Menjünk azonnal a megsebesülthöz!
Józsefet, az egyik volt betlehemi
pásztor fiát és Illést, egy másik volt betlehemi pásztort, kővel dobálták meg a
Cedron patak hasadékaiban. Józsefet majdnem megölte egy kő, amely fején
találta. Nyolc napig egy mély barlangban rejtőzött, majd éjszaka átment a
Jordánon túlra, Salamon házába, amelyet az Jézus rendelkezésére bocsátott.
(6-719)
Jézus felkeresi ott őt. Kora
reggel érkezik meg apostolaival együtt, s bevárja a hajnalt, hogy ne ébressze
fel a házat őrző öreg Ananiást és a beteg Józsefet. Amint azonban Ananiás kijön
a házból, megkérdezi őt:
– Hogy van József?
– Tudod?... Rosszul. Gennyezik
egyik füle, és nagyon fáj a feje. Azt hiszem, meg fog halni. Azaz: azt hittem.
Most itt vagy te, és hiszem, hogy meggyógyítod.
– József társai is itt vannak?
– Ketten. A többiek előre mentek.
Salamon és Illés itt van.
Jézus kissé elbeszélget
Ananiással, s utána azt mondja:
– Menjünk azonnal a
megsebesülthöz! Hol van?
– A jobbik ágyban.
Belépnek a szépen rendben tartott
kertbe, s abból a konyhába, és a konyhából a kis szobába. Jézus a nyögések
között alvó beteg fölé hajol. Lejjebb és lejjebb hajol... és rálehel fülére,
amelynek kötését már átitatta a genny. Feláll. Csendben visszavonul.
– Nem ébresztetted fel? – kérdi
suttogva az öreg.
– Nem. Hagyd aludni! Nincs többé
fájdalma. Meg fog gyógyulni. Menjünk a többiekhez!
Jézus zajtalanul kimegy az ajtón,
és elmegy annak a szobának ajtaja előtt, amelyben még alszik a két, fáradt
tanítvány.
– Reggelig őrködnek. Én
pedig reggeltől estig. Azért fáradtak. Nagyon jók.
A kettő azonban nyitott
fülekkel alhatott, mert azonnal felébred:
– Mester! A mi Mesterünk: Jókor
jöttél! József be...
– Meggyógyult. Már megtettem.
Alszik, és nem tudja. De többé semmi baja sincs. Csak le kell mosnia a gennyet,
és olyan lesz, mint azelőtt volt.
– Ó, akkor tisztíts meg
minket is, mert vétkeztünk!
– Mivel?
– Azzal, hogy Józsefet segítettük,
és nem mentünk el a Templomba...
– A szeretet minden helyen
templomot alkot. És a szeretet Templomában ott van Isten. Ha a földön mindenki
szeretné egymást, mindenütt egy Templom lenne. Nyugodjatok meg! Eljön majd az a
nap, amelyen a pünkösd azt jelenti: „Szeretet”. A szeretet megnyilvánulása. Ti,
valójában, hónapokkal megelőztétek a jövő pünkösdjét, mert szerettétek
testvéreteket.
A másik szobából József kiáltása
hallatszik:
– Ananiás! Illés! Salamon!
Meggyógyultam! – és megjelenik a férfi, rövid ingében, lesoványodva, még
sápadtan, de szenvedés nélkül. Meglátja Jézust, és azt mondja:
– Ah! Te voltál, Mesterem! – és
odafut, hogy megcsókolja a lábát.
– Isten adjon békét neked, József,
és bocsásd meg nekem, ha miattam szenvedtél!
– Dicsőségemre válik, hogy véremet
ontottam érted, amint atyám is tette. Áldalak azért, hogy méltónak találtál
engem erre! – József arca sugárzik az örömtől, amikor ezt mondja, és vonásai
nemessé válnak a belsejéből kiáradó fénytől.
Jézus megsimogatja őt, és azt
mondja Salamonnak:
– A te házad nagyon jó szolgálatot
tesz.
– Ó, azért, mert most a tied!
Előzőleg csak arra szolgált, hogy a révész mélyen aludjon benne. De meg vagyok
elégedve, hogy neked és ennek az igaz embernek jó szolgálatot tett. Most néhány
jó napunk lesz itt, veled.
– Nem, barátom. Ti azonnal útnak
fogtok indulni. Nem lehet tovább pihenni itt. Ez az idő igazi próbára
tétel lesz, és csak azok maradnak hűségesek, akiknek erős az akaratuk. Most
együtt étkezünk, utána útnak indultok, azonnal, a folyó mentén, fél nappal
előttem menve.
– Igen, Mester. József
is?
– Igen. Hacsak nem fél
attól, hogy újra megsebesül.
– Ó, Mester! Bár kívánná Isten,
hogy előtted menjek a halálba, véremet ontva éretted!
Míg Ananiás gyorsan elkészíti az
ételt, Jézus Illés és József között sétál, akik elbeszélik, mi történt velük,
és hogy milyen erős Salamon, aki kilométereken keresztül vállán vitte a
sebesültet, éjszakánként kis utat téve meg...
– De te, József,
megbocsátasz, nemde, annak, aki megsebesített?
– Sose haragudtam arra a
szerencsétlenre. Felajánlottam bocsánatomat és szenvedésemet üdvösségéért.
– Így kell tennie a jó
tanítványnak!
A kertben étkeznek, és amint befejezik,
Jézus megáldja a három tanítványt, aki elhagyja a házat, gyorsan haladva a
folyó melletti úton.
– És most pihenjünk estig, és
utána mi is követjük őket – rendelkezik Jézus.
(6-836)
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése