Evangelii Gaudium – az evangélium öröme!
2013.12.31. kedd
Az Anyaszentegyház karácsony nyolcadára a liturgia Olvasmányának az Ószövetség Számok című (Mózes 4. könyve) könyvéből választotta a következő rövid részletet:
„így szólt az Úr Mózeshez: Mondd meg Áron főpapnak és fiainak, a papoknak: Így áldjátok meg Izrael fiait, ezekkel a szavakkal:Áldjon meg az Úr és oltalmazzon! Ragyogtassa rád arcát az Úr, s legyen hozzád jóságos! Fordítsa feléd arcát az Úr, és szerezzen neked üdvösséget!"Hívják le Izrael fiaira a nevemet, és én megáldom őket”(Szám 6,22-27)Az áldás Isten kegyelmet osztó jóságát jelenti.A kegyelem Isten természetfeletti ajándéka. Isten a teremtés alkalmával hangsúlyozta, hogy az ő parancsára bújjanak elő a szárazföldből az embernek és állatnak táplálékául szolgáló növények, fű-félék, bokrok és fák. Semmi nem keletkezik önmagától, mindent a végtelenül jó Mennyei Atya gondol ki, ad esőt, hogy egyaránt legyen bőséges táplálék embernek és állatnak.Isten természetes ajándékainak mondjuk őket, meg lehet áldani, hogy Isten oltalma védje.Vannak azonban Istennek természetünket felülmúló ajándékai is, amelyekkel lelkünk javát mozdítja elő. Ezeket nevezzük természetfeletti isteni ajándékoknak, kegyelmeknek. Ajándékok, amiket csak ajándékképpen lehet megkapni, kiérdemelni egyáltalán nem lehet. Kérni viszont nemcsak, hogy lehet, de kifejezetten ragaszkodik hozzá az Úr, hogy kérjük, imádkozzunk érte. Erre szólítja fel Isten az embereket. Manapság kevés a kegyelem, mert kevés az ima. Ezen a napon az emberek „boldog újévet” kívánnak. Ha csak „kívánják”, az vajmi keveset ér. A jót kívánónak hinnie kell, hogy van Isten, szeret minket, minden szükséges jóval megáld. Különösen karácsonykor és annak nyolcadában hozzá kell tennünk: Atyánk! Egyszülött Fiadat testvérünkké tetted karácsonykor, és ez által társörököseid lettünk. Ennek tudatában és reményében kérjük tőled mindazt a kegyelmet, amelyet ki nem érdemelhetünk, de gyermeki bizalommal kérjük mások javát szolgálva ezzel. Az evangélium arra bíztat, hogy a pásztoroknak adott nagy kegyelem, hogy megláthatták a Megváltó Kisdedet, és később mindenki öröme lesz, biztasson minket is, hogy ne csak bámuljuk a történteket, hanem higgyünk és menjünk megkeresni! A betlehemiek csak bámultak, s hazamentek. Ez nagyon kevés. Az igazságról meg kell győződni, hogy jutalmunk bőséges áldássá váljék az Újév folyamán.
2013.12.31. kedd
Az Anyaszentegyház karácsony nyolcadára a liturgia Olvasmányának az Ószövetség Számok című (Mózes 4. könyve) könyvéből választotta a következő rövid részletet:
„így szólt az Úr Mózeshez: Mondd meg Áron főpapnak és fiainak, a papoknak: Így áldjátok meg Izrael fiait, ezekkel a szavakkal:Áldjon meg az Úr és oltalmazzon! Ragyogtassa rád arcát az Úr, s legyen hozzád jóságos! Fordítsa feléd arcát az Úr, és szerezzen neked üdvösséget!"Hívják le Izrael fiaira a nevemet, és én megáldom őket”(Szám 6,22-27)Az áldás Isten kegyelmet osztó jóságát jelenti.A kegyelem Isten természetfeletti ajándéka. Isten a teremtés alkalmával hangsúlyozta, hogy az ő parancsára bújjanak elő a szárazföldből az embernek és állatnak táplálékául szolgáló növények, fű-félék, bokrok és fák. Semmi nem keletkezik önmagától, mindent a végtelenül jó Mennyei Atya gondol ki, ad esőt, hogy egyaránt legyen bőséges táplálék embernek és állatnak.Isten természetes ajándékainak mondjuk őket, meg lehet áldani, hogy Isten oltalma védje.Vannak azonban Istennek természetünket felülmúló ajándékai is, amelyekkel lelkünk javát mozdítja elő. Ezeket nevezzük természetfeletti isteni ajándékoknak, kegyelmeknek. Ajándékok, amiket csak ajándékképpen lehet megkapni, kiérdemelni egyáltalán nem lehet. Kérni viszont nemcsak, hogy lehet, de kifejezetten ragaszkodik hozzá az Úr, hogy kérjük, imádkozzunk érte. Erre szólítja fel Isten az embereket. Manapság kevés a kegyelem, mert kevés az ima. Ezen a napon az emberek „boldog újévet” kívánnak. Ha csak „kívánják”, az vajmi keveset ér. A jót kívánónak hinnie kell, hogy van Isten, szeret minket, minden szükséges jóval megáld. Különösen karácsonykor és annak nyolcadában hozzá kell tennünk: Atyánk! Egyszülött Fiadat testvérünkké tetted karácsonykor, és ez által társörököseid lettünk. Ennek tudatában és reményében kérjük tőled mindazt a kegyelmet, amelyet ki nem érdemelhetünk, de gyermeki bizalommal kérjük mások javát szolgálva ezzel. Az evangélium arra bíztat, hogy a pásztoroknak adott nagy kegyelem, hogy megláthatták a Megváltó Kisdedet, és később mindenki öröme lesz, biztasson minket is, hogy ne csak bámuljuk a történteket, hanem higgyünk és menjünk megkeresni! A betlehemiek csak bámultak, s hazamentek. Ez nagyon kevés. Az igazságról meg kell győződni, hogy jutalmunk bőséges áldássá váljék az Újév folyamán.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése