2013. december 3., kedd

Advent 1 hete kedd



Advent 1 hete kedd

„Vessző kél majd Jessze törzsökéből, és hajtás sarjad gyökereiből" 

Amikor Isten elvetette Sault, Izrael királyát, azt parancsolta Sámuel prófétának: „Gyere, hadd küldjelek el a betlehemi Izájhoz (Jessze), akinek a fiai közül szemeltem ki magamnak királyt" (1Sám 16,1) Jessze Sámuel elé vezette sorban hét szép szál fiát, de egyik sem kellett Istennek. Haza kellett hívnia legfiatalabb fiát, Dávidot. Amint belépett a házba, Isten azt mondta Sámuelnek: „Kelj fel, kend fel, mert ő az! Erre Sámuel vette az olajos szarut, és felkente őt testvérei közepette" (12-13) Isten öreg korában megígérte neki: „Állandó lesz házad és királyságod színem előtt mindörökké, és szilárd lesz trónod mindenkor". (2Sám 7,16) Dávid háza négyszáz évig adott királyokat Izrael népének. Aztán hatszáz év múlt el Jeruzsálem pusztulása után, amikor a zsidók más népek adófizetői voltak. Földi királyság nem is alakulhatott meg, mert a Római Birodalom keretében éltek, amikor „Isten elküldte Gábriel angyalt Galilea városába, amelynek Názáret a neve, egy szűzhöz, a szűz neve meg Mária. Bement hozzá az angyal és így szólt: Üdvözlégy kegyelemmel teljes, az Úr van teveled. Őt zavarba hozta ez a beszéd, és elgondolkodott, hogy miféle köszöntés ez. Az angyal pedig folytatta: Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Íme, méhedben fogansz és fiút szülsz, és Jézusnak fogod nevezni. Nagy lesz ő, a Magasságbeli Fiának fogják hívni; az Úr Isten neki adja Dávidnak, az ő atyjának trónját, és uralkodni fog Jákob házában mindörökké, és királyságának nem lesz vége" (Lk 1,26-33) Jessze ezer éves törzsöke és gyökere most nem a természet rendje, hanem a kegyelem szerint kezd újra élni. Az egykor királlyá kent Dávid késői unokája kegyelemmel teljesen megkapja Istentől a legnagyobb kegyelmet: az ősszülőknek megígért sátántipró Messiást Ő foganhatja a Szentlélektől, és Ő adhatja az emberi nemnek Megváltóul. Izajás hét és félszáz éves jövendölése teljesült. A minket megváltani közénk érkezett Emberfia kilenc hónapos időre elrejtőzik a külvilág elől a legszentebb, élő frigyszekrénybe. Édesanyja viszi szíve alatt Ein-Karimba jövendő előfutárát megszentelni kegyelemmel, és előre jelezni, hogy ez a megváltói küldetés a földi élet és a megváltói halál gyümölcsével gazdagodva egykor majd mindenkinek fellelhető kincse lesz a katolikus templomok oltárán. Évi háromszázhatvanöt napos, egyenként huszonnégy órás készenlétben várja majd Jessze törzsökének és gyökerének vesszeje, sarja, hogy mindenkit megszenteljen, boldogítson, aki hozzá fohászkodik irgalomért. El tudjátok képzelni, katolikus testvéreim, mekkora ajándék a szentmisében, szentáldozásban, szentségimádásban? Ne keresgéljünk őszinte minősítést a másfél milliárdnyi katolikus ember magatartására, hogy ezt a csalhatatlan tudást, ingyenes segélyszolgálatot alig használja ki. Az emberiség ötmilliárdját ugyan ez a szégyen nem éri, hiszen nekik fogalmuk sincs arról, mit vesztenek el egész életük folyamán. Mi, pénztelenül csak sírni tudunk tönkrevert egészségügyünkön? Ragadjuk meg legalább ezt a sokkal többet érő isteni ajándékot.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése