2013. március 9., szombat

150. nap a Hit Évében.



Katekézis a Hit Évében

2013.03.09. szombat

Honnan ered a vízió különbözősége? II.

Mivel a mennyei jutalom mindenki számára örökké tartó, a különbségek tehát az öröm, a boldogság intenzitásában mérhetők. Ez a különbség tehát az üdvözülés alkalmával dől el. Mi a vízió tárgya? A Firenzei zsinat határozta meg, hogy az intuitív istenlátás elsődleges tárgya maga a hármas egy Isten. Ez annyit jelent, hogy amikor látjuk az egyetlen isteni természetet, ugyan akkor látjuk azt is, hogy ezt az egyetlen, egyszerű, végtelen nagy, mindentudó és mindenható isteni természetet nem egy, hanem három Személy birtokolja. A három isteni Személy bensőséges, személyes életében látjuk majd a Személyek egyéni életét, cselekvését, de azt is látjuk, hogy kifelé, a teremtett világ felé mind a három Személy egyszerre egyformán cselekszik. Ezt a közös cselekvést azonban külön szoktuk egy-egy isteni Személyhez kötni: Az Atya teremtette, a Fiú megváltotta, a Szentlélek megszenteli a világot. Mivel ténylegesen teljesen együtt művelik mindhárom isteni cselekvést, ezt a személyhez kötést helyesen tulajdonításnak nevezzük. Ez is tárgya az intuiciónak. Földi életünkben is sok mindent megismertünk Istenről.Ezeket a földön szerzett ismereteket is látjuk majd az intuitív ismerettel. Csodálatosan szép lesz majd látni, hogy alakult ki bennem az első kép Istenről,hogy épült tovább egyre tökéletesebbé az értelmem befogadóképességének növekedésével, az egyre táguló ismereteim fejélődésével.

2013. március 8., péntek

149. nap a Hit Évében.



Katekézis a Hit Évében

2013.03.08. péntek

Honnan ered a vízió különbözősége?

Az ember egész földi életében rengeteg kegyelemben részesülhet. Ez a kegyelmi bőség sok féle előre elkészített isteni erő lehet. Amikor az Atya a megszámlálhatatlan lehetőségek közül kiválaszt egyet, hogy megvalósítja, földi létet ad, ezzel az elhatározással kijelöli a teremtendő ember földi teendőit. A kijelölt tennivalók megfelelő fizikai erőket kívánnak. Ezeket a fizikai, testi erőket a szülők testéből kapja az ember. Nem mondhatja senki, hogy Isten ereje ehhez semmit nem ad hozzá. Ő az, aki az apa és anya testéből az új egyén természetét meghatározó örökölt gének milyenségét és mennyiségét Ádámtól és Évától tudatosan irányította. Ehhez a testhez tervezi és adja teremtő erejével az Úr a lelket megfelelő értelmi és akarati képességekkel. Isten határozza meg a különleges célt is, amit az új teremtménynek el kell érnie. A végső cél megismerése és kivitelezése nem a természetes síkon mozog, a végcél természetfeletti. Isten, ha kérjük adja a kegyelmeket,mert sokféle és bőséges kegyelem szükséges. Bennfoglalóan adni akarja azt is, hogy az Ő tervei és a mi hozzáállásunk alapján az ember olyan egyéni elbírálásban részesüljön, ami szinte lehetetlen, hogy bárki máséval megegyezzék. Kimondhatjuk tehát, hogy a jutalomként kapott intuitív isteni vízió különbözősége elsődlegesen attól függ, hogy az egyén Istennek rá vonatkozó élettervét hogyan váltotta valóra.Isten a mennyei fogadásunkon bemutatja mindazt a lelki eredményt, amit földi életünkben a mellénk rendelt emberek közösségeiben elértünk. Ez az összesítés adja meg azt az igazságos eredményt, amit az Úr jutalomként, tehát nem irgalomból, nem jóindulatból, hanem igazságosság szigorú mértéke szerint ad nekünk.

2013. március 7., csütörtök

148. nap a Hit Évében.



Katekézis a Hit Évében

2013.03.07. csütörtök

Isten intuitív szemlélete abszolút természetfölötti II.

A hallott isteni üzenet a boldogító istenlátásról a világ minden kincsénél többet ígért. „Menjünk át Betlehembe és lássuk azt a dolgot, ami történt, s amelyet az Úr hírül adott nekünk. Elmentek tehát sietve, és megtalálták Máriát és Józsefet, és a jászolban fekvő kisdedet”. (15b-16)„Amikor meglátták őket, elbeszélték nekik, amit a gyermek felől hallottak. És mindannyian, akik hallották, csodálkoztak azon, amit a pásztorok beszéltek nekik. Mária pedig megjegyezte mindezeket a dolgokat, és el-elgondolkodott rajtuk szívében”. (17-19) Az Egyház ilyen céllal építhette bele a jelentősebb ünnepeken a szentmise bűnbánati sóhajai után az ősi Dicsőséget. Tisztogatni, nyitogatni kell lelki szeminket, hogy a szentmise tanító része, a szentírási olvasmányok és a kellő magyarázat minden alkalommal közelebb emeljen bennünket Istenünkhöz. Így lesz a szentmise értelmünk bevezetése, útkészítés az Istenhez. (Szent Bonaventúra) A mennyország már csak befejezés lehet. Mózes is sok embernek nyitogatta szemét. A keresztény katolikus teológia tudományosan minden lehetőséget megragad, hogy jó választ adjon arra a kérdésre: Mi is a dicsőség fénye? „Ha tehát most ténylegesen létezik intuitív vízió, az nem pusztán az emberi értelem erőiből keletkezik, és nem abból magyarázható, hanem abból, hogy az értelmet növelni, fölemelni, tökéletesíteni lehet ahhoz, hogy képes legyen Isten látására. Azt a segítséget nevezik a teológusok Isten fényének, amit a teremtett értelem kap arra, hogy képes legyen meglátni Istent”

2013. március 6., szerda

147. nap a Hit Évében.



Katekézis a Hit Évében

2013.03.06. szerda

Isten intuitív szemlélete abszolút természetfölötti

Isten közvetlen színe látása a teremtett lényeknek minden tekintetben teljesen természetfeletti. A nézők, szemlélők oldaláról természetfeletti. Önmaga az istenség az Isteni Személyeknek tulajdona, az ő ismeretük természetükhöz tartozó, tehát természetes. Minden teremtett lény a saját képességeivel közelíti meg a teremtetlen isteni természet legbelső titkát. Az Úr Mózesnek és Illésnek belső isten-látást kérő, könyörgő vágyát visszautasította, mondván: „Neked megmutatom egész jóságomat és kimondom előtted az Úr nevét, mert könyörülök azon, akin akarok, és kegyelmes vagyok az iránt, aki iránt nekem tetszik” (Kiv 33,19) A földet teremtő, örömöt elkészítő és ajándékozó jóságomat meg tudom neked mutatni, érzékeiddel is éreztetni tudom, hogy ez csak az irántatok való szeretetem műve, nekem ez nem növeli dicsőségemet. Amikor a betlehemi angyali énekből megtanultátok, hogy Fiam megtestesülése és földre születése akkora isteni jóság, hogy ezt világgá kell kiáltani. Az angyalok megmutatták azt is, hogy: „Ez lesz a jel számotokra: találni fogtok egy kisdedet pólyába takarva és jászolba fektetve. Ekkor azonnal mennyei sereg sokasága vette körül az angyalt, és dicsérte Istent: Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaratú embereknek!“ (Lk 2,12-14) Ezek a szegény pásztorok biztosan nem olvasgatták Mózes második könyvét, benne a fentebbi isteni választ: „Neked megmutatom egész jóságomat és kimondom előtted az Úr nevét“--, de amit akkor a tudós kiválasztott megértett, azt ők is megérezték. S a karácsonyt ünneplő, vagy a vasárnapi szentmiséken összegyűlt hívő seregek sem elsősorban Mózestől tanulták meg, hogy az Isten intuitív szemlélete majd csak a mennyországban mutatkozik meg igazán, de ezek a pásztorok olyan közel kerültek hozzá, hogy ott hagyták kevéske vagyonukat, a bárány-nyájat, elindultak a maguk kis barlangja felé árkon-bokron át.

2013. március 5., kedd

146. nap a Hit Évében.



Katekézis a Hit Évében

2013.03.05. kedd

Az intuitív vízió misztérium

Misztériumnak nevezték azokat a rejtett, nehezen érthető dolgokat, tanításokat, amelyeket mások már ismernek, titokzatosságukat már kicsit értik is, nem csak homályos fogalmaink vannak róluk. Mivel ezek az istenség titkaihoz tartoznak, csak felkészülés, ismerkedés után nyerhetünk beavatást. Ezt a fogalmat Szombathelyen hallottam egészen fiatal koromban, amikor az ősi pogány SABARIA templomának feltárt alapjait nézegettük. Ott magyarázta az idegen-vezető, hogy a külső terem padozatán sokkal több a kopás, mint a belsőén. A két termet elválasztó közfal közepén ajtó volt valaha. Ebből a tényből, hogy zárt volt a belső helyiség, oda nem mehetett be akárki, csak azok, akik már beavatottak voltak. Nyilván más forrásokból tudta ő is, hogy a beavatás különleges szertartással történt, és amit majd odabenn megismer, megtapasztal, arról az egyszerű, a titkokba be nem avatottaknak szólni sem szabad. Ott hallottam a misztérium szó görög alakjáról is először: mystérion (müsztérion). A szó etimonja (eredetének magyarázata) ez volt: myó (müó)=becsukok, bezárok. Az emberi ajkat összezárom, aztán kicsit az ajkat csücsörítem, akkor a beavatást végző egyén, (pogány pap), hüvelyk és mutató ujjával, mint egy természetfeletti zárral, csipesszel összezárta az ajkat. Ezzel jelezte, hogy a látott titkokat a be nem avatott személyeknek nem mondhatja el a beavatott. Az titok, mással nem közölhető. Később a szentírástudományba avattak be bennünket. Ennek a mondanivalója valódi titkok ismeretébe avatott minket. Amikor Isten a nyolcvan éves Mózesnek a figyelmét fel akarta kelteni, a Sínai hegyhez közelítő, de nem tanulatlan ember előtt a nap forró sugaraival lángra lobbantott egy vadrózsa-bokrot. Ez arrafelé a nagy nyári sivatagban nem volt ritka látvány. Mózes is elment volna mellette, de amíg közeledett, hosszabb ideig figyelte, végül kíváncsi lett, és ezt mondta: „Odamegyek és megnézem ezt a különös látványt, miért nem ég el a csipkebokor! Amikor aztán látta, hogy odamegy megnézni, szólította őt Isten a bokor közepéből és azt mondta: Mózes, Mózes! Ő azt felelte: Itt vagyok! Az Úr ekkor így szólt: Ne közelíts ide! Oldd le lábadról sarudat, mert a hely, amelyen állsz, szent föld! Azután azt mondta: Én vagyok atyáid Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene. Mózes erre eltakarta arcát, mert nem mert Istenre nézni”. (Kiv 3,3-6) Eme beszélgetés után Mózes más szemmel nézett erre a helyre, amelyen a láthatatlan de mindenütt jelenlévő Isten éreztette vele, hogy Ő más, mint a csipkebokor, nem lakik benne, nem része neki, nem tartozéka. Pedig nem is sejtette még akkor, hogy majd hónapok múlva milliós tömeggel jön ide, és amikor Isten jelezni fogja végtelen fölségét, érzékelteti ezt magával a hatalmas heggyel, amely kiemelkedik a sivatagból, jelezve csupán, hogy a mérhetetlen világmindenségnél is nagyobb: végtelen. Eltörpül mellette ez a hegy is, amely mellett a milliós embertömeg is csak nyüzsgő hangya-tábor. Amikor aztán ezek a méretek kellően megszeppentették a zsidó népet, akkor eltakarta egy félelmetes felhő a Sínai hegyet, mint amikor a tájra ráront a nyári vihar: a gomolygó felhők. az egymást követő tüzes villámok, nyomukban pedig a mennydörgés fülsüketítő csattogása, állandó moraja. Minden, ami gigantikus és félelemkeltő, arra hívja fel a választott nép figyelmét, hogy most találkozik legelőször a világmindenséget kisujjával mozgató Nagyúrral. Mózes Isten parancsára kihirdeti: A hegy lábához se közelítsen senki, mert aki megteszi, szörnyethal. Itt kezdték megérteni Isten választott népének tagjai, hogy milyen nagy megtiszteltetés vár rájuk, hogy a mennyei Isten őket népévé, választottaivá akarja avatni.

2013. március 4., hétfő

145. nap a Hit Évében.



Katekézis a Hit Évében

2013.03.04. hétfő

Isten intuitív víziója abszolút természetfeletti

Bajus és követői az intuitív istenlátást természetesnek mondják. Szerintük a világ berendezése nem képzelhető el másként, csak ebben a formában, ahogyan ténylegesen van. Ha ez igaz, akkor a teremtés legfelsőbb fokán álló teremtmények csak azzal a végcéllal rendelkezhetnek, hogy az emberek földi életük befejeztével, az angyalok pedig mindjárt megteremtésük és próbatételük megtörténte után rögtön lássák az Isteni természetet úgy, ahogy most, tehát intuitíve. Már pedig akkor ez a természetükhöz tartozik. Ami pedig valamilyen természethez hozzátartozik, az annak a lénynek természetes. Bajus és követői tévednek, amikor azt tételezik föl, Isten mostani világa tökéletes, tehát ennél szebbet, jobbat nem is tudna teremteni. Pedig ha az ember a maga korlátozott testi és szellemi erőivel ki tud gondolni egy egészen más fajta teremtményekből álló világot (a mesék világát jó tündérekkel, gonosz krampuszokkal, újabban ufókkal, akik a fénynél nagyobb sebességgel közlekednek, a világűr mérhetetlen távolságait csak úgy átugorják), akkor Isten a maga végtelen eszével és hatalmával velük szemben lemaradna? Hitünk tanítja: Isten nemcsak tudna más fajta világot kigondolni és megteremteni, hanem ezt állandóan is produkálhatná.

Az Egyház tanítása

Az Egyház elítélte Bajus tévedéseit. „Az örök élet ígéretét a jótettekre való tekintettel kapta az ember a bűnbeesés előtt, és az angyal is; a természeti törvény jótettei önmagukban elégségesek annak elnyerésére” (D 1004)A tétel a hitletéteménybe tartozik.

Közvetlen érvelés.

„És senki nem ismeri az Fiút, csak az Atya; sem az Atyát nem ismei senki, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni” (Mt 11,27) Krisztus olyan istenismeretről beszél, amely mással is közölhető éppenséggel, de csak az isteni Személyeknek sajátja. Az ilyen ismeret nem lehet közvetett ismeret, mert ilyen ismeretet állítani isteni személyek között abszurdum. Nem is kell közölni a teremtményekkel, mert az az isteni személyeknek természetesen megvan. Nem lehet testi szemek által nyújtott közvetlen ismeret sem, mert ez isteni Személyek esetében lehetetlenség.

A Szentírás azt állítja, hogy az igaz ember az isteni természet részese, Isten fogadott fia, Isten örököse, Krisztus társörököse. Az örökség pedig az a mennyei boldogság, amely Isten színe látásában áll. Az örökség azonban csak a természetes fiúnak jár ki. Aki nem természetes fiú, annak önmagában nincs joga sem a fiúvá fogadáshoz, sem az örökséghez. Ha tehát minden örökbefogadás önmagában ingyenesnek fogható fel, még sokkal inkább az isteni örökbefogadás. Ha viszont az isteni örökbefogadás semmi teremtménynek nem jár ki, akkor az örökség (vizió) sem, vagyis a vízió nem természetes.Senki a teremtmények közül saját természeténél fogva nem Isten fia, semelyik teremtmény nem kapja természetesen az örökséget.Isten közvetlen látása tehát senki teremtmény számára nem természetes”

2013. március 3., vasárnap

IMA XVI. BENEDEK PÁPÁÉRT ÉS A LEENDŐ PÁPÁÉRT!



IMA XVI. BENEDEK PÁPÁÉRT ÉS A
LEENDŐ PÁPÁÉRT!


Istenünk, örök Pásztorunk!

Te hívtad meg XVI. Benedek pápát
Szent Péter hajójának kormányzására.
Köszönjük, hogy bölcsességgel
és alázatos lélekkel viselte gondját
a rábízottaknak!
Szolgálata befejeztével add meg neki
az Igazság munkatársainak megígért békét
és szabadságot!
Kérünk, áraszd ki Szentlelkedet
az Egyház bíborosaira,
hogy örök Igédre figyelő szívvel
válasszák meg Róma új püspökét,
akit a Te szereteted ajándékoz nekünk.
Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen.

144. nap a Hit Évében.



Katekézis a Hit Évében

2013.03.03. vasárnap

„Az üdvözültek az égben intuitív vízióban látják Istent, vagyis közvetlen ismerettel, színről-színre.”II.


„Ha nem te magad mégy előttünk, ne is vezess ki minket erről a helyről! Miről is tudhatnánk meg, én és a te néped, hogy kegyelmet találtunk színed előtt, hacsak velünk nem jársz, hogy így dicsőbbek legyünk minden népnél, amely a földön lakik. Az Úr erre azt mondta Mózesnek: Ezt is, amit mondtál, megteszem, mert kegyelmet találtál előttem, és név szerint ismerlek téged. Mózes azt felelte: Mutasd meg nekem dicsőségedet! Neked megmutatom egész jóságomat, és kimondom előtted az Úr nevét, mert könyörülök azon, akin akarok, és kegyelmes vagyok az iránt, aki nekem tetszik. Majd azt mondta: Ám arcomat nem láthatod, mert nem láthat engem ember úgy, hogy életben maradjon. Azután így szólt: De íme, van itt egy hely mellettem: állj erre a kősziklára! Ha majd elvonul előtted dicsőségem, beállítalak a kőszikla hasadékába, és befödlek jobbommal, amíg el nem vonulok. Aztán elveszem kezemet, és utánam tekinthetsz, de arcomat nem láthatod”(Kiv 33,15-23) Hasonlóan beszélt az Úr Illés prófétával is, amikor holtfáradtan felért oda Izraelből negyven napos rohanással:„Állj a hegyre az Úr elé, s íme, ott elvonul az Úr”-(1Kir 19,11) Isten ezekkel az előkészítő beszélgetésekkel rámutatott kiválasztottainak, hogy a földi életben is ad sok örömöt, de a boldogító istenlátás a mennyei áldás lesz, vagyis a beteljesülés a földi istenszolgálat és a felebaráti szeretet jutalmaként.