2014. április 5., szombat

2014.04.05. szombat



Evangelii Gaudium – az evangélium öröme!

2014.04.05. szombat

Mintha folytatása lenne a mára előírt szentírási szöveg a tegnap idézett és magyarázott Bölcsesség könyvének. Csak most Jeremiás próféta történetéből idézünk néhány sort: „Az Úr szólt nekem róla, és én felfigyeltem rá. Igen, Uram, feltártad előttem szándékukat. Bizony még a testvéreid és a saját rokonaid is álnokok; a hátad mögött ők is teli torokkal ellened ágálnak. Még akkor se bízzál bennük, ha barátságos szavakkal fordulnak hozzád. Én meg olyan voltam, mint a szelíd bárány, amelyet vágóhídra hurcolnak; nem tudtam, hogy terveket koholnak ellenem, mondván: Pusztítsuk el a fát, ereje teljében vágjuk ki az élők földjéről, úgyhogy még a nevét se emlegessék többé. De te, Seregek Ura, igazságos ítélettel ítélsz; te a vesék és a szívek vizsgálója vagy. Engedd látnom, miként állsz rajtuk bosszút, mert terád bíztam ügyemet” (Jer, 11,18-20)

Jeremiás szeretett hazamenni szülőföldjére, a vidéki Anatotba. Nagyon fiatalon, még harminc éves korát el sem érve indult el Jeruzsálembe. Az Úr prófétának szánta, ott közölte vele tervét:„így szólt hozzám
az Úr: Mielőtt megalkottalak anyád méhében, már ismertelek, mielőtt megszülettél volna, fölszenteltelek, és prófétául rendeltelek a nemzetek javára. Erre azt mondtam: Jaj, Uram Isten! Nem tudok én beszélni, hiszen még ifjú vagyok. De az Úr így válaszolt:Ne mondd azt, hogy ifjú vagyok, hanem menj el azokhoz, akikhez küldelek, és mondd el nekik mind, amit parancsolok. Ne félj tőlük, mert veled vagyok és megoltalmazlak, az Úr mondja ezt neked. Akkor az Úr kinyújtotta kezét, megérintette ajkamat, és így szólt hozzám: Nézd, ajkadra adom szavaimat, ma nemzetek és országok, fölé állítalak,
hogy gyomlálj és rombolj, pusztíts és szétszórj, építs és ültess”
(Jer, 1,4-10) Istentől kapta ezt a felséges megtiszteltetést,amit
a babiloni hadsereg várfoglalásáig teljesített. Utolsó prófétai küldetése az volt, hogy a romok mellett maradt zsidók kérését tolmácsolja Istennek, majd hét múltával adja át a választ: Maradjatok itthon, és élni fogtok. A maradék vezére népével együtt úgy döntött, hogy Egyiptomba mennek. Magukkal hurcolták Jeremiást is, talán Isten elleni túsznak. Az egyiptomiaknak nem volt sem erejük, sem merszük biztonságot garantálni a zsidó menekülteknek. Egy ideig az idegen földön vándoroltak, s végül Jeremiást saját népe ölte meg, mint Urunk Jézus többi hűséges előhírnökét.(Mt 23,29-38) Most kezdődött több múlt századi paptestvérünk boldoggá avatási pere, akiket az istentelen hatalmak hitük és hivatásuk miatt öltek meg. Jézus nem engedte Péternek, hogy főapostola karddal védje: „Tedd vissza hüvelyébe kardodat! Aki kardot ragad, az kard által vész el”.
(Mt 26,52) Manapság világszerte sokan ragadnak valamiféle fegyvert. Jézus, az élet Ura, senkit nem hatalmaz fel önbíráskodásra. Amikor Garabandalban a Szűzanya bejelentette a nagy isteni büntetést, azért könyörgött a bűnös világnak, hogy senki ehhez az eszközhöz ne nyúljon! Van nekünk hathatós égi fegyverzetünk: szentségeink és imádságaink, főleg a rózsafüzér. A csöppnyi hegytetői falucskát azért választotta a Szűzanya, mert ott a világon talán egyedül, évszázadokon keresztül minden nap faluközösségben elimádkozzák a rózsafűzért. A mi hazánkat is az imádkozó és mélyen hívő magyarok fogják megmenteni, nem a csúnyaszájú, gyűlölködő önjelöltek.
„Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk, Nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk: Magyarországról, édes hazánkról Ne feledkezzél el Szegény magyarokról!” (Ho 284,1)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése