2014. március 19., szerda

2014.03.19. szerda



Evangelii Gaudium – az evangélium öröme!

2014.03.19. szerda

„Isten újra szólt:Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra.Isten megteremtette az embert,saját képmására,
az Isten képmására teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket”
(Ter 1,26-27.)

A Szentírás fűzi hozzá: Azt jelenti ez a kinyilatkoztatás, hogy az ember is úr legyen, úr a teremtett élővilágon. Szent József ünnepén is ennek az általános isteni akaratnak kellett megvalósulnia? Ezer évvel korábban élt ősapja, Izáj, nyolc fiú édesapja volt. A szerény betlehemi birtok felét az elsőszülött fiú örökölte, a többi hét a birtok másik felén osztozott. Igaz, a hétből a hetedik király lett, negyven esztendeig uralkodott, hatalmas gazdagságra tett szert, de a kis betlehemi örökséget –bár szüksége nem volt rá, a törvény szerint, mint apai jussot Izáj halála után birtokba kellett vennie. A leszármazottjai, haláluk után az ő gyerekeikre hagyták az említett ősi törvény alapján nekik járó nemzetségi birtokot. Heródes király erről tudomást szerzett. Kutatni kezdett utánuk, mert bosszút akart állni a Dávid családon egy ezernyolcszáz - ezerkilencszáz éves családi perpatvar miatt. József családja is, és unokahúgának, Máriának a családja is gyorsan átköltözött az északi zsidó tartomány, Galilea, Názáret nevű városába. Minél messzebb Betlehemtől. Józsefnek nagyon megtetszett első unokahúga, Mária. Gyönyörű volt, komoly, imádságos és dolgos. E mellett még családja birtokainak örököse is. Isten törvénye ugyanis azt is elrendelte, hogyha az egyik családnak nincs fiútagja, csak leányai, akkor a legidősebb leánynak férjhez kell mennie közeli unokabátyjához, hogy a nemzetségi birtok a nemzetség kezében maradjon. A szülők mindkét részről megegyeztek. József hivatalosan megkérte Mária kezét. Megtartották az eljegyzést, ezzel az akkori jog szerint összetatoztak a fiatalok, a lakodalom formaság volt csupán. Az eljegyzés után a világ egyik legfontosabb eseménye történt:„Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese. És Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá és megszólította: Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van. Áldottabb vagy minden asszonynál. E szavak hallatára Mária zavarba jött, és gondolkodni kezdett rajta, miféle köszöntés ez. Az angyal ezt mondta neki: Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni. Nagy lesz ő, és a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, és uralkodni fog Dávid házán örökké, s országának nem lesz vége. Mária megkérdezte az angyalt: Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek. Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: A Szentlélek száll rád, és a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni. Íme, rokonod, Erzsébet is fogant öregségében, s már a hatodik hónapban van, noha meddőnek mondják, mert Istennél semmi sem lehetetlen. Erre az angyal eltávozott”. (Lk 1,26-38) Mária nem fedte fel örömteli titkát, bár volt olyan zsidó mondás, hogy a király titkát elrejteni jó, az Istenét azonban közzé kell tenni, Mária ezt is az Úrra bízta. Sietett rokonának, Erzsébetnek segíteni, de sem a szüleinek, sem Józsefnek nem dicsekedett el. Amikor Erzsébetet köszöntötte, Isteni magzata Erzsébet hat hónapos magzatát, Jánost perdítette táncra, mert részesítette a megszentelő kegyelemben, úgy hogy ezt más nem tudta meg. Négy hónap múlva hazatérve József észrevette anyasága jelét, amit másnak nem fedett fel. Józsefet kételyeiben Angyal nyugtatta meg és vállalta, hogy a Szűzanyának szűz Jegyese marad.Jézust így dicsérték:”József fia Názáretből” (Jn 1,45) Megérdemli: örök örömforrás.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése