Aki hisz, elnyeri a csodát
Gamalában Jézus megáll
az erődítményen dolgozó kényszermunkások mellett, és igyekszik irgalmasságra
indítani egy kegyetlen felügyelőt, aki ütlegeli a munkásokat:
– Nem szabad ezt tenned! Ő veled
egyenrangú ember.
– Ki vagy te, hogy beleavatkozol,
és megvédesz egy rabszolgát?
– Én vagyok az Irgalmasság. Emberi
nevem semmit sem mondana neked. De sajátosságom emlékeztet téged arra, hogy
irgalmas légy. Azt mondtad: „Aki felhasználja az ellenséget arra, hogy az
ellenség ellen építkezzék, az az ellenséget szolgálja.” Szomorú igazságot
mondtál. De én egy fényeset mondok neked: „Aki nem irgalmas, az nem fog
irgalomra találni.”
– Szónok vagy?
– Mondtam neked, az Irgalmasság
vagyok.
Egyesek a gamalabeliek közül, vagy
az oda tartók közül, azt mondják:
– Ő a galileai Rabbi. Az, aki
parancsol a betegségeknek, szeleknek, víznek, ördögöknek, kenyérré változtatja
a köveket, és akinek semmi sem áll ellen. Fussunk, mondjuk meg a városban! Hogy
idejöjjenek a betegek! Hogy beszéljen hozzájuk! Mi is Izraelből valók vagyunk!
– és egy részük elfut, a többiek pedig körülveszik a Mestert.
Az előző felügyelő megkérdezi:
– Igaz, amit ezek felőled
mondanak?
– Igaz.
– Művelj egy csodát, és hinni
fogok!
– Nem kérnek csodákat azért, hogy
higgyenek. Hitet kérnek azért, hogy higgyenek, és így elnyerik a csodát. Hit és
irgalmasság a felebarát iránt.
– Én pogány vagyok...
– Ez nem elégséges ok. Izraelben
élsz, amely fizet téged...
– Mert dolgozom.
– Nem. Mert dolgoztatsz
másokat.
– Értek hozzá, hogy
dolgoztassak.
– Igen, könyörtelenül.
De sose gondoltál arra, hogy ha ahelyett, hogy római vagy, Izraelből való
lennél, ezek egyikének helyét foglalnád el?
– Eh!... Biztos... De
nem vagyok az, mert megóvtak attól az istenek.
– A te semmitérő
bálványaid nem tudnának megvédeni téged, ha az igaz Isten le akarna sújtani
rád. Még nem haltál meg. Légy azért irgalmas, hogy te is irgalomban részesülj!
A férfi vállat von, és
visszamegy a munkásokhoz, ismét rácsapva egyikükre, aki egy pillanatig megállt.
Jézus ránéz a szerencsétlen munkásra, és a kegyetlen felügyelőre, mindkettő
iránti részvéttel.
Gamalából odasietnek a
város lakosai és előkelői, és az ő engedélyükkel Jézus félbeszakítja a munkát,
és beszél a munkások iránt kötelező részvétről. Miután a lakosok megígérik
neki, hogy a jövőben irgalmasok lesznek, bemegy a városba. Annak nagy terén már
összegyűjtötték a város betegeit. Jézus elhalad köztük, meggyógyítva őket...
(6-1110)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése