Evangelii Gaudium – az evangélium öröme!
2014.03.28. péntek
Az „Örömnapok” szentírás-magyarázó sorozatnak a mai liturgiához előírt olvasmánya Ozeás próféta könyvéből való:14,2-10.Ez Ozeás életművének utolsó részlete.
Tudjuk, hogy minden szentírási könyv elsősorban a szentíró korához szól, aztán leírt kinyilatkoztatásként fontos és értékes olvasmány minden idők minden emberének, tehát nekünk, a XXI. század embereinek is. Sőt, mintha egyenesen nekünk lenne címezve. Nekünk, akik megkeresztelkedésünk óta az európai kereszténységnek a védelmét kaptuk feladatunknak. Tudjuk, hogy Salamon zsidó király híres volt bölcsességéről. Messziről is elutaztak hozzá, hogy meghallgassák. Ő építette az első zsidó templomot a Seregek Urának tiszteletére. Élete utolsó szakaszában viszont megváltozott az igaz Istenhez való viszonya. Ezer felesége volt, köztük sok pogány királylány, akik ragaszkodtak bálványaikhoz. Kedvükért Salamon is részt vett a bálványok tiszteletében. Büntetése: halála után Isten elvett utódától, Roboámtól tíz törzset. Ezeknek Jeroboám lett a királyuk. Ő bálványimádásra szoktatta alattvalóit. Utódai egyre inkább gonoszok lettek. Kr.e. 722-ben Isten eltörölte az északi zsidó közösséget. Ozeás próféta ebben az utolsó pár évtizedben próbálta képviselni az igaz Istent, aki úgy szerette a zsidókat, mint a legjobb férj a feleségét. A gyalázatos bálványimádás elítélésére nemcsak szóval kötelezte Ozeást, hanem egy céda asszonyt kellett feleségül vennie. A tőle született első gyermeket Isten parancsára Jiszreel-nek kellett elneveznie. Ez egy vidék volt, ahol Jehu király vérengzése történt. Büntetésül nemcsak Jehu, hanem egész dinasztiája kipusztult, sőt jelezte a tíz-törzs királyság pusztulását is. (722) Második gyermekét így kellett neveznie: Lo-chana = Nincs irgalom, vagyis figyelmeztetés az egész országnak, hogy Isten nem irgalmaz tovább Izrael királyságnak. Harmadik gyermeke neve: Lo-ami = Nem népem nekem. Az egész országot hamarosan eltörölte Asszíria, lakosait megölték vagy szétszórták az egész birodalomban. Ozeás mindezt nem érte meg. Talán tíz évvel korábban megszűnt működése. Mielőtt meghalt, megírta a befejező könyv-részletet: „Izrael, térj vissza az Úrhoz, a te Istenedhez, hisz bűnöd miatt buktál el! Hozzatok szavakat magatokkal, és térjetek vissza az Úrhoz! Mondjátok neki: Végy el minden gonoszságot, hogy elnyerjük a jót, és ajkunk gyümölcsét hozhassuk áldozatul. Asszíria nem segít rajtunk, lóra sem szállunk többé. Nem mondjuk kezünk alkotásának ezután: Te vagy a mi Istenünk! Mert az árva csak nálad talál irgalmat’”. (Oz 14,2-4) Mit felel majd minderre a sokszor meggyalázott, elhagyott Isten? „Meggyógyítom hűtlenségüket, s szívemből szeretni fogom őket, elfordul tőlük haragom. Izraelhez olyan leszek, mint a harmat; virul majd, mint a liliom, gyökereket ereszt, mint a nyárfa”. (5-6) Megszűnik majd a nyomor: „Hajtásai messze ágaznak, pompás lesz, mint az olajfa, s illatos, mint a Libanon. Visszatérnek, hogy árnyékomban lakjanak, búzát termelnek és gondozzák a szőlőt, amelynek olyan híre lesz, mint a helboni bornak” (7-8) Mindezt Kr.e. 730 körül írta a megbocsájtó Isten nevében, ha a fentebbi közeledést megtapasztalja az Úr. 2700 éve ennek az atyai ajánlatnak. Azóta sincs béke azon a tájon, pedig ott született meg a Világ Megváltója. Igaz, 2600 éve Mikeás próféta nemcsak azt írta, hogy születése Betlehemben történik, hanem azt is: „Ő maga lesz a béke” (Mik 5,4a) tehát nem postán küldi a békét, hanem azoknak adja, akik Őt magát befogadják. Jó lenne ezeket az Írásokat egyszer már komolyan venni. Mi magyarok Kr.u. 1000 évvel Európában majdnem utoljára lettünk keresztények. Népünk is veszített hitéből, de azért bátran vallhatjuk:„De én az Úrra emelem tekintetem, az Istenben bízom, aki megment, az én Istenem meghallgat engem. Ellenségem ne örülj! Igaz, elestem, de fölkelek, sötétségben éltem, de az Úr a világosságom!”(7-8) „Örülj, vigadj, tisztaságban Kivirágzott anyaság, Kit körülvesz mennyországban Az angyali sokaság. Mária, mi Anyánk,Mennyei Pátrónánk, Bűnösökre nézz le ránk!”(Ho 168,1)
2014.03.28. péntek
Az „Örömnapok” szentírás-magyarázó sorozatnak a mai liturgiához előírt olvasmánya Ozeás próféta könyvéből való:14,2-10.Ez Ozeás életművének utolsó részlete.
Tudjuk, hogy minden szentírási könyv elsősorban a szentíró korához szól, aztán leírt kinyilatkoztatásként fontos és értékes olvasmány minden idők minden emberének, tehát nekünk, a XXI. század embereinek is. Sőt, mintha egyenesen nekünk lenne címezve. Nekünk, akik megkeresztelkedésünk óta az európai kereszténységnek a védelmét kaptuk feladatunknak. Tudjuk, hogy Salamon zsidó király híres volt bölcsességéről. Messziről is elutaztak hozzá, hogy meghallgassák. Ő építette az első zsidó templomot a Seregek Urának tiszteletére. Élete utolsó szakaszában viszont megváltozott az igaz Istenhez való viszonya. Ezer felesége volt, köztük sok pogány királylány, akik ragaszkodtak bálványaikhoz. Kedvükért Salamon is részt vett a bálványok tiszteletében. Büntetése: halála után Isten elvett utódától, Roboámtól tíz törzset. Ezeknek Jeroboám lett a királyuk. Ő bálványimádásra szoktatta alattvalóit. Utódai egyre inkább gonoszok lettek. Kr.e. 722-ben Isten eltörölte az északi zsidó közösséget. Ozeás próféta ebben az utolsó pár évtizedben próbálta képviselni az igaz Istent, aki úgy szerette a zsidókat, mint a legjobb férj a feleségét. A gyalázatos bálványimádás elítélésére nemcsak szóval kötelezte Ozeást, hanem egy céda asszonyt kellett feleségül vennie. A tőle született első gyermeket Isten parancsára Jiszreel-nek kellett elneveznie. Ez egy vidék volt, ahol Jehu király vérengzése történt. Büntetésül nemcsak Jehu, hanem egész dinasztiája kipusztult, sőt jelezte a tíz-törzs királyság pusztulását is. (722) Második gyermekét így kellett neveznie: Lo-chana = Nincs irgalom, vagyis figyelmeztetés az egész országnak, hogy Isten nem irgalmaz tovább Izrael királyságnak. Harmadik gyermeke neve: Lo-ami = Nem népem nekem. Az egész országot hamarosan eltörölte Asszíria, lakosait megölték vagy szétszórták az egész birodalomban. Ozeás mindezt nem érte meg. Talán tíz évvel korábban megszűnt működése. Mielőtt meghalt, megírta a befejező könyv-részletet: „Izrael, térj vissza az Úrhoz, a te Istenedhez, hisz bűnöd miatt buktál el! Hozzatok szavakat magatokkal, és térjetek vissza az Úrhoz! Mondjátok neki: Végy el minden gonoszságot, hogy elnyerjük a jót, és ajkunk gyümölcsét hozhassuk áldozatul. Asszíria nem segít rajtunk, lóra sem szállunk többé. Nem mondjuk kezünk alkotásának ezután: Te vagy a mi Istenünk! Mert az árva csak nálad talál irgalmat’”. (Oz 14,2-4) Mit felel majd minderre a sokszor meggyalázott, elhagyott Isten? „Meggyógyítom hűtlenségüket, s szívemből szeretni fogom őket, elfordul tőlük haragom. Izraelhez olyan leszek, mint a harmat; virul majd, mint a liliom, gyökereket ereszt, mint a nyárfa”. (5-6) Megszűnik majd a nyomor: „Hajtásai messze ágaznak, pompás lesz, mint az olajfa, s illatos, mint a Libanon. Visszatérnek, hogy árnyékomban lakjanak, búzát termelnek és gondozzák a szőlőt, amelynek olyan híre lesz, mint a helboni bornak” (7-8) Mindezt Kr.e. 730 körül írta a megbocsájtó Isten nevében, ha a fentebbi közeledést megtapasztalja az Úr. 2700 éve ennek az atyai ajánlatnak. Azóta sincs béke azon a tájon, pedig ott született meg a Világ Megváltója. Igaz, 2600 éve Mikeás próféta nemcsak azt írta, hogy születése Betlehemben történik, hanem azt is: „Ő maga lesz a béke” (Mik 5,4a) tehát nem postán küldi a békét, hanem azoknak adja, akik Őt magát befogadják. Jó lenne ezeket az Írásokat egyszer már komolyan venni. Mi magyarok Kr.u. 1000 évvel Európában majdnem utoljára lettünk keresztények. Népünk is veszített hitéből, de azért bátran vallhatjuk:„De én az Úrra emelem tekintetem, az Istenben bízom, aki megment, az én Istenem meghallgat engem. Ellenségem ne örülj! Igaz, elestem, de fölkelek, sötétségben éltem, de az Úr a világosságom!”(7-8) „Örülj, vigadj, tisztaságban Kivirágzott anyaság, Kit körülvesz mennyországban Az angyali sokaság. Mária, mi Anyánk,Mennyei Pátrónánk, Bűnösökre nézz le ránk!”(Ho 168,1)
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése