2014. március 17., hétfő

Zsolozsma 72.



Aranyszájú Szent János püspök katekéziseiből

Mózes és Krisztus

A zsidók csodákat láttak; te is fogsz látni, éspedig nagyobbakat, feltűnőbbeket, mint a zsidók akkor, amikor kivonultak Egyiptomból.
Te ugyan nem láttad, miként merült el a fáraó a seregével együtt,
de azt láttad, hogy az ördögöt és csatlósait elmosta a vizek árja.
A zsidók átkeltek a tengeren, te átjutottál a halálon. Ők az egyiptomiak kezéből szabadultak ki, te a sátán karmaiból. Ők barbár rabszolgaságot hagytak ott, te még keservesebbet, a bűn rabszolgaságát.Akarod még más oldalról is látni, hogy neked mennyivel nagyobb ajándékokkal kedveskedett az Isten? A zsidók egykor nem mertek Mózes ragyogó arcába tekinteni, pedig csak szolgatársuk és az ő fajtájukból való volt; te viszont láttad Krisztus arcát az ő dicsőségében. Pál is így kiált fel: Mi födetlen arccal tükrözzük vissza az Úr dicsőségét (2 Kor 3, 18).A zsidókkal is együtt vonult akkor Krisztus; most mivelünk is együtt halad, de sokkal igazabb értelemben. Mert akkor a Mózesnek adott kegyelem által kísérte őket az Úr, most viszont nemcsak a mózesi kegyelem által, hanem a ti engedelmességetek miatt is kísér titeket. Azokra Egyiptom után a pusztaság várt, terád, ha innen távozol, a mennyország vár. Az ő vezérük és fejedelmük Mózes volt, ez a kiváló férfiú, nekünk azonban más Mózesünk van: maga az Isten a mi vezérünk és fejedelmünk, Mi is volt Mózes jellemző tulajdonsága? A Szentírás azt mondja róla: Mózes szelídebb férfiú volt minden embernél, aki valaha a földön lakott (vö. Szám 12, 3). Ezt a jelzőt egész biztosan alkalmazhatjuk a mi „Mózesünkre” is, hiszen őbenne a vele egylényegű és végtelenül szelíd Lélek lakozik. Annak idején Mózes az ég felé emelte a kezét, és a mannát, az angyalok kenyerét esdette le onnét; a mi „Mózesünk” pedig az ég felé emeli kezét, és az örök élet eledelét adja nekünk. Mózes megütötte a sziklát, és vizet fakasztott; Krisztus érinti az oltárt, mintegy megüti ezt a lelki értelemben vett sziklát, és a Szentlélek forrásait fakasztja belőle. Ezért mintha forrás helyezkednék el az oltár közepén, hogy a nyáj mindenünnen e forráshoz fusson, és üdvösséget adó italától új életre keljen. Ilyen tehát ez a forrás, ilyen bősége van itt az életnek; az oltár asztala bővelkedik számunkra számtalan jókkal, és minket lelki adományokkal gazdagít. Közeledjünk tehát őszinte szívvel és tiszta lélekkel, hogy kegyelmet találjunk és irgalmat nyerjünk alkalmas időben. Urunknak és Üdvözítőnknek, Jézus Krisztusnak, az egyszülött Fiúnak kegyelme és irgalma minden. Őáltala és ővele legyen az Atyának és az éltető Léleknek dicsőség, tisztelet, hatalom, most és mindenkor és mindörökkön-örökké. Ámen.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése