Evangelii Gaudium – az evangélium öröme!
2014.01.05. vasárnap
„Azt találtam tehát helyesnek, hogy mindenki egyék, igyék, és élvezze az örömet fáradsága mellett, amellyel a nap alatt küszködik élete megszámlált napjain, amelyeket Isten neki adott, mivel ez jutott neki osztályrészül.Sőt, ha Isten bárkinek vagyont és kincset ad, és megengedi, hogy kivegye a részét belőle, élvezze és gyönyörűségét találja fáradsága gyümölcsében, ez Isten ajándéka. Nem gondol ugyanis az ilyen sokat élete napjaival, mert Isten a szívét a gyönyörökkel tölti el”(Préd 5,17-19)
A normális étkezésen kívül is lehet öröm a földi dolgokban. A bor sokak szemében örökös kísértés tivornyákra, részegségre, perpatvarra, veszekedésre. Ezért teljesen elítélik fogyasztását. Pedig ez is Isten ajándéka az örömre. Abimelek példázatában a fák királyuknak kérik fel a szőlőtőkét is. Az így hárítja el a megtiszteltetést: „Elhagyhatnám-e boromat, amely Istent és embert felvidít, hogy a többi fa között mozogjak?” (Bír 9,13) Az egészséges táplálkozás kellemes kiegészítése az ember számára a bor: „Füvet sarjasztasz az állatoknak, és növényeket az ember szolgálatára, kenyeret adsz a földből, és bort, hogy vidámítsa az ember szívét”. (Zsolt 104,14-15) A bőkezű vendéglátásban is maradj józan: „Légy minden dolgodban mértékletes, akkor nem ér semmi betegség. Aki a vendéglátásban bőkezű, azt sokak ajka dicséri, és igazának hiteles a bizonysága”: (Sir 31,27-28) Ha néha sújt az Úr keze, nem oszt bő termést, elszomorodik az ember: „Eltűnt az öröm és ujjongás a gyümölcsöskertből, és a szőlőkben nem vigadnak, nem kiáltoznak. Bort a sajtóban nem tapos a taposó, az örömkiáltás megszűnt”. (Iz 16,10) De áll ez is: „Akik könnyek közt vetnek, majd ujjongva aratnak. Csak mentek és sírtak, úgy vitték vetni vetőmagjukat, de ujjongva jönnek vissza majd, s úgy hozzák a kévéiket”. (Zsolt 126,5-6) Az étkezés kellemességénél sokkal szebbek és boldogítóbbak a szerelem örömei: „Legyenek azok egyedül a tieid, és ne osztozzanak veled idegenek. Áldott legyen a forrásod, és vigadj ifjúkorod feleségével! A szerelmes szarvas üsző, a bájos zerge, - részegítsen meg téged a keble minden időben, és az ő szerelmében gyönyörködj szüntelen! Miért is engednéd, fiam, hogy idegen asszony elcsábítson, s ugyan miért melegednél más nő kebelén? Hisz a férfi útjai Isten előtt vannak, ő minden ösvényét szemmel kíséri! A bűnöst vétkei megragadják, és bűneinek kötelei fogva tartják, meg kell halnia fegyelem híján, csapdába kerül, mert nagyon is balga”. (Péld 5,18-23) „A jó asszonynak boldog a férje, éveinek száma kétszeres lesz. A derék asszony jól tartja urát, s az békében tölti el éveit. Jó feleség jó osztályrész, amely istenfélő férfinak jut jótettekért”(Sir 26,1-3) Ez a jó házasságban megélt öröm hív képe az ember és Isten közt éledő boldogságnak:„Mert ahogy feleségül veszi az ifjú a szüzet, úgy vesz feleségül a te felépítőd és ahogy örül a vőlegény a menyasszonynak, úgy örül majd néked Istened”. (Iz 62,5) A termékenység az igazi öröm a házasságban. Ezt érezte át Anna, Elkána felesége, aki sokáig szenvedett a gyermektelenség miatt: „Ujjongóvá vált az én szívem az Úrban, Istenem révén felemelkedett a szarvam. Míg sokat szül, aki meddő volt, akinek sok fia volt, meddőségbe esik”. (1Sám 2,1.5) „Úgy lakhat házában a gyermektelen asszony, mint a fiain örvendő anya”(Zsolt 113,9) A gyermek születése az édesanya csodálatos öröme:„Az asszony is, amikor szül, szomorkodik, mert eljött az ő órája; amikor azonban megszülte a gyermeket, már nem emlékszik a szorongatásra az öröm miatt, hogy ember született a világra”(Jn 16,21) Az igazi apai, anyai öröm akkor teljesül be, amikor a fiú felnőve bölcs emberré válik:„A bölcs fiú öröme atyjának, a balga fiú pedig búbánata anyjának”(Péld 10,1)
2014.01.05. vasárnap
„Azt találtam tehát helyesnek, hogy mindenki egyék, igyék, és élvezze az örömet fáradsága mellett, amellyel a nap alatt küszködik élete megszámlált napjain, amelyeket Isten neki adott, mivel ez jutott neki osztályrészül.Sőt, ha Isten bárkinek vagyont és kincset ad, és megengedi, hogy kivegye a részét belőle, élvezze és gyönyörűségét találja fáradsága gyümölcsében, ez Isten ajándéka. Nem gondol ugyanis az ilyen sokat élete napjaival, mert Isten a szívét a gyönyörökkel tölti el”(Préd 5,17-19)
A normális étkezésen kívül is lehet öröm a földi dolgokban. A bor sokak szemében örökös kísértés tivornyákra, részegségre, perpatvarra, veszekedésre. Ezért teljesen elítélik fogyasztását. Pedig ez is Isten ajándéka az örömre. Abimelek példázatában a fák királyuknak kérik fel a szőlőtőkét is. Az így hárítja el a megtiszteltetést: „Elhagyhatnám-e boromat, amely Istent és embert felvidít, hogy a többi fa között mozogjak?” (Bír 9,13) Az egészséges táplálkozás kellemes kiegészítése az ember számára a bor: „Füvet sarjasztasz az állatoknak, és növényeket az ember szolgálatára, kenyeret adsz a földből, és bort, hogy vidámítsa az ember szívét”. (Zsolt 104,14-15) A bőkezű vendéglátásban is maradj józan: „Légy minden dolgodban mértékletes, akkor nem ér semmi betegség. Aki a vendéglátásban bőkezű, azt sokak ajka dicséri, és igazának hiteles a bizonysága”: (Sir 31,27-28) Ha néha sújt az Úr keze, nem oszt bő termést, elszomorodik az ember: „Eltűnt az öröm és ujjongás a gyümölcsöskertből, és a szőlőkben nem vigadnak, nem kiáltoznak. Bort a sajtóban nem tapos a taposó, az örömkiáltás megszűnt”. (Iz 16,10) De áll ez is: „Akik könnyek közt vetnek, majd ujjongva aratnak. Csak mentek és sírtak, úgy vitték vetni vetőmagjukat, de ujjongva jönnek vissza majd, s úgy hozzák a kévéiket”. (Zsolt 126,5-6) Az étkezés kellemességénél sokkal szebbek és boldogítóbbak a szerelem örömei: „Legyenek azok egyedül a tieid, és ne osztozzanak veled idegenek. Áldott legyen a forrásod, és vigadj ifjúkorod feleségével! A szerelmes szarvas üsző, a bájos zerge, - részegítsen meg téged a keble minden időben, és az ő szerelmében gyönyörködj szüntelen! Miért is engednéd, fiam, hogy idegen asszony elcsábítson, s ugyan miért melegednél más nő kebelén? Hisz a férfi útjai Isten előtt vannak, ő minden ösvényét szemmel kíséri! A bűnöst vétkei megragadják, és bűneinek kötelei fogva tartják, meg kell halnia fegyelem híján, csapdába kerül, mert nagyon is balga”. (Péld 5,18-23) „A jó asszonynak boldog a férje, éveinek száma kétszeres lesz. A derék asszony jól tartja urát, s az békében tölti el éveit. Jó feleség jó osztályrész, amely istenfélő férfinak jut jótettekért”(Sir 26,1-3) Ez a jó házasságban megélt öröm hív képe az ember és Isten közt éledő boldogságnak:„Mert ahogy feleségül veszi az ifjú a szüzet, úgy vesz feleségül a te felépítőd és ahogy örül a vőlegény a menyasszonynak, úgy örül majd néked Istened”. (Iz 62,5) A termékenység az igazi öröm a házasságban. Ezt érezte át Anna, Elkána felesége, aki sokáig szenvedett a gyermektelenség miatt: „Ujjongóvá vált az én szívem az Úrban, Istenem révén felemelkedett a szarvam. Míg sokat szül, aki meddő volt, akinek sok fia volt, meddőségbe esik”. (1Sám 2,1.5) „Úgy lakhat házában a gyermektelen asszony, mint a fiain örvendő anya”(Zsolt 113,9) A gyermek születése az édesanya csodálatos öröme:„Az asszony is, amikor szül, szomorkodik, mert eljött az ő órája; amikor azonban megszülte a gyermeket, már nem emlékszik a szorongatásra az öröm miatt, hogy ember született a világra”(Jn 16,21) Az igazi apai, anyai öröm akkor teljesül be, amikor a fiú felnőve bölcs emberré válik:„A bölcs fiú öröme atyjának, a balga fiú pedig búbánata anyjának”(Péld 10,1)
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése