2014. március 20., csütörtök

Nagyböjt 2 hete csütörtök



Istenünk, aki szereted és visszaadod a lélek ártatlanságát, kérünk, térítsd meg szolgáid szívét, hogy Szentlelked tüzétől lángra gyúlva a hitben állhatatosak és a jóban serények legyünk a te színed előtt. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben Isten mindörökkön örökké. Ámen.

Nagyböjt 2 hete csütörtök

Jer, 17, 5-10; Lk 16, 19-31

„ A törvény és a próféták Jánosig tartottak; azóta Isten országát hirdetik”

Isten kettős alapra építette a maga országát: az igazságra és a szeretetre. Amikor erre gondolunk, nem az anyagvilág és a hozzá tartozó teremtmények: az élettelen anyag, a növények és az állatok élővilágát soroljuk ide, hanem kizárólag a testben és lélekben élő embereket, akik értelmükkel felismerik Isten igazságait, és akaratukkal vállalják, hogy megteszik, amit az Úr a szeretet parancsában hirdetett meg: önzetlenül szolgálják a melléjük rendelt emberek boldogságát. Tisztán kell látnunk tehát: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet”.(Ter 1, 1) Az első tény, hogy Isten a semmi után létet adott az anyagvilágnak. Ezt a mérhetetlen nagy csillagvilágot rendezte törvényeivel: a vonzás-taszítás, mozgás, ezek irányítását követi évmilliók óta hűségesen, pontosan. A csillagvilág egy kis naprendszerén a naptól 150 millió km-re keringő bolygón Isten életet teremtett: növényeket majd állatokat. Ezek mind a beléjük oltott élettörvények szerint élnek és pusztulnak el. A hitünk nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy van-e élet a világmindenség más részein is. Amikor minden elkészült, amit a világban ámulva látunk, Isten megteremtette az embert. Az ember a földön élő lények közül kiválik. Nemcsak anyagból épült teste van, hanem szellemi lelke is. Testére a holt anyag és az élő anyagi lét egyaránt vonatkoznak. Mivel azonban lelke is van, a lélek, pedig szellemi létű, teljesen egynemű, egyszerű, vagyis nem részekből álló állag. Az emberi testet az anyag törvényei (fizikai, vegyi, biológiai törvények) irányítják, de mivel beletartozik a testből és lélekből álló ember természetébe, a lélek erkölcsi törvényei rá is vonatkoznak. Az emberi lélek természete szerint örök életre van hivatva. Az ember testét nemes kiváltság szerint Isten ugyancsak az örök életre rendelte. Hogy erre felkészüljön, erre alkalmas eszköz a kegyelem, amely a lelken keresztül segíti a testet is követni Isten parancsait. Ezek a parancsok érvényesültek a bűnbeesett világban az Ószövetség idején az egész emberre. Teljesen új viszonyt jelentett az emberiség életében az Újszövetség, amelyet Jézus hozott nekünk. Szent Márk így jegyezte fel Jézus nyilvános működésének kezdetét: „Betelt az idő, és elközelgett az Isten országa. Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban”. (Mk 1,15)Ezt állapítja meg Szent Lukács nyilvános működése derekán is, hogy az Isten országa minőségileg más, mint a törvények és próféták szolgálati világa: „A törvény és a próféták Jánosig tartottak; azóta Isten országát hirdetik, és mindenki erőszakkal igyekszik oda” (Lk 16,16) Így ír róla Szent Máté is: „A mennyek országa Keresztelő János napjaiig erőszakot szenved, és az erőszakosok ragadják el azt”. (Mt 11, 12) Itt az erőszakot természetesen nem pejoratív értelemben kell vennünk, hanem azt kell hangsúlyoznunk, hogy a test törvényein felül kell emelkednünk, és minden önzésünket háttérbe kell szorítanunk, mert az Isten országában teljesen önzetlenül kell tennünk a jót környezetünkkel, és csak odaát tapasztaljuk meg ennek hasznát az örökké tartó boldogság túláradó mértékében.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése