2014. február 20., csütörtök

2014.02.20. csütörtök



Evangelii Gaudium – az evangélium öröme!

2014.02.20. csütörtök

A város fényét a Bárány adja

Az Ószövetségben sokan szerették volna látni Isten gyönyörű arcát. Mózes, aki népével együtt döbbenten állt a Sínai- hegy lábánál, és nézte az állandó villámlásban tündöklő hatalmas hegyet, később meghívást kapott a hegytetőre Istennel beszélgetni. Kétszer negyven nap és negyven éjszaka volt Isten vendége. Isten arcát azonban nem láthatta, mert azt a földön élő ember nem élné túl. De a saját arca túlvilági fényben ragyogott az Úrral való társalgástól. Aztán látta Isten dicsőségének ragyogását a szövetség sátra Szentek Szentjében. A szent sátor belső, kisebb helyisége ablaktalan volt, vastag függöny választotta el a szentélytől. Nem volt benne semmi más, csak a frigyláda. Annak teteje aranylemez volt, rajta a két kis kerubszobor összehajló szárnyakkal. Ennek félköréből ragyogott Isten dicsősége, a fény, amely éjjel-nappal beragyogta a Szentek Szentjét. Mózes, majd a mindenkori főpap beléphetett oda évente egyszer látni a földi fényforrás nélküli ragyogást. A karácsony sűrű éjszakai sötétjét napnál világosabban ragyogta be az angyal, majd az angyal-sereg fénye. Az égen ugyanekkor titkos csillagfény ragyogott fel jelezni a Messiáskirály születését. Ez másfél év múlva Jeruzsálem és Betlehem között újra ismétlődött. Maga Jézus is napnál fényesebb ragyogást sugárzott a színeváltozáskor a hegyen. Az égből földre szállt Jeruzsálem is ilyen fényben ragyog. Az égben sem kell nap vagy holdvilág, mert az Isten és a Bárány, ragyogja be örök fényességgel.(Jel 21,23)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése