelyeket ma adok neked, s szereted az Urat, a te Istenedet, az ő útjain jársz, megtartod parancsait, törvényeit és rendelkezéseit, életben maradsz, és megsokasodsz, s az Úr, a te Istened megáld azon a földön, ahova indulsz, hogy birtokodba vedd. Ha azonban elfordul szíved s nem engedelmeskedsz, elcsábulsz más isteneket imádni s nekik szolgálni, akkor ma tudtotokra adom: Menthetetlenül elpusztultok, s azon a földön, amelyre a Jordánon átkelve elérkezel, hogy birtokba v vedd, nem fogtok sokáig élni. Ma tanúul hívom ellenetek az eget és a földet, életet és halált, áldást és átkot tártam a szemetek elé. Így hát válaszd az életet, hogy te is, utódaid is életben maradjatok, szeresd a te Uradat, Istenedet, hallgass a szavára és ragaszkodj hozzá” (MTörv 30,15-20a) Hat évszázad múlva nem nézte el tovább az Úr a hűtlenséget. A fogságból visszatérhettek földjükre. Szegényen, szerényebb templomra futotta, de felépítették! Aggeus próféta Isten nevében így vigasztalta őket: Ki van közületek még életben, aki látta ezt a házat hajdani dicsőségében? És milyennek látjátok most? Úgy-e, olyan a szemetek előtt, mintha nem is volna. Bátorság! Még egy kis idő, és megrendítem az eget és a földet, a tengert és a szárazföldet. Ennek az új templomnak a dicsősége felülmúlja a régiét, mondja a Seregek Ura. Mert ezen a helyen adom a békét” (Agg 2,3-4a. 6. 9) Mikeás próféta szerint Jézus nem békét hoz: „Ő maga lesz a béke” (Mik 5,4a) „Egyszerű pásztor térdeden állj, mert ez az égi s földi Király” (Gárdonyi Géza) Igen, a mienk is!
2014.04.23. szerda
„Péter és János a kilenc órai imádság idején fölment a templomba. Éppen akkor vittek oda egy bénán született embert, akit mindennap letettek a templom úgynevezett Ékes-kapujánál, hogy a templomba menőktől alamizsnát kérjen. Amikor meglátta Pétert és Jánost, amint épp be akartak menni a templomba, alamizsnáért könyörgött. Péter Jánossal együtt rátekintett, és így szólt hozzá: Nézz ránk! Erre rájuk emelte tekintetét abban a reményben, hogy kap tőlük valamit. Aranyom, ezüstöm nincs, de amim van, neked adom: A Názáreti Jézus nevében (állj fel és) járj. Jobb kezénél fogva fölsegítette, mire annak rögtön erő szállt a lábába és a bokájába. Egy ugrással talpon volt, és tudott járni. Velük együtt bement a templomba, járkált, ugrándozott és dicsőítette az Istent. Az egész nép látta, hogy jár, és dicsőíti az Istent. Amikor ráismertek, hogy ő szokott ülni a templom Ékes-kapujánál alamizsnát koldulva, nem tudták, hová legyenek azon való csodálkozásukban, ami vele történt” (ApCsel 3,1-10)
Az Úr templomában a keresztények a zsidó hívek nagy udvaraiba már nem mentek. Istennek szentelt épület volt ez a második zsidó templom is, és a zsidók az egy Istenben hittek. A keresztények Jézustól már ismerték az addig elrejtett titkot, hogy az egy Istenben nem egy, hanem három Személy van: az Atya és a Fiú és a Szentlélek. Jézus Második Isteni Személy, aki öröktől fogva születik az Atyától. Az ősszülők bűnbeesése után Isten megígérte, hogy elküldi majd Őt emberi alakban. Testvérünkké teszi, hogy a nevünkben ki tudja engesztelni az isteni Fölséget, hiszen emberként hozzánk tartozik, szenvedésének értéke isteni természetű a Személye miatt. A Salamon tornáca pedig azért vonzotta őket, mert Salamon király építette a régebbi templomot, aki Dávid királynak a fia volt. A Messiás ősapjától örökölte ezt a címet és viselte évezreden át: „Dávid Fia”. Ebben a templomrészben otthon érezték magukat a keresztények. Ott örült velük a meggyógyult férfi is. Tudjuk a Bibliából, hogy a salamoni gazdag és gyönyörű templomot Nebukadnezár babiloni király parancsára az 587-586-os várostrom végén katonái földig rombolták. Ez volt az a nagy büntetés, amelyről már a honfoglalás előtt Mózes is beszélt népének: „Nézd, ma szemed elé tártam az életet és az üdvösséget, a halált és a kárhozatot. Ha engedelmeskedsz az Úr, a te Istened parancsainak, amelyeket ma adok neked, s szereted az Urat, a te Istenedet, az ő útjain jársz, megtartod parancsait, törvényeit és rendelkezéseit, életben maradsz, és megsokasodsz, s az Úr, a te Istened megáld azon a földön, ahova indulsz, hogy birtokodba vedd. Ha azonban elfordul szíved s nem engedelmeskedsz, elcsábulsz más isteneket imádni s nekik szolgálni, akkor ma tudtotokra adom: Menthetetlenül elpusztultok, s azon a földön, amelyre a Jordánon átkelve elérkezel, hogy birtokba v vedd, nem fogtok sokáig élni. Ma tanúul hívom ellenetek az eget és a földet, életet és halált, áldást és átkot tártam a szemetek elé. Így hát válaszd az életet, hogy te is, utódaid is életben maradjatok, szeresd a te Uradat, Istenedet, hallgass a szavára és ragaszkodj hozzá” (MTörv 30,15-20a) Hat évszázad múlva nem nézte el tovább az Úr a hűtlenséget. A fogságból visszatérhettek földjükre. Szegényen, szerényebb templomra futotta, de felépítették! Aggeus próféta Isten nevében így vigasztalta őket: Ki van közületek még életben, aki látta ezt a házat hajdani dicsőségében? És milyennek látjátok most? Úgy-e, olyan a szemetek előtt, mintha nem is volna. Bátorság! Még egy kis idő, és megrendítem az eget és a földet, a tengert és a szárazföldet. Ennek az új templomnak a dicsősége felülmúlja a régiét, mondja a Seregek Ura. Mert ezen a helyen adom a békét” (Agg 2,3-4a. 6. 9) Mikeás próféta szerint Jézus nem békét hoz: „Ő maga lesz a béke” (Mik 5,4a) „Egyszerű pásztor térdeden állj, mert ez az égi s földi Király” (Gárdonyi Géza) Igen, a mienk is!
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése